Jön az új agráradózási törvény: nincs olyan, aki rosszabbul járna

A Portfolio Agrár Klub kerekasztal-beszélgetésén Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy számukra ez a törvény az év szakmai terméke. Ha a törvényjavaslat 2021. január 1-jén hatályba léphet, akkor a szaktárca elkezdhet azért drukkolni, hogy megvalósuljanak és működjenek az új adórendszer technikai feltételei is. Az Agrárminisztérium azt szeretné, hogy minél egyszerűbb és könnyebb legyen az átalakulás, a közigazgatási folyamatok pedig jól süljenek el a termelőknél is. Juhász Anikó szerint a következő év még a kísérletezések és próbálkozások éve lesz, de 2022-től már a mezőgazdaság minden szereplője tudni fogja, mi a legjobb neki. Arra a kérdésre, hogy kinek és mikortól érdemes böngésznie a törvényt, a helyettes államtitkár elmondta, hogy amint az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a magyar agrárium minden szereplőjének érdemes lesz tanulmányoznia a szövegét, hiszen mindenkire fog vonatkozni valamilyen kedvezmény.

- mondta Juhász Anikó.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a törvény hatályba lépését követő első, legfontosabb lépés az átállás túlélése lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számos szolgáltatással és programmal készül az átállás zökkenőmentessé tétele érdekében, ilyen például a falugazdászok felkészítése és kiküldése adategyeztetésre a gazdákhoz. Juhász Anikó emellett az öröklés és a generációváltás problémájának megoldását jelölte meg az Agrárminisztérium következő nagy feladataként. Elmondása szerint a mezőgazdasági termelő hagyományosan nem szeret nyugdíjba menni, ennek az ösztönzésére kommunikációs és oktatási programra is szükség lesz, valamint a jó példák bemutatására. A helyettes államtitkár elmondta, hogy ezzel kapcsolatban már elkezdtek egy programot, de azt a koronavírus elvitte. Arra a kérdésre, hogy az adóreform hogyan javítja a magyar mezőgazdaság versenyképességét, Juhász Anikó elmondta, hogy az adózási formák szűkülése egyértelműbbé, fehérebbé teszi a mezőgazdasági üzemszerkezet működését. Ahogy fogalmazott, ha a papír-valóság és a valóság-valóság elkezd összeérni, az a fejlesztéspolitikának is jó lesz. A szakpolitikus szerint nagyon fontos, hogy egyben kell látni az egyben működő családi gazdaságokat. A kerekasztal-beszélgetés során Juhász Anikó ismertette azt is, hogy hogyan zajlik majd az egyéni vállalkozások átalakulása az új rendszerben, és hogy milyen előnyben részesítési rangsor lesz a földvásárlásnál a jövőben.

Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint a mezőgazdaság adózásának átalakításának csak néhány milliárd forintos költségvetési hatása lesz. A szakpolitikus elmondta, hogy az adóreformmal az igazi kérdés az, hogy sikerül-e úgy egyszerűbbé tenni az agrárium helyzetét, hogy az ne okozzon zavart. Szatmári László szerint a törvény legnagyobb jelentősége az, hogy tisztul az agrár-adószabályozás, az új adószabály pedig már mentes lesz a nem adózási kérdésektől. A főosztályvezető elmondta, hogy az új jogszabályban a preferált adózási módszer az átalányadózás lesz, a törvény pedig gondoskodni fog arról is, hogy "senki ne legyen önmaga ellensége" azáltal, hogy nem ismerik el a kedvezményekhez való jogosultságát. Arra a kérdésre, hogy mennyiben fogja növelni az agrárium versenyképességét az új adócsomag, Szatmári László elárulta, hogy mostantól könnyebben áttörhetőek lesznek az adminisztratív korlátozások, és minden adózási formához lesznek kapcsolódó kedvezmények, így mindenki találhat magának olyan adózási módszert, ami a leginkább illik hozzá, valamint nőni fog a mezőgazdaság méretgazdaságossága is.

Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója szerint az adózási reformot az életszerűség diktálta, annak megerősítésére jött létre az új törvény. A változás fő motorja az adózás, a működési formák egyértelműbbé tétele volt. A szakember szerint egy kifejezetten olyan verziót kellett létrehozni, ahol senki sem fog a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerülni, és ha az ember megnézi az adózási kategóriákat, mindenütt pozitív változások lesznek.

- jelentette ki Cseszlai István.

Arra a kérdésre, hogy ha 2021-ben életbe lép a jogszabály, mi lesz a következő lépcső, Cseszlai István elmondta, hogy a törvény tervezett január 1-jei hatályba lépését követő 3-6 hónap a falugazdászok felkészítésével és a megfelelő formák létrehozásával fog telni. A falugazdászok minden gazdát felkeresnek majd és egy újabb adategyeztetésre fog sor kerülni. A NAK stratégiai igazgatója szerint a következő nagy lépés a generációváltás fontosságának tudatosítása, illetve ennek a megoldása lesz. Az új adócsomag versenyképesség-növelő hatását illetően Cseszlai István elmondta, hogy az egyes kedvezményekre jogosító kritériumok tetejének elérésével a gazdálkodó nem fogja teljesen elveszíteni a korábbi kedvezményét, hanem egy lépcsőzetes rendszer fog létrejönni. Ez biztonságot és nyugalmat fog adni a gazdáknak, akik így nem kényszerülnek majd "trükközésre" az adminisztrációt illetően, és a papírmunka intézése is zökkenőmentesebb lehet. A szakember szerint az új rendszer kedvezményei pénzben is mérhetőek lesznek majd. A konferencia egy hallgatójának kérdésére Cseszlai István elmondta, hogy az átalakulás után az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) tagjai tudnak majd egymás nevében papírokat benyújtani, valamint az új ŐCSG-knél el lehet majd térni a tagok száma szerinti részesedési és kötelezettségvállalási arányoktól.

Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója elmondta, hogy egy adójogszabály minősítésénél három dolgot szokott figyelembe venni. Először azt, hogy az új jogszabály egyszerűbb, egyértelműbb helyzetet teremt-e? Ebben az esetben ez megvalósul. Másodszor azt, hogy az új jogszabálynak van-e, vagy lesz-e környezetfehérítő hatása? A szakember szerint mindazok, akikre vonatkozik érezni fogják ezt, ezért ez a célkitűzés is elértnek tekinthető. Végül, de nem utolsósorban azt kell vizsgálni, hogy a jogszabálynak van-e környezetvédelmi vetülete? Erre Farkas Gábor szerint egyelőre nemleges választ adott, de Szatmári László és Juhász Anikó azonnal jelezték, hogy a beporzók védelme és a méhészek számára elérhetővé tett adókedvezmények klímavédelmi megfontolásokból kerültek be a törvénybe. A szakértő beszélt arról is, hogy amint a törvény elfogadásra kerül, az adótanácsadóknak és könyvelőknek feltétlenül meg kell ismerniük a jogszabályt, ugyanis nekik kell segíteniük az ügyfeleknek a megfelelő adózási forma kiválasztásában. De amúgy mindenkinek érdemes lesz tanulmányoznia a törvény rendelkezéseit.

- mutatott rá Farkas Gábor.

Farkas Gábor beszélt arról is, hogy az új jogszabály segíthet a magyar mezőgazdaság versenyképességének erősítésében, de ez attól függ, hogy mennyiben tudja segíteni a generációváltást. A szakértő szerint a magyar agrárvállalkozások tudnak majd versenyezni nemzetközi szinten is ezzel a terheléssel. A PwC Magyarország igazgatója optimista a kérdésben, és bízik benne, hogy az új jogszabály nemcsak az ágazat versenyképességét fogja javítani, de a fiatalok számára is vonzóbbá fogja tenni a mezőgazdaságot.