agrarszektor.hu • 2023. november 20. 17:17
Nem az idei lesz a legjobb éve a magyar mezőgazdaságnak. Jó eséllyel csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. A szomszédban zajló háború egyik következményeként Európát elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek mellett számos egyéb tényező is nehezíti a hazai agrárvállalkozások működését. Egyebek mellett a mind gyakrabban szélsőséges időjárás, a talaj termőképességének drasztikus romlása, vagy a munkaerőhiány egyre nagyobb kihívást jelent a gazdák számára.
Véget ért az arany évtized a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi időben számos, egymás hatását erősítő tényező változása nehezíti a hazai vállalkozások működését. Átalakulnak a klimatikus viszonyok: hőhullámok, a csapadék megváltozó eloszlása, eltolódó vegetációs időszak, gyakoribb és erősebb fagykárok, évente átlagosan 2,4 centimétert csökkenő talajvízszint, és az utóbbi húsz évben 6-14 százalékkal növekedett UV-sugárzás állítja kihívás elé az agráriumot - olvasható az Erste közleményében. A talaj termőképessége kritikus szintre süllyedt. A degradáció mezőgazdasági talajaink több mint 90 százalékát érinti, mára elvesztettük a termőréteg felét - hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
Várhatóan a piaci környezet is tartósan átalakul. Az Európába irányuló ukrán szállítások felfutásával a Magyarországra importált búza mennyisége 2022-ben az egy évvel korábbi 2,5-szeresére ugrott, míg idén eddig további 14 százalékkal nőtt. A kukorica esetében ezek a számok tavaly 3,5-szeres bővülést, míg 2023-ban 80 százalékos emelkedést mutatnak. A vállalkozásoknak a romló munkaerő-ellátottsággal is meg kell küzdeniük: a KSH adatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma négy éve csökken, miközben a gazdák 37 százaléka 65 év feletti. Mindeközben a magasabb kamatkörnyezet miatt dráguló finanszírozás is komoly kihívást jelent a cégek számára, melyek ezért most megfontoltabban vesznek fel hitelt, a beruházások finanszírozása helyett jelenleg elsősorban forgóeszközhitelre van igény.
A környezetileg fenntartható, regeneratív, precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás, a technológiai fejlesztések messze nem elegendőek ahhoz, hogy a jövedelmezőség stabil maradjon. A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához át kell alakítani a kínálati palettát, növelni szükséges az egységes tételek méretét, és emelni a tárolás-értékesítés színvonalát. A gazdák az utóbbi időszakban a túlkínálat okozta áresésekre rendre a tömegtermékek termelésének növelésével reagáltak. A mezőgazdasági tömegcikkek termelése évről-évre dönti a történelmi csúcsokat. Ennek súlyos ára van a költségek emelkedése, a talaj termőképességének romlása, a jövedelmezőség szűkülése, és a fenntarthatóság szempontjából.
A költségek emelkedése és a csökkenő felvásárlási árak kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességére. Ennek idei számszerűsítésére még várni kell, de valószínűleg csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. Az új agrártámogatási rendszer szemlélet- és szerkezetváltásra kényszeríti a gazdákat. A fenntartható termelés felé való elmozdulás terén, a piaci stratégiák továbbfejlesztésében azonban a mezőgazdasági vállalkozásoknak segítségre van szükségük.