Koronavírus-válság: milliárdos támogatást kapnak a magyar gazdák, így juthatnak hozzá

Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Portfolio Agrár klub - Új agrárpályázatok a vírusválságban című online konferenciáján elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, talán az utóbbi iránt kicsit kisebb, de a keretösszeget ott is meg fogják haladni az igények. Az állattartási pályázatokra viszont akár 200 milliárd forintnyi igény is beérkezhet. A helyettes államtitkár elmondta, hogy amikor tavasszal döntés született a támogatásokról, akkor csak a rendelkezésre álló összegeket hirdethették meg, de azóta érkeztek is vissza források, de a szaktárca arra is számít, hogy az átmeneti uniós költségvetési évekből kifolyólag az átmeneti forrásokból is tudnak majd átcsoportosítani pénzeket. Viski József elmondta, hogy erre a mostani, 80 milliárd forintos kötelezettségvállalásra az árfolyam-különbözetből keletkezett, mivel a Vidékfejlesztési Program még 315 forint/eurós árfolyamon lett megtervezve, de azóta gyengült a forint, ezért a támogatások mögötti forrásösszeg nőtt. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Programra rendelkezésre álló források felhasználásának határidejét sikerült kitolniuk, így azokra 2021. 12. 31-ig kell 110%-ban kötelezettséget vállalni, de ez lehet, kicsit okafogyottá is fog válni az átmeneti források megérkezése miatt.

Október 1-je és november 2-a között lesz az állattartók számára kiírt pályázatok első szakasza. Viski József szerint nem fordulhat az elő, hogy idő előtt fel kelljen függeszteni a pályázatokat, erre csak akkor kerülhet sor, ha azt legalább 8 nappal előtte jelzi az irányító hatóság. A szakpolitikus szerint 99%-os az esély arra mindkét felhívásban, hogy nem lesz felfüggesztve az első szakasz. A helyettes államtitkár arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg az első szakaszban nyújtsa be a pályázatát.

 - mondta Viski József.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a mostani pályázatnál azért kerültek középpontba a nagyobb piaci szereplők, mert a mostani pandémiás helyzetben különösen nagy a fontossága a hazai ellátás és a hazai gazdaságok megerősítése. Ezért emelték meg a pályázható összegeket. Az alsó határ bevezetése pedig azért történt, mert így ketté tudták szedni a pályázókat, így a kisebb és a nagyobb gazdaságoknak nem kell egymással versenyezniük a pályázatokért. Emellett motiválta a döntést az is, hogy szeretnének mielőbbi döntéseket hozni a pályázatok ügyében, márpedig így is rengeteg pályázatra számítanak. Viski József szerint egy 20 millió forintos pályázattal ugyanannyi munka van, mint egy 2 milliárdossal. A helyettes államtitkár megerősítette, hogy biztosan lesz tavaszra egy 100 millió forint alatti fejlesztésekre kiírt ÁTK-pályázat is. Viski József elmondta, hogy jelenleg kicsit nehéz helyzetben vannak a pályázatok kiírása kapcsán, mert még nem látják, hogy pontosan mekkora összegek felett is rendelkeznek. A szakpolitikus szerint november második felére, legkésőbb decemberre fognak megszületni azok az uniós döntések, amelyek alapján fogják, hogy pontosan mennyit és mire fordíthatnak majd a vidékfejlesztésre. Viski József egyelőre nem tudta megmondani, mekkora lesz a keretösszege ennek a kisebb gazdaságok számára meghirdetett ÁTK-s pályázatnak, de szerinte 10 milliárd forint alatt nem lenne értelme megnyitni azt.

Viski József beszélt arról is, hogy a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os arány volt a cél az ágazat kis és nagy szereplőinek támogatását illetően, és ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírás nem fenyegeti ezt, ráadásul jövőre biztosan lesz pályázat a kisüzemek számára is. Viski József elmondta, hogy a pályázatok kapcsán arra számítanak, hogy versenyképes és fenntartható pályázatok fognak beérkezni, mert ezeket kell támogatniuk. A szakpolitikus szerint a jelenlegi helyzetben nekik az a feladatuk, hogy a következő uniós költségvetési ciklus kezdetéig minden lehetséges, fejlesztésre fordítható forrást felhasználjanak. A banki finanszírozások és előfinanszírozások kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy az eljárás ugyanaz, ami eddig is volt: aki megfelelő biztosítékkal rendelkezik, az 45-50 nap alatt meg szokták kapni az előleget.

Viski József végezetül azt is elmondta, hogy a 2020-as évben a kertészeti és állattenyésztési pályázat mellett november 2-án meg fog jelenni egy felhívás a helyi piacok támogatására, ebben mozgó bolt és food truckok beszerzésére is lesz lehetőség. Ezen kívül novemberben számítani lehet egy kistermelők részére kiírt egyszerűsített pályázatra, továbbra is nyitva van az öntözésfejlesztési pályázat, és lesz egy kiírás az öntözési közösségek létrehozására. Minőségrendszerekben történő részvételre és promócióra lesz majd pályázati felhívás, és jövőre fognak megjelenni az új pályázatok, így például a már emlegetett kis ÁTK és lesz kiírás a kertészeti felhívás, amelyben ültetvénytelepítés és gyógynövényszektor számára kívánnak forrásokat biztosítani. Viski József elmondta, hogy tavasszal dönteniük kell majd, hogy a bent levő igényeket támogassák-e, vagy új konstrukciókat hirdessenek-e meg. Jelenleg az építési munkálatokkal járó beruházások támogatása aktuális, de ha a ciklus végén még maradnak források, akkor lehetnek gépbeszerzési pályázatok is.

A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén. A NAK elnöke szerint a pályázati kiírás felkeltette azoknak az érdeklődését, akiknek célozták. Győrffy Balázs elárulta azt is, hogy tudomása szerint a közeljövőben lesz majd egy újabb pályázat, amelyre a kisebb állattartó telepek pályázhatnak majd. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb forinttá és tényleges fejlesztésekké váljanak. Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy a pályázati forrásokkal versenyképesebbé kell tenni az ágazatot, és a pályázatoknak a benyújtóik hatékonyságát kell növelnie, valamint költségeket kell megtakarítania ezeknek.

- jelentette ki Győrffy Balázs.

A szakember elmondta, hogy az Agrárkamara nem foglalkozik pályázatírással, a köztestület szerepe az, hogy a jó pályázatírókat összekösse az érdeklődőkkel. Arra a kérdésre, hogy megfelelő döntés volt-e, hogy a mostani pályázat a nagyobb ágazati szereplők számára lett kiírva, Győrffy Balázs elmondta, hogy szükség van az országos igényeket meghaladó volumenű termelők támogatására is, hogy ezeknek jobb esélyeik legyenek a külső piacokon is. A NAK elnöke elmondta, hogy a mostani pályázati kiíráson olyan beruházásokkal kell indulni, amelyek előreviszik az ágazatot, szerinte most a legmodernebb technológiákra beszerzését, az automatizációt és a robotizációt kell célba venni. Ezekben a beruházásokban óriási lehetőségek vannak, és Győrffy Balázs szerint az ágazat szereplőinek le kellene csapnia minden apró, pár százalékos költségcsökkentési lehetőségre, és minden olyan megoldást meg kell fontolni, ami a költségszerkezet pozitív átalakítását teszi lehetővé.

A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítése kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.

Szabó Adrienn, az Agrisol Kft. pályázati tanácsadója is arról számolt be, hogy a pályázatírók szerint hatalmas az érdeklődés és az igény erre az állattartókat és kertészeti szereplőket segítő pályázatra. Az érdeklődőknek ő azt tanácsolta, hogy a támogatható tevékenységek és az elszámolhatósági korlátok figyelembe vételével reális, teljesíthető vállalásokat tegyenek, és ezeknek megfelelő támogatási összegre pályázzanak. Az Agrisol Kft. pályázati tanácsadója szerint azzal, hogy ez a mostani pályázat a nagyobb ágazati szereplőkhöz szól, nincs semmi gond, ugyanis a következő kiírás az ágazat kisebb és közepes szereplőire lesz szabva. Ez utóbbit viszont szélesebb szélesebb körben kellene promotálni azt.

 - mondta Szabó Adrienn.

A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyíló pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek. Szabó Adrienn arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával. A szakértő szerint kiemelten fontos a jó szakemberek alkalmazása a pályázat elkészítése és benyújtása során, hogy ezek jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak legyenek, valamint számonkérhetőek az illetékes ellenőrző szervek által.

A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei, mint például a támogatói okirat vagy a hitelkonstrukciók, amelyek segíthetik a gazdákat. A szakértő szerint a pályázóknak mindenképp érdemes felkeresniük a bankjukat és feltenni néhány kérdést támogatói okirat. A pályázatok kiírásával együtt egyébként szokott mintadokumentum is megjelenni a támogatói okiratra, ezt is érdemes tanulmányozni. Szabó Adrienn szerint nagyon jó ötlet a kisüzemek fejlesztése, mert szükség is van rá, és igény is. A fiatal gazdák támogatása állandó kérdés, de a szakértő szerint az uniós előző költségvetési ciklushoz hasonlóan a mostani végén is lehet majd számítani egy újabb gép-, illetve átalány támogatásra.

Szikora Csaba, a Farm-Agroker Mezőgazdasági Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint a baromfiszektor szereplői nagy várakozással voltak az új lehetőségek iránt, ugyanis azt érezték, hogy óriási vákuum alakult ki a támogatások terén. A szakember úgy vélte, a 2020-as év csak még jobban megerősítette a baromfiágazatot abban, hogy valamit lépni kell. Az ügyvezető-tulajdonos beszélt arról is, hogy a vállalkozásuk korábban nem vett részt hasonló pályázatokban, viszont két éve olyan baromfitartó telepeket vettek át, amelyeknél már voltak ÁTK-pályázaton alapuló fejlesztések. Szikora Csaba szerint a baromfitenyésztés, az étkezési tojás termelés és a vágócsirke-előállítás terén Magyarország még nem önellátó, még van hová fejlődni. A szakember szerint normál esetben az importáru érkezése gyakorol nyomást az ágazatra, de idén a koronaválság kapcsán megtapasztalhatták azt is, hogy akár áruhiány is felléphet.

- mondta Szikora Csaba.

A Farm-Agroker Mezőgazdasági Kft. ügyvezető-tulajdonosa elmondta, hogy ők is terveznek részt venni a támogatási pályázatokban, mintegy 70%-kal szeretnék növelni a jelenlegi tojástermelési kapacitásukat, és ezt innovatív gépbeszerzéssel, megújuló energia alkalmazásával szeretnék megtámogatni, valamin a tojástermelés területén különféle biobiztonsági fejlesztésekben gondolkodnak. A szakember azt is elárulta, hogy a maximális támogatási összeget fogják megcélozni, 1-2 milliárd forint közötti támogatást igényelnének a fentebb említett fejlesztésekre.
Ugyanakkor Szikora Csaba szerint a nagyüzemi termelés biztonsága érdekében fontos az is, hogy a kistermelői oldal is kapjon támogatottságot. Magyarország jelenleg nemcsak humán-, de állategészségügyi járványhelyzet kellős közepén is van, aminek a kialakulásában nagy szerepe van a jelenlegi állattenyésztési struktúrának. A szakember elmondta, hogy ha az ágazat szereplői a nagyüzemi állattartást biztonságossá akarják tenni, a kisüzemit is azzá kell tenni. Mivel egyre nehezebb a mezőgazdaságban a humán munkaerő biztosítása, arra a kérdésre, hogy most milyen jellegű beruházásokat érdemes megvalósítani, Szikora Csaba csatlakozott Győrffy Pál véleményéhez, hogy most a robotika és a gépi munkaerő fejlesztésére, növelésére van szükség.

Az ügyvezető-tulajdonos beszélt arról is, hogy Farm-Agroker Mezőgazdasági Kft. ami beruházást lehet, azt megpróbálja saját forrásokból megvalósítani, de azt is látják már, hogy szükségük lesz banki segítségre is. Szikora Csaba szerint nagyon pozitív a hozzáállás a bankok részéről, és mivel úgy látszik, ott is versenyhelyzet alakult ki, ezért érdemes 2-3 bankot felkeresni az ajánlatok miatt. A szakember kijelentette, hogy az előző járványvédelmi program sikerén felbuzdulva további állategészségügyi prevenciós programok támogatására, valamint a gépbeszerzések támogatására lenne szüksége az ágazatnak.

Szondiné Tóth Ágnes, a Nyírlaska agrármérnöke szerint a jelenlegi helyzetben nagyon nagy szükség van a termelők támogatására és a talpon maradás segítésére. A szakember elmondta, hogy a vállalkozásuk fiatal gazda pályázattal indult, majd a Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari pályázatából (ÉLIP) kifolyólag kezdtek megújuló energia felhasználásával egy gombafeldolgozó üzem létesítésébe, vagyis gyakorlatilag a több lábon állás megvalósítása a céljuk. A vállalatnak egy 2019-es egy nyertes pályázati átvállalása kapcsán most létre tudnak hozni egy további gombatermesztő üzemet és egy hűtőkamrát. A Nyírlaska a mostani pályázati kiírásokban szeretne gépbeszerzésre, a meglevő gombaházaik napelemes rendszerrel való ellátására pályázni, valamint újabb munkaerő bevonására is igényük lenne majd. Szondiné Tóth Ágnes elmondta, hogy a jelenlegi pályázatban a hatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások alkalmazását és a költségek csökkentését célzó beruházásoknak van a leginkább létjogosultsága

- mondta Szondiné Tóth Ágnes.

Az agrármérnök elmondta, hogy az eddigi pályázatoknál önerőből próbálták megoldani a finanszírozást, de elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbi nyertes pályázatok megvalósítása során szükségük lesz banki hitelre. Szondiné Tóth Ágnes beszélt arról is, hogy a következő pályázatok kiírása során nagyon fontos lenne, ha a kisebb gazdálkodók üzemfejlesztési, gépbeszerzési szándékaira is tekintettel lennének, valamint szabad felhasználású pályázatokra is nagy szükség lenne. A szakember felhívta arra is a figyelmet, hogy a kertészeti üzemek korszerűsítése jogcím alatt meghirdetett pályázatból a fiatal gazdák ki vannak zárva, így a Nyírlaska erre például nem tudott erre pályázni.