Drasztikus változások az agráradózásban: tényleg egyszerűbb lesz az új rendszer?

agrarszektor.hu • 2020. november 3. 15:59

Hosszas előkészületek után dolgozta ki a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely gyökeresen átalakítja a hazai agráradózási szabályokat. A tervek szerint az új szabályozási elképzelésekről az idén szavazhat a parlament, így a változtatások 2021-től hatályba léphetnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, a családi gazdaságokról szóló új agráradózási reformcsomag megalkotására azért is szükség volt, mert a régi, mára elavult jogszabályok mostanra korlátokká váltak, és sok adminisztratív terhet jelentettek a gazdaságok számára - hangsúlyozta a Portfolio Agrár Klubon Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-ban 2018-ban kezdte el boncolgatni az agráradózás úgynevezett megreformálásának témáját, ekkora ugyanis készült egy javaslatcsomag, amely több, a magyar agráriumot érintő problémát, illetve megoldást tartalmazott - mondta Győrffy Balázs a Portfolio Agrár Klubon. Kiemelte, ebben az anyagban az egyik kiemelt téma az agráradózás volt, hiszen a mostani, a 2000-es évek első időszakában született jogszabályok mára elavultá váltak, és korlátok lettek a családi gazdaságok számára, nem is beszélve arról, hogy sok adminisztatív terhet jelentenek számukra. Ez a rendszer ráadásul alapvetően arra ösztönözte a mezőgazdaságban tevékenykedőket, hogy szétaprózódva végezzék a munkájukat.

Az volt a cél, hogy úgy alakítsuk át a rendszert, hogy az előnyök ne vesszenek el, de sokkal támogatóbb legyen"

- tette hozzá az elnök.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is.

Győrffy Balázs kitért arra, hogy az egyik cél az volt, hogy a családi gazdasági rendszert jobban nyissák a társas vállalkozások irányába, fontos ugyanis, hogy azok a családi gazdaságok, amelyek egy bizonyos szintet már elértek, akár árvételben, akár méretnagyságban, tudjanak lépni egyet előre.

A mostani szabályozás úgynevezett üvegplafont húzott a most agrárgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaságok fölé, amit nem volt érdekünk fenntartani, hiszen az az érdek, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket állítsunk elő, és folyamatosan beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel feleljünk meg a mai kor igényeinek.

A következő Vidékfejlesztési Programban várhatóan nagyon komoly fejlesztési támogatások állnak majd rendelkezésre, ez a rendszer azonban csak akkor fog jól működni, ha lesznek olyan gazdasági egységek, amelyek képesek lehívni ezt a forrást, és értelmesen elkölteni - emelte ki az elnök. Hozzátette, az új szabályozás több lábra állíthatja a családi gazdaságokat, és sokkal stabilabb, vonzóbb jövőképet adhat a fiatalabb nemzedéknek is.

A reform egyik fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése, amelyre több okból is szükség van, az egyik ilyen az adminisztratív terhek csökkentése.

Őstermelői igazolvánnyal 290 ezer fő rendelkezik, 23,5 ezer családi gazdaságban pedig 83 ezer fő családtag, miközben támogatási kérelmet 168 ezren nyújtnak be. Feleannyian nyújtanak be tehát egységes kérelmet, mint ahányan gazdálkodnak, aminek az lehet az oka, hogy sokan, akik nem valódi tevékenységet végeznek, valamilyen kényszerből, döntően az adminisztratív terhek magukra vállalása miatt vannak benne a gazdaságban

- tájékoztatott Győrffy Balázs.

Jelenleg az Országgyűlés előtt van az új agráradózás reformjáról szóló jogszabály, ahhoz azonban, hogy ez 2021 január 1-től hatályba lépjen, novemberben el kell jutni a végszavazásig a parlamentben - mondta a NAK elnöke.Hozzátette, biztosan lesznek még módosítások a jogszabályban, az például egészen biztosan bekerül majd, ha elfogadják, hogy a kistermelői rendeletben meghatározott értékhatárig a saját termelésből származó termék feldolgozása bele fog számítani az őstermelői tevékenységbe. Ez azt jelenti, hogy ilyen értelemben a most hatályos kistermelői rendelet hatálya alatt dolgozók sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Győrffy Balázs arról is tájékoztatott, hogy a CsMT minősítést az Agrárkamara adja majd ki, ahol két feltételnek kell megfelelni: az egyik, hogy mező-, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végezzen az érintett vállalkozás, illetve hogy a vállalkozás tagjai között hozzátartozó viszony, vagy annak láncolata kell, hogy fennálljon.

Ezzel a törvénymódosítással arra számítunk, hogy a magyar agrárgazdaság teljesítőképessége és verseynyképessége javulni fog, beruházásokat fogunk vele ösztönzöni, illetve azoka a családi gazaságok, amelyek eddig is fejlődtek, tovább erősödnek majd

- mondta az Agrárkamara elnöke.

Címlapkép forrása: Getty Images

Címkék:

őstermelő, adózás, jogszabály, családi-gazdaság, györffy-balázs, nemzeti-agrárgazdasági-kamara, agráradózás, portfolio-agrár-klub,