Bekeményített a hatóság: újabb stégeket bontottak el a Balatonnál

Az elmúlt két évben folyamatos és érdemi lépéseket tett a vízügy az illegális balatoni víziállások felszámolásáért, amihez kellett az önkormányzatok segítsége is. Tavaly három, idén 13 vízparti önkormányzattal sikerült összefogniuk a 44-ből, a cél érdekében - derült ki a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Ddvizig) leköszönő igazgatójának beszámolójából. Csonki István szólt arról is, hogy a Balaton üzemeltetéséhez rendszeres forrásra lenne szükség, egyebek közt a nádkárosító, illegális stégbejárók felszámolásának folytatása érdekében - írta meg a Pecaverzum.

A szakember emlékeztetett arra, hogy rendkívül nagy jelentősége van a balatoni nádasoknak mind természetvédelmi, mind vízminőségvédelmi, vízgazdálkodási szempontból, és bár a területük lényegesen nem csökkent az elmúlt években, de a minőségük romlott. Ennek fő okai az emberi beavatkozások, köztük azok a stégek, amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, a nádasok megbontásával létesültek. Ezeknek a stégeknek és akadályoknak az intenzív és szisztematikus eltávolítása 2023-ban kezdődött meg. 

Csonki István beszélt arról is, hogy a vízügy két lehetőség közül választhatott: az egyik az, amit a horvátok a tengerparton csináltak, amikor az összes engedély nélküli építményt ledózerolták. A Ddvizig inkább a víziállásokra felhívásokat, cetliket ragasztott ki arról, hogy egy-egy tulajdonosnak éppen mit kell és meddig elvégeznie: engedélyeztetni, a kapubejárót vagy éppen az egész stégét eltávolítani.

Ha ismert volt a tulajdonos, felszólítást kapott levélben a bontásra, ha nem teljesítette, és haladékot sem kért, akkor a vízügy bontatta el a víziállást a tulajdonos költségére, ezek esetenként 140-150 ezer forintos költséget jelentettek. Amikor nem ismert a tulajdonos, akkor a vízügy bontja el a saját költségén a szabálytalan építményt.