Adatkezelés a magyar agráriumban - Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak?

agrarszektor.hu • 2020. december 11. 06:00

A digitalizáció által teremtett érték lehet az, ami biztosítja a gazdálkodóknak a nemzetközi versenyképességet? Kié az adat és mire lehet felhasználni? Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek az Agrárszektor 2020 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében, de szó volt arról is, mivel járulhat hozzá az "adat" az agrárágazat versenyképességéhez.

Habár rengeteg adat keletkezik a termelőknél, sokuknál nagyon kevés a valós, saját tevékenységéről szóló adat - emelte ki az Agrárszektor 2020 Konferencia adatkezelésről szóló kerekasztal-beszélgetésének moderátoraként Varga Péter, a Digitális Jólét Program Digitális Agrár Stratégiájának divizió vezetője. Hozzátette, külön a mezőgazdaságban még nem történt meg az adatok szabályozása, ugyanakkor fontos kérdés lehet, hogy ennek az adattérnek a három szereplője közül, mi a feladata, illetve az érdeke az államnak, és mi a termelőnek, illetve a szolgáltatónak?

Maróti Miklós, Kovács Norbert, Kemény Gábor, Gál András Levente, Dobos Balázs, Varga Péter (balról jobbra)

Tavasszal kerül a parlament elé a közadatvagyon törvény, illetve valószínűleg szintén ugyanekkor a polgári törvénykönyvhöz illeszkedve új magánjogi jószágként az adatvagyon nevesítése is - tájékoztatott Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetője, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

Azt gondolom, hogy egy újonnan kialakult ökoszisztéma gazdasági ágazatban az államnak mindenképpen egy rendkívül fontos fogyasztóvédelmi és piactisztasági szerepe van. Fontos tehát, hogy minden szereplő működjön együtt annak érdekében, hogy ebben az adatvagyon ökosztisztémában az állam proaktív lehessen, illetve fair kereskedelem alakulhasson ki az adatvagyon tekintetében.

Gál András Levente kitért arra is, hogy fontos lenne a szemléletformálás, jelenleg ugyanis nagyon érdekes kettősséget lehet láni: az állampolgárok, illetve a vállalkozások önfeledten szórják az adataikat a különböző platformokra, ugyanakkor, amikor feltűnik az állam, akkor mindenki elkezd görcsölni. Szerinte ezt meg kellene fordítani, hiszen anélkül nem tud felpörögni a digitális gazdaság, ha nem vagyunk bizalommal az állam és a szolgáltatások irányába. Közölte, szintén állami feladat az innováció, hiszen a jövőben cél, hogy az agrárvállalkozásoknak saját adattárcája legyen, és a szolgáltatásokkal, valamint a partnerekkel fair módon tudjon megállapodni, így kialakulhat egy adatalapú együttműködés. Szintén az államnak van nagy szerepe abban, hogy a közadatvagyont közadatkataszteren és közkataszteren hozzáférhetővé tegye, európai uniós összehasonlításban ugyanis ebben nagyon nagy lemaradása van Magyarországnak.

Ezzel fogunk talán a legelőször kijönni jövő év elején, hogy meteorológiai adatok, ingatlan-nyilvántartási adatok, talajadatok hozzáférhetővé tudjanak válni, és tudják ilyen értelemben használni. Azt gondolom, Magyarország, és így a vállalkozások is komoly versenyelőnyt tudnak akkor elérni, ha a magyar adatvagyon-szabályozás korszerűbb, mint adott esetben a konkurens államoké.

Gál András Levente

Valóban rengeteg adat keletkezik a mezőgazdaságban, fontos lenne azonban, hogy ezek tárolhatók legyenek, mert eljön majd az az idő, amikor akár egy mesterséges intelligenciával elemezni tudjuk majd őket - figyelmeztetett Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, az AgroVIR egy szolgáltató, aki a termelők érdekében használja fel a nála lévő adatokat, ezzel javítva a jövedelmezőségükön, így szerinte az államnak szabályozói szempontból biztonságot kellene nyújtani a termelőknek, illetve megteremteni azt a teret, ahol ezeket az adatokat össze lehet kapcsolni, tárolni, használni, értéket teremteni velük, ez ugyanis rengeteget tudna segíteni. Az nem kérdés, hgoy az adat a termelőé, viszont szolgáltatói oldalról fontos, hogy a termelő tudja, ha adatot szolgáltat az nem rossz, hiszen akár különböző kutatásokhoz is fel lehet őket használni, tehát valamilyen ellenértéket is kaphat az adataiért - emelte ki.

Azokhoz az ügyfelekhez fogunk elérni, akik megtudják majd fizetni ezt a szolgáltatást, ez azonban részben mérethatékonysági kérdés. Másrészt akkora adatmennyiségre van szükség, amikor már a mesterséges intelligenciának értelme van. Az országok között verseny van, amelyik többet tud segíteni a termelőinek ezekben a döntéshozatalokban, annak az országnak a termelői előrébb fognak kerülni. Ez egy lehetőség, amivel élhetünk, és ezáltal valamekkora versenyelőnyt tudunk adni a mezőgazdasági termelőknek.

Maróti Miklós

Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta, fontos állami feladatnak tekintik, hogy minél több, elsősorban KKV megismerje azokat az adatokat, amelyek a napi működésüket, gazdálkodásukat jobbá tehetik. Ezek az adatok az államnál már rendelkezésre állnak, ugyanakkor a magyar KKV-k sokkal jobban tudnának működni, illetve megalapozottabb döntéseket hozhatnának, ha hozzáférnének mindehhez. Az adatkezelés szempontjából az államnak egyrészt gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési feladatai vannak a jövőben, másrészt a KKV-k támogatására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni - közölte.

Arra kell ösztönözni a gazdálkodókat, általában véve a KKV-kat, hogy hasznosítsák az adataikat, ugyanakkor ezt plusz állami feladatként is lehet venni, hiszen hatalmas növekedési potenciál van abban, ha adatalapon működik egy vállalkozás, emellett ez hozzáadott értéket is jelent.

Dobos Balázs

A bankok olyan szempontból speciális helyzetben vannak, hogy egyrészt adatok termelője, másrészt adatfogyasztók is - hangsúlyozta Kemény Gábor, az OTP Bank Agrárágazati igazgatóságának üzletfejlesztési tanácsadója. Hozzátette, ugyanakkor minden olyan fontos állami információ, amelyek segítenék a banki döntéshozatalt, a tapasztalok szerint egyszerűen jelennek meg ebben az adattérben, ami érdemi nehézséget jelent abban, hogy minél automatikusabban, minél gyorsabban tudjon egy bank döntést hozni. Szerinte az elsődleges állami feladat az, hogy a mezőgazdaság szempontjából speciálisan rendelkezésre álló adatok könnyebben átláthatók legyenek, hiszen csak akkor lehet még jobban kiszolgálni a termelőket, ha rendezettebb, jobban szabályozott, validált adatok állnak rendelkezésre állami oldalról, amelyeket a gazdálkodó is elér, és így megfelelően tud átadni a banknak.

Kemény Gábor

A mezőgazdaságan nagyon sok adat keletkezik, ugyanakkor nagyon keveset használunk, ezért lenne fontos, hogy az állam olyan keretet, és nevezőt adjon ezeknek az adatok, illetve számoknak, amelyek egységesek, ezáltal pedig értelmezővé teszi őket - közölte Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, ha nemzetpolitikai kérdésekben kell döntést hozni, akkor fontos, hogy legyen egység az adott adatok között, a szabályozói környezetet azonban csak az állam tudja kidolgozni.

Tényleg akkor ér minden adat valamit, ha azt térben és időben el tudjuk helyezni, valamint ezek rendelkezésre állnak. Tehát nem úgy, hogy bent vannak az irattárban az 50 éves adatok, hanem tényleg valós, kézzel fogható adatokról van szó, amelyek öt másodpercen belül rendelkezésre állnak bármilyen döntéshozatalhoz. Ami ettől több keresést igényel, az megkockáztatom, hogy vagy rossz, vagy már nem abban az összefüggésben tudjuk használni

- mondta Kovács Norbert.

Kovács Norbert

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Címkék:

adat, otp-bank, agrovir, digitális-jólét-program, nemzeti-ménesbirtok-és-tangazdaság-zrt., itm, adatkezelés, agrárszektor-2020-konferencia,