agrarszektor.hu • 2024. október 10. 17:31
Magyar gazdák szabálytalanságait is bemutatja az Európai Számvevőszék uniós források felhasználásáról szóló 2023. évi jelentése. Mint írják, tavaly az Európai Unió 59,5 milliárd eurót fordított a természeti erőforrások és a környezet fejlesztésére, melynek 97 százaléka a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítását szolgálta. A kapcsolódó kifizetések között azonban rengeteg a problémás eset, amiről minden gazdának tudnia kell.
2023-ban 59,5 milliárd eurót fordított az Európai Unió a természeti erőforrások és a környezet fejlesztésére, ami a költségvetési kiadások 31,1 százalékát jelentette – derül ki az Európai Számvevőszék 2023. pénzügyi évre vonatkozó friss jelentéséből. Mint írják, ennek 97 százalékát fordították a közös agrárpolitika (KAP) célkitűzéseinek megvalósítására, melyből a termelőknek folyósított közvetlen kifizetések 38,2 milliárd eurót, a vidékfejlesztésre fordított kiadások 16,4 milliárd eurót, az agrárpiaci támogatások pedig 2,5 milliárd eurót tettek ki.
A jelentés szerint a Számvevőszék húsz tagállamban, köztük Magyarországon is ellenőrizte a kifizetések szabályszerűségét. A szakemberek a 218 vizsgált tranzakció 26 százalékánál tártak fel hibákat.
A hibák nagy része támogatásra nem jogosult tevékenységekhez és kiadásokhoz kapcsolódott, ugyanakkor bőven akadt példa a földterületekkel vagy az állatokkal kapcsolatos információszolgáltatás pontatlanságára és az agrár-környezetvédelmi vállalások be nem tartására is. Egy esetben a kedvezményezett a maximális támogatási összeg felső határát is megkerülte azáltal, hogy több vállalatot hozott létre, így lehetővé vált számára az uniós támogatás iránti többszöri kérelmezés.
Az ellenőrzés során 59 vidékfejlesztési projekt is górcső alá került, melyek között voltak egyedi agrár-, környezet- és éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséért járó kifizetések, a biogazdálkodásért járó kompenzációs kifizetések, a hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodóknak nyújtott kifizetések, valamint a védett Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodáshoz kapcsolódó kompenzációs kifizetések is.
Az itt feltárt szabálytalanságok között a jelentés egy magyarországi esetet hoz fel példaként, ahol egy magyar termelő kompenzációs kifizetés iránti kérelmet nyújtott be egy védett Natura 2000 terület egyik parcellája után. A folyósításának feltételeként a termelő vállalta, hogy június közepéig az egész parcellát lekaszálja, és ezért kifizetésben részesült. A parcellán októberben végzett ellenőrzés, valamint a júniusban és augusztusban készített felülnézeti fotók és műholdas felvételek vizsgálata során azonban kiderült, hogy a parcella jelentős részét mégsem kaszálták le.
A jelentés alapján a Számvevőszék a nagy gazdaságoknak nyújtott uniós támogatás maximalizálására vonatkozó nemzeti intézkedések eredményességének vizsgálatát javasolta az Európai Bizottságnak. Mint írják: tekintettel arra, hogy a tagállamok felelőssége, hogy a jövedelemtámogatást elsősorban azoknak juttassák, akiknek arra a legnagyobb szükségük van, meg kell vizsgálni a nagy mezőgazdasági üzemeknek nyújtott közvetlen kifizetések korlátozására irányuló tagállami intézkedések eredményességét. A Bizottság erre reagálva azt ígérte, hogy a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó bizottsági javaslat elkészítése keretében elemezni fogja, hogy a különböző eszközök mennyiben járulnak hozzá a közvetlen kifizetések jobb újraelosztásához és célzottabbá tételéhez, beleértve a maximalizálást is.