agrarszektor.hu • 2021. december 30. 12:15
December 29-én megjelent a Magyarországnak a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2003/2021. (XII. 29.) Korm. határozat. A jogszabályban meghatározták, hogy a Közös Agrárpolitika I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keretek milyen arányok mentén kerüljenek felhasználásra,
A 2021. december 29-én a Magyar Közlönyben megjelent 2003/2021-es számú kormányhatározat a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó magyar Stratégiai Tervének előkészítése kapcsán felmerült egyes kérdésekben hozott döntéseket. A kormány úgy határozott, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret forrásai az alábbiakban meghatározott támogatási jogcímekhez kapcsolódóan a következő arányok mentén kerüljenek felhasználásra:
- az agrárökológiai alapprogram 15%-ban,
- a fiatalgazda támogatás 1,4%-ban,
- a termeléshez kötött támogatás 15%-ban,
- az újraelosztó (redisztribúciós) támogatás pedig 10%-ban.
A jogszabályban szerepel továbbá, hogy a KAP I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret esetében újraelosztó támogatás révén kerüljenek megerősítésre a kisgazdaságok és a családi gazdaságok, ennek érdekében a teljes éves közvetlen támogatási keret 10%-át felhasználva két újraelosztási kategória kerüljön kialakításra a következők szerint:
- a kisgazdaságok számára történő nagyobb arányú visszaosztás érdekében az első újraelosztási kategória
esetében a gazdaságok első 10 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra, - a családi gazdaságok számára történő visszaosztás érdekében a második újraelosztási kategória esetében
a gazdaságok 10 és 300 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra, - az első újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatás kétszerese legyen a második
újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatásának, - az első két alpont szerinti támogatás legfeljebb összesen 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára
legyen nyújtható.
A kormányhatározat kiemelte, hogy a KAP közvetlen támogatásai esetében ne kerüljön alkalmazásra sem részleges, sem teljes támogatáselvonási intézkedés. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés legyen, ezért legalább a források fele beruházások támogatásán nyugvó gazdaságfejlesztésre kerüljön megtervezésre.
A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének gazdaságfejlesztési intézkedései esetében elsődleges cél a versenyképesség növelése, ezért az egy projektre jutó támogatási összeg lehetséges maximumának el kell érnie a 15 millió eurót, továbbá az ágazatot sújtó munkaerőhiányra tekintettel ne kerüljön előírásra bázislétszám tartásának kötelezettsége a kedvezményezettek számára. A a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének agrár-környezeti intézkedéseire fordítandó források nagyságát olyan szinten kell meghatározni, hogy azok beszámítása révén el lehessen érni a KAP I. pillérén belül az agrárökológiai alapprogram kapcsán meghatározott, 15%-os tervezett arányt.
A határozat kimondja, hogy a KAP vidékfejlesztési támogatási rendszerének vidéki térségek fejlesztésére irányuló intézkedései a többi operatív programmal és a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nemzeti programokkal összehangoltan kerüljenek megtervezésre, valamint ezeknél a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló intézkedéseknél a településlakosság felső korlátja - a 10 ezer fő feletti lakossággal rendelkező tanyás települések külterületeinek kivételével - 10 ezer fő mértékben kerüljön meghatározásra. Mivel a KAP vidékfejlesztési támogatási rendszerének felhasználásával kiemelt cél a tudás- és adatalapú
modernizáció, ezért fontos az is, hogy az az agrártudás, az innovációs és digitalizációs intézkedések megerősítésre kerüljenek. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában emellett cél a támogatási feltételek minél nagyobb fokú könnyítése is.
A kormányhatározat kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó magyar stratégiai terv benyújtásával egyidejűleg kezdődjön meg a KAP fenti időszakra vonatkozó végrehajtásának előkészítése, beleértve az intézményrendszer átalakítását és a szabályozás felülvizsgálatát is. A jogszabály felhatalmazza az agrárminisztert, hogy a magyar stratégiai tervet az Európai Bizottság felé benyújtsa, és annak elfogadása érdekében a szükséges egyeztetéseket lefolytassa.