agrarszektor.hu • 2023. október 18. 09:46
A múlt év legfőbb jellemzője volt, hogy eddig nem tapasztalt mértékű aszállyal szembesültek a mezőgazdasági termelők, ami jelentős kihívások elé állította a kockázatkezelési rendszert. A kárenyhítő juttatási igények közül jogosnak ítélt kérelmek száma jelentősen megemelkedett, és a 2021-es 5780-ról 22 320-ra nőtt. A jogosan igényelt összeg 405 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A tavalyi évben rendkívüli aszállyal szembesültek a mezőgazdasági termelők, ami jelentős kihívások elé állította a kockázatkezelési rendszert. Nőtt a mezőgazdasági kockázatkelési rendszerbe bejelentkezett növénytermesztők száma tavaly, de hiába egészítette ki az alapot a kormány a költségvetésből több mint negyvenmilliárd forinttal, ez is csak a jogos igények négyötödére jelentett fedezetet. A kárenyhítési rendszer által lefedett területek közül a szántóföldi kultúrák nagysága nőtt, az ültetvények és a szántóföldi zöldségtermő területek viszont csökkentek az előző évhez képest - írja a vg.hu.
A kárbejelentések száma ötvenezer fölött volt
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárkárenyhítési rendszer működéséről szóló összefoglalója szerint a kárbejelentések száma ötvenezer fölé emelkedett, és rekordösszegű, 63,315 milliárd forint értékű jogos igényt adtak be a gazdálkodók kárenyhítő juttatásra. Erre a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló forrás nem jelentett elegendő fedezetet, ezért a kormány 41,124 milliárd forint többlettámogatást biztosított erre a célra.
Ezzel együtt - 20 százalékos visszaosztási ráta alkalmazásával - 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból. Az I. pilléres biztosítási rendszerben tavaly 72751 üzem vett részt, ami 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban csatlakozott 73 068-nál. A létszámcsökkenést a kötelező részvétel 1 százalékos csökkenése (59 710-ről 59 187-re), a korábban önkéntesen csatlakozott tagok 6 százalékának kiválása (8422-ből 7884 maradt), valamint a tavaly önkéntesen csatlakozók számának 17,1 százalékos növekedése (4936-ról 5780-ra) okozta.
A juttatás több mint kilencven százalékát a szántóföldi növények termelőinek fizették ki
A vetésterülethez viszonyított lefedettség az elmúlt években az egyes ágazatokban közeledett egymáshoz, tavaly a ültetvényeké 93,8 százalékra csökkent, a zöldségtermő területeké 93,7 százalékra nőtt, a szántóföldi növényeké pedig 92,9 százalékkal változatlan maradt. A kárenyhítő juttatás 98,2 százalékát aszálykárra fordították, a maradék 1,8 százalék pedig hét kárnem között oszlott meg. Utóbbiak közül is kiemelkedett a tavaszi fagykár, amire az összes juttatás 1,3 százalékát fizették ki.
Növénykultúrák szerint vizsgálva a kárenyhítést, az AKI számai szerint a juttatás 90,4 százalékát az aszállyal leginkább érintett szántóföldi növények termelőinek fizették ki. Az ültetvények 6, a szántóföldi zöldségek 3,6 százalékkal részesedtek a kárenyhítésből, a középvállalkozások közben a befizetett kárenyhítési hozzájárulások 8,7-szeresét, míg a nagy- és kisvállalkozások a 7,8-szorosát, illetve 7,7-szeresét „kapták vissza”, a mikrovállalkozások pedig az 5,4-szeresét.
Megközelítőleg a díjtámogatás felét kapták meg a gazdák
A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és az általuk befizetett díjak is emelkedtek az előző évhez képest. A gazdaságok száma 7,2 százalékkal emelkedett, az általuk befizetett díjak pedig 65,4 százalékkal nőttek és megközelítették a 30 milliárd forintot. A díjtámogatott biztosításokkal lefedett területek aránya a szántóföldi növényeknél 44,4-ről 45,8 százalékra emelkedett.
Ezen belül a nagyobb területen termesztett növénykultúrák (búza, kukorica, napraforgó, káposztarepce és árpa) lefedettsége 1,2-3 százalékponttal növekedett. Az ültetvényeknél viszont a 2021-es csökkenés folytatódott, az előző évi 11,8-ről 10,5 százalékra. A zöldségtermő területek díjtámogatott biztosításokkal történő lefedettsége ugyanakkor 2,4 százalékponttal, 53,4 százalékra emelkedett.
A kárkifizetések óriási mértékben, 451,9 százalékkal növekedtek, és elérték a 49,9 milliárd forintot, meghaladva a biztosítók díjbevételét. Tavaly, ahogy 2021-ben, illetve az azt megelőző hét évben is, a támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, így a megemelt keretösszeg ellenére visszaosztásra volt szükség. Ennek eredményeként biztosítási típustól függően a biztosított termelők a díjak 40, illetve 57 százalékát kaphatták vissza támogatásként.
A tavalyi nyár szinte jégmentes volt
A rendszer harmadik pillérét jelentő országos jégkármérsékló rendszer 2022-ben is április 15. és szeptember 30. között működött. Áprilisban és májusban a régiók többségében többször kellett beüzemelni, mint egy évvel korábban, majd az aszályos júliusban és augusztusban sokkal ritkábban és alapvetően csak helyi jelleggel fordult elő jégveszély. Ezek után szeptemberben ismét a megszokottnál több napon volt szükség a rendszer beindítására.
A IV. pillér, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző kockázatkezelési eszköz, amely egyedi módon nem csupán az időjárás által okozott károk, hanem a termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt. Ez a rendszer a növénytermesztők mellett az állattenyésztők számára is nyitva áll, a részvétel pedig önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul. A résztvevők száma itt még jelentősen elmarad az I. és II. pillértől: az új csatlakozókkal együtt tavaly 195 tagja volt a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek. Ezek 48,7 százaléka állattartó, 39 százaléka növénytermesztő,11,3 százaléka vegyes gazdaság,1 százaléka pedig nem volt besorolható.