Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Alig néhány hetük maradt a tagállamoknak arra, hogy a 2027-ig szóló közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervet elkészítsék és benyújtsák az Európai Bizottságnak. A tervezés Magyarországon lassan a végére ér a a dokumentum elkészítéséért felelős Agrárminisztériumban - írta meg a Magyar Nemzet. Bár a Mezőgazdasági és Halászati Tanács júliusi ülésén sikerült elérni a KAP alap-jogszabálycsomagról a politikai megállapodást, az Európai Parlament által is elfogadott alapjogszabályra azonban még heteket kell várni. Az Európai Parlament csak november végén dönthet, az Európa Tanács formális szavazására pedig december 2-án kerülhet sor.
Magyarország tartja az ütemtervet
- ismertette Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az úgynevezett GreenDeal, vagyis a zöld megállapodás kapcsán uniós szinten elvárt környezetvédelmi célok tekintetében - mint például a növényvédőszer-, műtrágyahasználat csökkentése vagy az ökológiai gazdálkodásba vont területek növelése - milyen szabályok érvényesek. Az államtitkár szerint Magyarországnak sikerülhet tartani az ütemtervet, így a tárca november végén a kormány elé terjeszti a közös agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervet, a kabinet jóváhagyását követően, valamint a szükséges utómunkálatok végeztével december folyamán elkezdi feltölteni a dokumentumot az Európai Bizottság által erre a célra létrehozott, központi felületre.
Széles körű egyeztetés zajlik a szakmai kérdésekben
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a stratégiai terv az ágazati helyzetértékelések alapján elkészült SWOT-elemzésekre és az ezekből kinyert hazai szükségletek mentén kidolgozott beavatkozási logikára támaszkodik. A beavatkozásokat megtervezték, ám véglegesítésükhöz még szükséges az eredmény-, kimeneti és pénzügyi indikátorok meghatározása. Annak érdekében, hogy ezekhez a lehető legpontosabb értékeket rendeljék, a hazai szervezetek mellett a brüsszeli kollégákkal is folyamatosan egyeztetnek - magyarázta az államtitkár.
Van miért szorítani
A tét nem kicsi, hiszen a következő uniós ciklusban, vagyis 2023-tól a közvetlen támogatások esetében 3200 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások esetében a 2021-2027 közötti időszakban felhasználható 4265 milliárd forintból a 2023-tól fennmaradó várhatóan 2730 milliárd forint felhasználásáról rendelkezik a stratégiai terv. Az uniós jogalkotás elhúzódása miatt 2021-ben és 2022-ben átmeneti év van a közös agrárpolitikában. Így az idén és jövőre még a 2014-2020-as szabályok és programok élnek tovább, de a kifizetések már az új uniós költségvetés terhére történnek.
Gazdálkodói oldalról megnyugtató lehet, hogy a vidékfejlesztési pillérből évente 25%-ot a közvetlen támogatási forrásokhoz csoportosít át a tárca. Ennek köszönhetően a normatív alapon működő területalapú támogatások és a termeléshez kötött támogatások forrásai nem csökkennek, sőt az előző hétéves költségvetési szakaszhoz képest még némileg növekednek is. A közvetlen támogatások esetében csupán egyetlen változásra kell felkészülniük a termelőknek. Ez az önkéntesen teljesíthető ökológiai alapprogram, amelynek vállalásával a termelők az alaptámogatáson felül még annyi területalapú támogatáshoz juthatnak, ami meghaladhatja a jelenlegi alap- és zöldítési támogatás együttes összegét. A termeléshez kötött támogatásban részesülő ágazatok köre alapvetően nem változik, a rendszerben csak apróbb finomhangolások történnek.