Hasít a magyar mezőgazdaság, de a régi tagországokhoz képest sehol sem vagyunk

Hasít a magyar mezőgazdaság, de a régi tagországokhoz képest sehol sem vagyunk

agrarszektor.hu
Jelentősen javult a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2020 között, és ennek következtében érdemi felzárkózás ment végbe a régi tagországokhoz - mutatott rá Nagy István agrárminiszter. Tájékoztatása szerint a területi termelékenységet jelző mutató, vagyis az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték a vizsgált tíz évben több mint felével, 53,8 százalékkal emelkedett.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Nagy István a Világgazdaságnak elmondta, ez a növekedés uniós összehasonlításban is kedvező, hiszen a nyolcadik legmagasabb érték az EU-ban és nem csak a régi tagországokét, hanem a V4 országok mutatóit is meghaladja. Ugyanakkor - tette hozzá a miniszter - a területi termelékenységben jelentős hullámzás is megfigyelhető, ami a termelés volumenének ingadozására vezethető vissza és egyúttal felhívja a figyelmet a termelői kármegelőző rendszerek - öntözés, jégvédelem, fagyvédelem - és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológia fontosságára.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár jelentős javulás következett be az agrárium termelékenységében, a magyar mezőgazdaság még jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az egy hektárra jutó 2010-es árakon számolt 567 eurós bruttó hozzáadott érték 2020-ban bár meghaladja az új tagországok 489 eurós értékét, de nagymértékben elmarad a 14 régi tagország 1 284 eurós mutatójától. A magyar mezőgazdaság termelékenysége az elmúlt tíz évben érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországok 33 százalékát érte el, ez az arány 2020-ban már 44,2 százalék volt.

Az elmúlt tíz évben jelentős felzárkózás volt tapasztalható a régi tagországok szintjéhez a munkatermelékenység szempontjából is. A munkatermelékenységet jelző mutató, az egy éves munkaerő felhasználásra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2020 között a kétszeresére nőtt, ami a hatodik legmagasabb érték az EU-ban és kedvezőbb, mint az EU-14, az EU-13 és a V4 országok eredménye.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?