Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Agrárkamara korábbi cikkében kifejtette, mi is vis maior valójában, és a mezőgazdaságban mely körülmények együttes fennállásának kell teljesülnie ahhoz, hogy a termelő az őt ért kára mellett ne essen el a vállalt, de nem teljesített kötelezettségek után járó támogatásoktól. Ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy minden esetben tisztázni kell, hogy valóban van-e olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesülésére a bekövetkező vis maiornak hatása van. Ilyen eset lehet például a kedvezményezett hosszú távú munkaképtelenségének esete is.
A rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közé tartozik a „Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések” is. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági üzemet, vagy annak földterületeire vonatkozó kisajátítást a kisajátítási hatóság - fővárosi és vármegyei kormányhivatal - által kiállított kisajátításról szóló végzéssel vagy határozattal, illetve a kisajátítási változási vázrajzzal kell igazolni. A kisajátítás az alábbi közérdekű célokra lehetséges:
- honvédelem;
- nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere;
- terület- és településrendezés;
- kötelező állami, illetve önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási - ideértve a diákotthoni elhelyezést biztosító létesítményeket is, egészségügyi, szociális, rendvédelmi létesítmény elhelyezése;
- közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
- energiatermelés;
- energiaellátás;
- bányászat;
- elektronikus hírközlési szolgáltatás;
- örökségvédelem;
- természetvédelem; vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, öntözéses gazdálkodás;
- fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
- építésügyi korlátozások felszámolása;
- az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése;
- környezetvédelem;
- sportinfrastruktúra fejlesztése;
- az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése;
- kulturális infrastruktúra fejlesztése;
- és az optimális birtokszerkezet kialakítása.
Amennyiben a kisajátítandó ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a kisajátítást kérő - a Polgári Törvénykönyv szerinti írásbeli alakhoz kötött - kisajátítást pótló adásvételi (egyes esetekben csereszerződést) köthet. Ezen utóbbi esetben a vis maior eseményt a leírtak szerinti adásvételi, vagy csereszerződéssel, illetve az érintett ingatlan vázrajzával kell igazolni.
Előfordulhat, hogy az igazolásul szolgáló dokumentum nem a vis maiorral érintett gazdálkodó nevére szól, úgy csatolni kell az igazoláson feltüntetett személy és a vis maiorral érintett közti kapcsolat igazolásául szolgáló dokumentumot (pl. bérleti szerződés, nyilatkozat az adott területre vonatkozó földhasználati bejegyzésről, vagy a bejegyzés iránti kérelem benyújtásáról).
Ha a kisajátításról szóló végzés vagy határozat, illetve a kisajátítási változási vázrajz beszerzése az ingatlan tulajdonosától akadályoztatott, akkor mellékelni szükséges a vis maiorral érintett gazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy például a földhasználat bejelentési kötelezettségének eleget tett az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá, hogy az igazoló dokumentumok beszerzése miért akadályoztatott - de például csatolható az ingatlan tulajdonosának a nyilatkozata is.
Fontos! Kisajátítás esetén a kisajátítási hatóság az ingatlan-nyilvántartás, illetve a földhasználati nyilvántartás adatai alapján minden esetben értesíti a kisajátítási eljárást lezáró döntésről az összes érintett ügyfelet, így az ingatlan bejegyzett földhasználóját is.