agrarszektor.hu • 2024. szeptember 25. 16:33
A 2015-ös év agrárszakmai konferenciája rávilágított arra, hogy a mezőgazdaságban zajló kihívások és változások folyamatos alkalmazkodást igényelnek mind a nagy, mind a kisebb szereplőktől. A támogatási rendszerek és a privatizációs intézkedések megosztó vitákat gerjesztettek, miközben a verseny fokozódása és a külföldi piacokkal való szorosabb együttműködés egyre inkább előtérbe került. A konferencia az egykori szakminiszterek is leszögezték: a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében a hatékonyság növelése, a források igazságos elosztása és a támogatási rendszerek átláthatóbbá tétele elengedhetetlen. Az Agrárszektor konferencia történetét feldolgozó sorozatunkban a 2015-ös év eseményeire tekintünk vissza.
Az agrárgazdaság szereplői 2015-ben egy eredményes, de rendkívül kihívásokkal teli évet tudhattak maguk mögött. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a 2015-ös év összefoglaló előadásában hangsúlyozta, hogy az év során számos kihívással kellett szembenézni, de ezek ellenére sikerült eredményeket elérni. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője a kifizetésekkel kapcsolatban biztató előrehaladást említett, és kiemelte, hogy a 2016-os év lesz a pályázati dömping időszaka. A szakértők közül többen egyetértettek abban, hogy a kifizetések ütemezése és a támogatási rendszerek javulása kulcsfontosságú szerepet játszik a vidékfejlesztés sikerében.
Kicsik és nagyok: vita a forráselosztás körül
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó agrár-vidékfejlesztési ciklus forrásai kapcsán felmerült kérdések és aggodalmak is terítékre kerültek. A résztvevők közötti közvéleménykutatás szerint a legtöbben úgy vélték, hogy a mostani ciklusban több forrás áll rendelkezésre, azonban a szakértők szerint valójában a támogatási összegek kisebbek, mint az előző időszakban. Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke úgy látta, hogy a kormány által elvett területalapú támogatások visszakerültek vidékfejlesztési formában.
Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára ezzel szemben kiemelte, hogy az akkori kormány kevesebb támogatást biztosított az uniós források mellé, mint a korábbiak.
Az agrárpolitikai viták egyik visszatérő eleme a kis- és nagyüzemek közötti ellentét kérdése volt. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány egyaránt fontosnak tartja mindkét üzemméretet, és a források elosztásánál ügyelni kell az arányosságra. Az európai agrármodell alapját a kis- és közepes családi gazdaságok jelentik, és Magyarország is ehhez kíván ragaszkodni. Ugyanakkor Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője azt említette, hogy
az elmúlt időszakban a nagy gazdaságok jobban kihasználták a támogatási lehetőségeket, különösen a telepek fejlesztésére, ami miatt továbbra is biztosítani kell számukra ezeket a forrásokat.
A verseny éleződése
Az uniós ciklus során elérhető támogatások felhasználása szempontjából egyre élesebb versenyre kell számítani a mezőgazdasági szereplők között. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy a cél a versenyképes és hosszú távon fenntartható projektek támogatása. Harsányi Zsolt ironikus megjegyzése, miszerint "mindenki nyertes, aki átfér a csövön", jól tükrözi a támogatásokért folyó verseny intenzitását.
Jakab István arra figyelmeztetett, hogy az USA és az EU között megkötésre kerülő szabadkereskedelmi megállapodás tovább fokozhatja a versenyt a magyar mezőgazdasági vállalkozások számára. Mezei Dávid ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a kormány célja az, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye a támogatásokat, nem csupán a nagy üzemek, hanem a kisebb gazdaságok számára is.
Exminiszterek kerekasztala
Az állami földek eladásával kapcsolatos vita is központi szerepet kapott az agrárszektor 2015-ös konferenciáján. Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere hangsúlyozta, hogy "magyar földet magyar kézből kiadni nem szabad". A privatizációs intézkedések kapcsán több szakértő is aggodalmát fejezte ki, miszerint a földek eladása az oligarchák kezére játszhatja a termőföldek nagy részét, míg a családi gazdaságok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere úgy vélte, hogy a kormány nagyüzem-ellenes politikája különösen veszélyes, mivel a nagyobb termelők is kulcsszereplők a versenyképesség megőrzésében.
A volt miniszterek közötti diskurzus rávilágított arra is, hogy a magyar mezőgazdaság a megelőző évek során jelentős lemaradást szenvedett el a régiós versenytársakkal szemben.
Németh Imre, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány egykori agrárminisztere szerint Magyarország nem tudott lépést tartani a versenytársakkal, és elengedhetetlen, hogy a hatékonyság növelésére fókuszáljanak a támogatási rendszer átalakításakor.
A volt tárcavezetők javaslatai
A konferencián megszólaló korábbi agrárminiszterek javaslatai közül kiemelkedett a falugazdászok szerepének erősítése. Torgyán József kifejtette: szerinte a falugazdászok számát jelentősen növelni kell, és az új falugazdászoknak egyetemi szintű képzést kell biztosítani. Ezáltal ők segíthetnék a pályázatokat benyújtani kívánó gazdálkodókat, akik saját erőből nem képesek ezeket elkészíteni.
Gráf József az agrárpolitikai vezetők kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az agrárszakemberekre alapozott döntéshozatali rendszer nélkül nehéz lesz hosszú távú sikereket elérni.
Fazekas Sándor, a jelenlegi agrárminiszter tevékenysége kapcsán megoszlottak a vélemények: míg Torgyán József bírálta, hogy Fazekas túlzottan az áruházláncok tevékenységére fókuszál, és nem fordít elég figyelmet a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, addig Németh Imre visszafogottabban nyilatkozott, kiemelve az utódja iránti szolidaritást.