Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2022 első negyedéve (2022. első negyedév) és 2023 első negyedéve között a mezőgazdasági termékek uniós átlagára (kibocsátás) összességében jelentősen emelkedett ugyanazon termékkosár esetében (+17%). Ugyanakkor ez visszaesést jelent az előző negyedévhez képest (2021 negyedik negyedéve és 2022 negyedik negyedéve között +26% volt). Ezen a termékkosáron belül különösen erősen emelkedett a tojás (EU-szerte átlagosan +60%), a rizs (+51%), az olajbogyó és a sertés (mindkettő +49%) ára. A tojás általános uniós árnövekedése nemcsak a takarmánygabona hiányát és az Ukrajnából származó gabonaexport csökkenését tükrözte, hanem a madárinfluenza Belgiumban és Hollandiában való felbukkanását is - írja az Eurostat.
A gazdálkodók élete is jócskán megdrágult az elmúlt időben, hiszen tulajdonképpen minden - nyersanyag, energia, szállítás, inputanyagok és sok minden más is - megdrágult. Ezen a kosáron belül is tehát jelentős áremelkedés volt tapasztalható a takarmányok (+16%), a vetőmagok és ültetőanyagok (14%), valamint a növényvédő szerek (+12%) esetében. 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve között valamennyi uniós országban nőtt mind a mezőgazdasági kibocsátás, mind a beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagára.
A mezőgazdasági kibocsátás átlagárának növekedési üteme Spanyolországban és Portugáliában volt a legnagyobb (+33%), Magyarországon pedig +24%. Az Ibériai-félszigeten 2023-ban bekövetkezett aszály a termelés csökkenéséhez vezetett, ami további lendületet adott az áremelkedésnek. Litvánia volt az egyetlen uniós ország, ahol a mezőgazdasági termelés átlagára csökkent ebben az időszakban (-2%). A beruházásokhoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagárában a legnagyobb mértékű növekedést Magyarországon (+29%), Lengyelországban (+20%) és Szlovákiában (+19%) regisztrálták. A legalacsonyabb növekedési rátát Hollandiában (+1%), Máltán és Luxemburgban (egyaránt +3%) mérték.