Vallottak a szakértők: drámai a helyzet a magyar agráriumban, nem látni a kiutat

Az igazi kihívások nem tavaly voltak, hanem idén lesznek - hangzott el a Portfolio Agrár Klubon.A már "megszokott" szélsőséges időjárás mellett megannyi nehézséggel szembe kell néznie a mezőgazdaság szereplőinek, ez pedig különösen igaz a sertéstartókra. Mondhatni, hogy kilátástalan és egyben kritikus, ami a szektorban zajlik. A számos probléma mellé társulnak még az EU által elvárt, sokszor irreális és inkorrekt környezetvédelmi és állatjóléti szempontok is. Így hát nem túlzás azt mondani, idén a gazdáknak még jobban fel kell kötniük a gatyájukat, ha talpon szeretnének maradni.

Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy mint globális műtrágyagyártó ugyanazokkal a kihívásokkal szembesültek mint más gyártók. Senkinek nem kell bemutatni a nitrogénműtrágyák tavalyi emelkedését, amit a globális nyersanyag drágulása hozott magával, főként a földgáz. A durva emelkedést jól mutatja, hogy az elmúlt időben 4 euróról 180 euróra is felmentek az árak, jelenleg is 70-80 euró körül van egy megawattóra. Ez arra kényszerített nem egy gyártót, hogy felfüggessze a munkát, hiszen senki sem gondolt ekkora emelkedésre. 

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) ügyvezető igazgatója igen borús jövőképet vetít elő az ágazatban: 

Hozzátette, legtőkeerősebb cégek is bajban vannak. Az is aggasztóan hangzik, hogy kérdőívek alapján a sertéstartók 60%a gondolkodott el azon, hogy felhagy a tevékenységével. Egy dolog van, ami segíthetne, mégpedig az, ha az élősertés árak a helyükre kerülhetnének.

- fogalmazott Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport pr és vállalati kapcsolatok igazgatója is alátámasztotta, hogy problémákkal küzdenek a sertésszektorban. Vírusok és prés - ezek, amik az állattenyésztést legjobban sújtják. A vírusokat talán nem kell bemutatni senkinek, a prés pedig azt jelenti, hogy döbbenetes önköltségnövekedés van minden állattenyésztési ágazatban. Emellett a takarmány, adalékanyagok, munkabér, csomagolóanyagok, inputköltség anyagok több évtizede nem tapasztalható, rendkívül gyorsan berobbanó emelkedésről van szó. Ami pozitívum, hogy az elmúlt kritikus időszak az integrált rendszerek kialakításának hasznosságát és fontosságát jól megmutatta. Azok a tenyésztők, akik ebben a rendszerben benne vannak, rendesen tudnak most is dolgozni. Tehát a lényegi eleme a rendszernek, hogy megosztják a terheket és a nyereségeket is, ez pedig jól működött az elmúlt 1-1,5 évben.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, mint fogalmazottm tavaly május nagyon csapadékos volt, a kalászosok rendben is voltak, emellett az árpának és az őszi búzának is jó és sok termése volt. Repcéből volt kevesebb, június, július viszont a kapások termését tönkretette. Kecskeméten például megsemmisültek a táblák, sok helyről 3 tonnás/hektáronként eredményekét sem értek el a kukorica esetében. A Balaton-Kecskemét feletti részek már jobb eredményeket értek el. Újra kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést, a kalászosokat 30-35 ezer/tonna áron kellene tudni előállítani. Ennek ellenére egy tonna szemesterménynek az előállítási költsége viszont 50-55 ezer/hektárra fog felmenni.

Balássy Ákos úgy véli, hogy az állattenyésztőkön lecsapódik az áremelkedés, de még így is jól sikerülhet ez az év a gazdáknak. Főleg, ha lekötik a terményárakat. Hiába vannak magasan a műtrágyaárak, lehet profitálni - egy magasabb árszinten nagyobb a kockázat, például egy aszály esetén. Sokan azt mondják, hogy ilyen árakon nem vesznek műtrágyát, majd számolnak, és rájönnek, hogy de, bizony kell. Kihívásokkal teli évünk pedig most lesz, nem tavaly volt.

Normalizálódhat a helyzet 2022-ben az állattenyésztésben?

- vélekedett Kulik Zoltán.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy állandó a fáziskésés. A legtöbbször a gazdák pontosan tisztában vannak a kialakult helyzettel, de várnak. Ha a brojlerágazatot vesszük figyelembe, akkor a 290 forintos élőárról is elmozdultak, hiszen 350 forintos árat lehet látni. A szakember szerint le kell kötni az terményárakat, így nem kis profitra lehet szert tenni. Egyúttal egyértelművé vált, hogy a sertés lehet félteni a legjobban: vannak termelők, akik nem termékenyítenek, és sajnos olyanok is, akik bezárták a boltot. 2022-ben a 2021-es takarmányipar 5-8 százalékkal biztos, hogy esni fog.
Az MSTSZ ügyvezető igazgatója, mint fogalmazott, korábban cél volt, hogy egy euróból tudjanak a gazdák egy kilogramm sertést előállítani. Ezt nagyon gyorsan el kellet felejteni. A korábbi 350-380 forint körüli önköltség most 450 forint felett van. 500 forint a minimum felvásárlási ár, amiért érdemes egyáltalán gondolkozni, tevékenykedni. Nem tud minden segítség célirányos lenni. 

El kell gondolkodni, hogy a megvásárolt takarmányt eladja a tenyésztő, vagy megetesse egy állattal, ami veszteséget okoz. Több sertéstartó eljutott oda, hogy be akarja fejezni a tevékenységét. Akik pedig egyszer abbahagyják, jelentős részük nem fog visszatérni. Már csak azért sem, mert óriási beruházások szükségesek: egy 1000 kocás telep beruházása 4 milliárd volt, ez most mintegy 7 milliárd, megtérülésről nem nagyon lehet beszélni. A negyedévek, amik előttük állnak, rosta lesz a sertéstartók számára. A jövőkép nem túl fényes, de nem kérdés, hogy óriási szükség van erre az ágazatra is. Az a minimum elvárás, hogy Magyarországon az önálló sertésellátást fent kell tartani. 

Éder Tamástól megtudhattuk, hogy egyelőre nincs mit tenni, el kell fogadni, hogy az élelmiszerek reálára egyelőre növekedni fog. Sok termelő lehetetlen helyzetbe kerülhet. Egyfajta koncentrációs irányba terelődnek az állattenyésztők, az pedig újabb kérdéseket vethet fel, hogy ez a koncentrációs irány, amit a gazdasági helyzet hoz, hogyan állítható párhuzamba a Green Deal-lel? Az egyik balra, másik balra tolná a szektort. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezzel kapcsolatban mit hoz a jövő.

Milyen változást hozhat a Vidékfejlesztési Program? Mi kellhet ahhoz, hogy megvalósuljon?

A legfontosabb kérdés, hogy egy cég adósság szempontjából mit bír el - ilyenkor kell elkezdeni előre gondolkozni. Ugyanakkor egy ilyen helyzetben, amikor ennyi a bizonytalanság, nagyon nehéz erről dönteni. 50-60%-os emelkedéseknél nem tudni, mit kezdhetnek a vállalatok. Kulik Zoltán úgy véli, az állattartó telepek fejlesztéséért elnyert pályázatok mintegy 30-40%-a szerint nem fog elkészülni. Aki húzza az időt, és belekerült ebbe az árspirálba, nagyon-nagyon helyzetben van.

A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb piaca a magyar állattenyésztő ágazat - ez a spirál pedig előbb-utóbb a növénytermesztőket is utol fogja érni. Petőházi Tamás kiemelte, hogy akár a 700 forintos sertésárat is el lehetne fogadni, nem csak az 500 forintosat. Megemlítette azt is, hogy fontos, hogy aki árukészleteken ül, ne várja a csodát, mert nem fog eljönni. Ami pedig a VP-t illeti, sokkal nehezebb például egy sertéstelep megépítése, mint megvenni egy gépet, ráadásul a hosszú időátfutás is növeli a költségeket. 

Fitos Gábor szerint a sertéságazat az EU-ban fekete bárány lett, ehhez még csapódnak a környezetvédelmi és állatjóléti feltételek is. Kiemelte, hogy sokszor csak lerakják az asztalra a követelményeket, de semmilyen segítség, célok, alternatívák, pontosítások nem társulnak mellé.