Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2019-ben az ágazat szereplőit és a szakembereket elsősorban az foglalkoztatta, elkészül-e időre az új Közös Agrárpolitika, de a klímaváltozás, a szerkivonások, valamint az egyre komolyabb problémát jelentő állatbetegségek következeményei miatt is sokan aggódtak, arra senki nem volt felkészülve, amit a 2020-as év hozott. A hirtelen berobbanó, és hetek alatt világjárvánnyá fajuló koronavírus nemcsak az egyes országokat és iparágakat, de az emberek mindennapi életét is alapvetően, és visszavonhatatlanul megváltoztatta. A pandémia olyan szemléletváltást hozott, olyan folyamatokat indított el a mezőgazdaságban is, amely még most is tartanak. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbb, hogy a koronavírus-járvány előtti világ már nem fog soha visszatérni.
Ez volt az utolsó békeév az agráriumban: senki sem sejtette, mi következik
Nagy nevek kaptak díjat: ők lettek az agrárium legjobbjai 2020-ban
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy régen volt ennyire összetett kihívásrendszer a hazai agrárium szereplői előtt, mint 2020-ban: nemcsak a koronavírus, hanem aszály, fagy, sertéspestis, illetve madárinfluenza is nehezítette a piaci szereplők életét. Az államtitkár meglátása szerint már önmagában a koronavírus-járvány gazdasági hatása, amely lecsapódik a háztartások fogyasztásában, illetve lecsapódik a termeléssel összefüggő biztonsági körülmények megteremtésében is, mind hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban az ágazat rég látott alkalmazkodására volt szükség. Az államtitkár ugyanakkor beszélt arról is, mi várható a magyar agráriumban a járvány lecsengése után: a legfontosabb a beruházások kérdésköre. Mint fogalmazott, az év során számos új beruházási pályázatot hirdettek meg, amelyekre korábban nem látott mértékű igény jelentkezett a benyújtott pályázatokban. Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy 2021 folyamán el fog indulni Magyarországon az a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, amely egyfajta jövedelemstabilitást tud hozni a benne résztvevő termelők számára.
Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
Nemcsak a koronavírus okozott problémákat 2020-ban
Az ágazatot ugyanis nemcsak a koronavírus-járvány viselte meg, hanem az időjárásban tapasztalható szélsőségek, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is. Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója szerint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza komolyabb problémát okoztak, mint a koronavírus, de ami a feldolgozói oldalon visszaesést okozott, azt a növénytermesztés kárpótolta. A szakember úgy látta, hogy a 2021-es év első féléve az állattartóknak nagyon rossz lesz, mivel a koronavírus és a madárinfluenza miatt a baromfik be vannak szorulva Európába, míg az afrikai sertéspestis és a kínai behozatali tilalom miatt az európai sertéshús sem tud kijutni a kontinensről.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a mezőgazdasági gépgyártás és gépforgalmazás terén ugyan voltak problémák az év elején, de decemberre rendeződött a helyzet. A legtöbb gyártó átállt arra, hogy két műszakban dolgozzon, és ezeket a műszakokat elkülöníti egymástól, valamint a tavaszi leállások okozta veszteségek pótlására a szakszervezetek meggyőzése után sokan bevezették a szombati bedolgozást is. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az év értékelésénél külön kell választani a koronavírus-járvány első és második hullámát. Az első hullámban még senki se tudta, mi van, és hogy mi fog történni, de a második hullámra már megvolt a rutin, nem is állt meg semmi. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy a magyar vállalkozások nagy tapasztalatokra tettek szert az elektronikus, online módszerek terén. Kiderült, hogy lehet rendeléseket leadni online, egyes logisztikai köröket át lehet rajzolni, bizonyos munkakörök elvégezhetőek home office-ban is, és az online konferenciák, üzletkötések is működőképesek.
Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
Mit fog hozni az Európai Unió 2021-2027-es új költségvetése?
Hosszas huzavona után 2020-ban megszületett az Európai Unió 2021-2027-re szóló új költségvetése is. Ennek ellenére az év végén még mindig nagy volt a bizonytalanság abban, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül mennyi támogatáshoz juthatnak majd a magyar gazdálkodók. Feldman Zsolt elmondta, hogy a források mértékéről nyáron született a megállapodás, de még decemberben is zajlott egy vita róla. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a 2023. január 1-jén induló új közös agrárpolitikában a tagállamoknak a források 40%-át kellene klímavédelemre fordítaniuk, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások között 25%-os átjárhatóság lenne. Új elem lesz a KAP-ban az, hogy az új területalapú támogatásban lesz szabad felhasználású rész, valamint a fiatal gazdák részére juttatható és a környezetbarátabbá válásra ösztönző támogatási elemek is.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy az átmeneti időszak jó lesz a gazdáknak, de a mezőgazdasági irányítóknak is. A szakember szerint a gazdák azokra a kérdésekre szeretnének világos válaszokat kapni, hogy lesznek-e támogatások a jövőben, hogy egyszerűbbé válik-e az ügyintézés, valamint hogy mire számíthatnak az esetleges helyszíni ellenőrzések kapcsán. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója szerint az a baj a közös agrárpolitikával, hogy egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. Ez nem minden esetben rossz, mert például a zöldítés visszakerülése a tagállami hatáskörbe (eco-scheme) kifejezetten előremutató, csak már nem közös ügy. Sokkal nagyobb problémának tartotta a szakértő, hogy az agrárium elvesztette az önállóságát, és egyre erősebben jelennek meg benne a mezőgazdaságon kívüli szervezetek, mint például a környezetvédelem és az állatjólét álláspontjai.
Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
Lázár János hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében. Mint mondta, az elkövetkező 10 év az utolsó esély arra, hogy Magyarországon létrejöjjön az erős, önellátásra képes mezőgazdaság, a korszerű feldolgozóipar és élelmiszer-termelés. Lázár János azt is bejelentette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta a kormánybiztos.
Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
Csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban?
A szakértők szerint három csapás is érte az évben a magyar baromfiágazatot, amely csődhullámot is elindíthat. Mint fogalmaztak, az a legnagyobb veszély, ha a magas gabonaárak miatt leálló termelők elküldik a dolgozókat, mert akkor azok döntő része később sem fog visszatérni az ágazatba, ezért a cégvezetők kormányzati segítséget szorgalmaztak a baromfiágazati munkaerőköltségek terén. Bárány László, a Master-Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint az ágazatot érő három csapás a madárinfluenzát, a koronavírus-járvány két hullámát és az eszméletlenül magas, kezelhetetlenül drága gabona és takarmányozási költségeket takarta. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója a termelőkért aggódott, mert ha ők nem tudják kigazdálkodni a magas alapanyag költségeket, akkor a feldolgozóknak nem lesz mit levágni. Bárány László szerint a világ soha nem lesz már olyan, mint a Covid előtt, és inkább a kényelmi termékek gyártására és a beruházások folytatására kell majd koncentrálni a jövőben. Mivel állandósult a távmunka intézménye, megnőtt az otthon gyorsan elkészíthető, félkész és kész élelmiszerek volumene. Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa ezzel egyetértve rámutatott, hogy ezekkel lehet hatékonyan versenyezni a világpiacon.
Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
Meg kell újulnia a magyar élelmiszeriparnak, de hogyan?
Azt senki nem vitatta 2020-ban, hogy a magyar élelmiszeriparnak meg kell újulnia. Az élelmiszeripari ágazat megerősítéséhez többek szerint egy fajta "new deal"-re van szükség, amelynek nemcsak néven kell neveznie az ágazat problémáit, de kész megoldást is kell kínálnia ezekre. Kovács Ágnes, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség az alapja mindennek, és akkor érdemes beruházni, ha van felvevőpiac. A "csapda" ott van, hogy a versenyképes termeléshez versenyképes feldolgozás is kell, és viszont. Lázár János arról beszélt, hogy a magyar agrárium lemaradásban van, nemcsak hatékonyságban és költségmegtakarításban, hanem gépesítésben és digitalizációban is. A kormánybiztos szerint rá kell ébreszteni gazdákat arra, hogy megéri beruházniuk. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaság jelenlegi, a rövid távú konfliktusok szőnyeg alá söprését célzó, a hosszú távú fejlesztéseket gátló támogatási struktúrája rossz. A szakember szerint fontos, hogy a beruházási, fejlesztési támogatásoknál jelentős összegek álljanak rendelkezésre, hogy az embereknek megérje pályázni, és fontos lenne a pályázatok kiírása előtt azt is megnézni, hogy mik azok, amik működnek, és mik azok, amik nem.
Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
A járvány hatására a bankok felismerték a mezőgazdaság és az élelmiszeripar erejét
2020 felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek A szakértők szerint a forgóeszközhitelek népszerűbbek voltak az év során, a 2021-es év viszont már az agrárberuházásokról szólhat majd. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója szerint a banki reakciót az alkalmazkodóképesség határozta meg, az ágazatok közül pedig az agrárium reagált a leggyorsabban, leggördülékenyebben. A szakember úgy vélte, a bankok nem álltak ki az agrárium mögül, de keresték a válságálló szegmenseket, a baromfitenyésztés a madárifluenza ellenére például idén is ilyen volt, mint ahogy a zöldségtermesztés is. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint a járvány főleg a külkapcsolattal bíró cégeket ütötte meg, különösen a tavaszi logisztikai kihívások. Az állategészségügyi problémák a korábbi években is jelen voltak, az ágazat relatív felülértékeltsége a bankoknál megerősödött, a bankok nem lassítottak. A szakemberek beszéltek arról is, hogy elképzelhetetlen, hogy a mezőgazdaság és az ágazat szereplői ne jussanak hozzá 2021-ben a nekik járó forrásokhoz.
Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?
Lesz-e elég inputanyag?
Az év során komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a vetőmag- és a műtrágya-forgalmazó vállalatok a koronavírus-járvány közepette is el tudják-e látni megfelelő termékekkel a gazdálkodókat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a társaságok alkalmazkodtak a helyzethez, de kérdés, hogy a tartós vírusválságnak a továbbiakban lehetnek-e kereskedelmet és értékesítést nehezítő hatásai. Globálisan a koronavírus-járvány a mezőgazdasági szektort érintette a legkevésbé, és a szektort befolyásoló tényezőket nézve ez befolyásolta legkevésbé a termelékenységi képességeket - vélte Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. közép-kelet-európai vezetője. Habár a koronavírus-járvány szempontjából problémamentes volt a vetőmag-előállító év, az évjárat és az időjárás miatt komoly küzdelmet kellett folytatniuk a termelőknek, ez pedig kihat a mostani őszi, illetve a következő tavaszi szezonra is - mondta el Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a tavaszi szárazság megviselte a növényállományokat, és az ezt követő csapadékos időjárás sem segített a vetőmag-szaporításokon, így a vetőmag-előállításban közepes évet zártak a gazdák.
Lesz-e elegendő vetőmag és műtrágya a vírushelyzetben? - Vallottak a szakemberek
2020-ban az ágazat szereplőit a koronavírus, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és a kedvezőtlen időjárás is sújtotta, emellett az Európai Unió új költségvetési ciklusa körüli bizonytalanság és az átmeneti időszak egyes rendezetlen kérdései is fokozták az aggodalmakat. A 2021-es évtől a generációváltás és a permetezés átalakulását, új adózást, valamint további kihívásokat vártak, ugyanakkor a digitalizáció további erősödését is.
