Szedlák Levente • 2023. január 9. 06:02
Óriási a bizonytalanság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői között, senki nem tudja még, mit hozhat, és mit fog ténylegesen is hozni a 2023-as év. Az előző év nehézségei, a történelmi aszály és következményei, az infláció, az energiaárak és szinte az összes előállítási költség növekedése rendkívül nehéz helyzetbe hozták az ágazat szereplőit, sokan szó szerint a túlélésükért küzdenek. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint az idei évben nem várhatóak nagy fejlesztések és beruházások, pedig az egyes ágazatok jövedelmezőségének javítása érdekében igen nagy szükség lenne rájuk.
A tavalyi évben számos kihívással kellett megküzdenie a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak, kezdve az elszálló energiaáraktól, a jelentősen megemelkedő egyéb költségtételekig, az orosz-ukrán háború okozta nehézségeken át, az infláció és a nyári történelmi aszály okozta nehézségekig. A 2023-as év elején éppen ezért óriási a bizonytalanság az ágazatok szereplőinél, sokan szabályosan a túlélésért, a tevékenységük folytatásáért küzdenek. De egészen pontosan mi is várható az idei évben? Milyen kilátásai vannak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes szegmenseinek? Az Agrárszektor erről kérdezte a szakértőket.
Rengeteg még a kérdőjel a 2023-as év körül, csak remélni lehet, hogy csökken az elmúlt 1-1,5 évben kialakult bizonytalanság - mondta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A szakember szerint a mostani információkból kiindulva rendkívül nehéz év előtt áll a magyar élelmiszeripar, mivel az önköltségek oldaláról újabb növekedésre számíthatnak az ágazat szereplői, ezt pedig nehéz lesz beleépíteni az árakba. Jelenleg ugyanis az optimista gazdasági előrejelzések is csak a jelenlegi szint tartását, esetleg minimális növekedést várnak, az azonban biztosra vehető, hogy az emberek jövedelme nem fog jelentősebb mértékben emelkedni. Most még inkább mindenki azt várja, hogy legyen vége ennek a régóta tartó bizonytalanságnak. Éder Tamás szerint az élelmiszeripar nehéz év előtt áll, és nemcsak a megnövekedett önköltségek miatt, de kereslet várható csökkenése miatt is, ami a konszolidációs folyamat bizonyos szintű felgyorsulását hozhatja az élelmiszeriparban.
Jó lenne, ha az ágazat központi terhei nem növekednének 2023-ban, ide értve a fogyasztási és a népegészségügyi termékadót is. Ezen felül nagy szükség lenne, ha a Vidékfejlesztési Programban a ágazatot segítő pályázati felhívások mihamarabb kiírásra kerülnének, és eljutnának azokhoz, akik tudnak és hajlandóak beruházni az ágazat fejlődésébe
- jelentette ki Éder Tamás.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint egyelőre nincs értelme jóslatokba bocsátkozni, mivel a szántóföldi növénytermesztési ágazatban minden attól függ, hogy lesz-e elegendő csapadék januárban és februárban, és hogy mennyire töltődnek fel a talajok tavaszig. A szakember elmondta, hogy az ideális tél az lenne, ha legalább 3 hétig hótakaró borítaná a földeket, és a talajok vízkészlete visszatöltődne abból és a köztes csapadékokból. Jelenleg azonban csak a talaj felső rétegei vannak átnedvesedve, a lentebbiek nem - mutatott rá Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy jelenleg jól néznek ki a vetések, de még nagyon korai lenne bármit is mondani. A szakember a gabonafélék kereskedelmét illetően elmondta, hogy az ukrán import letarolta a magyar piacokat, még ha ezt a döntéshozók nem is ismerik el.
Amíg bármiféle minőségi vizsgálat nélkül be tud jönni az import ukrán gabona az országba, addig nagyon nehéz a magyar termelőknek versenyeznie vele. Most már ott tartunk, hogy a magyar malmok is ukrán búzát vesznek
- hívta fel a figyelmet Petőházi Tamás.
A magyar sertéságazat nehéz időszak van túl, az elmúlt két év rendkívül megterhelő volt az ágazat szereplői számára - jelentette ki Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetői igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy a rezsi, a munkabérek és jószerével valamennyi költségelem megemelkedése rendkívül nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Noha az élősertés felvásárlási ára is növekedett, a tavalyi év a hízó tekintetében a plusz nullás szintet tudta elérni, az ágazat helyzete továbbra sem mondható jónak. Európában a sertésállomány csökkenésére lehet számítani, Magyarországon azonban mindenki azon dolgozik, hogy ne legyen további létszámcsökkenés, és hogy megteremtsék annak a lehetőségét, hogy a hazai sertéstartók pozitívan jöjjenek ki a jelenlegi helyzetből. Fitos Gábor szerint most azonban még óriási a bizonytalanság, gyakorlatilag mindenki a túlélésre összpontosít, próbálja megoldani az aktuális kihívásokat és problémákat. Ezt az időszakot túl kell élni, úgy a sertéstartóknak, mint a húsiparosoknak - jelentette ki a szakember. Fitos Gábor beszélt arról is, hogy a sertéstartók egy része, ami fejlesztést tudott, végrehajtott az elmúlt időszakban. Talán lesznek még további fejlesztések, de nem nagyon számítanak rá, pedig óriási szükség lenne ezekre a beruházásokra és fejlesztésekre. A finanszírozást kellene megoldani valahogy.
A következő időszakban a tőkeerős cégek tovább fognak növekedni, és az ágazatban is egyre jelentősebb lesz a koncentrálódás. Az elmúlt egy-két évben sok kis és közepes sertéstartó hagyott fel a tevékenységgel, ami állományszinten nem, de sertéstartói létszám tekintetében komoly csökkenés volt
- emlékeztetett Fitos Gábor.