A koronavírus árnyékában: így teljesített a mezőgazdaság 2020-ban

2019-ben az ágazat szereplőit és a szakembereket elsősorban az foglalkoztatta, elkészül-e időre az új Közös Agrárpolitika, de a klímaváltozás, a szerkivonások, valamint az egyre komolyabb problémát jelentő állatbetegségek következeményei miatt is sokan aggódtak, arra senki nem volt felkészülve, amit a 2020-as év hozott. A hirtelen berobbanó, és hetek alatt világjárvánnyá fajuló koronavírus nemcsak az egyes országokat és iparágakat, de az emberek mindennapi életét is alapvetően, és visszavonhatatlanul megváltoztatta. A pandémia olyan szemléletváltást hozott, olyan folyamatokat indított el a mezőgazdaságban is, amely még most is tartanak. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbb, hogy a koronavírus-járvány előtti világ már nem fog soha visszatérni.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy régen volt ennyire összetett kihívásrendszer a hazai agrárium szereplői előtt, mint 2020-ban: nemcsak a koronavírus, hanem aszály, fagy, sertéspestis, illetve madárinfluenza is nehezítette a piaci szereplők életét. Az államtitkár meglátása szerint már önmagában a koronavírus-járvány gazdasági hatása, amely lecsapódik a háztartások fogyasztásában, illetve lecsapódik a termeléssel összefüggő biztonsági körülmények megteremtésében is, mind hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban az ágazat rég látott alkalmazkodására volt szükség. Az államtitkár ugyanakkor beszélt arról is, mi várható a magyar agráriumban a járvány lecsengése után: a legfontosabb a beruházások kérdésköre. Mint fogalmazott, az év során számos új beruházási pályázatot hirdettek meg, amelyekre korábban nem látott mértékű igény jelentkezett a benyújtott pályázatokban. Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy 2021 folyamán el fog indulni Magyarországon az a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, amely egyfajta jövedelemstabilitást tud hozni a benne résztvevő termelők számára.

Nemcsak a koronavírus okozott problémákat 2020-ban

Az ágazatot ugyanis nemcsak a koronavírus-járvány viselte meg, hanem az időjárásban tapasztalható szélsőségek, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is. Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója szerint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza komolyabb problémát okoztak, mint a koronavírus, de ami a feldolgozói oldalon visszaesést okozott, azt a növénytermesztés kárpótolta. A szakember úgy látta, hogy a 2021-es év első féléve az állattartóknak nagyon rossz lesz, mivel a koronavírus és a madárinfluenza miatt a baromfik be vannak szorulva Európába, míg az afrikai sertéspestis és a kínai behozatali tilalom miatt az európai sertéshús sem tud kijutni a kontinensről.

Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a mezőgazdasági gépgyártás és gépforgalmazás terén ugyan voltak problémák az év elején, de decemberre rendeződött a helyzet. A legtöbb gyártó átállt arra, hogy két műszakban dolgozzon, és ezeket a műszakokat elkülöníti egymástól, valamint a tavaszi leállások okozta veszteségek pótlására a szakszervezetek meggyőzése után sokan bevezették a szombati bedolgozást is. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az év értékelésénél külön kell választani a koronavírus-járvány első és második hullámát. Az első hullámban még senki se tudta, mi van, és hogy mi fog történni, de a második hullámra már megvolt a rutin, nem is állt meg semmi. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy a magyar vállalkozások nagy tapasztalatokra tettek szert az elektronikus, online módszerek terén. Kiderült, hogy lehet rendeléseket leadni online, egyes logisztikai köröket át lehet rajzolni, bizonyos munkakörök elvégezhetőek home office-ban is, és az online konferenciák, üzletkötések is működőképesek.

Mit fog hozni az Európai Unió 2021-2027-es új költségvetése?

Hosszas huzavona után 2020-ban megszületett az Európai Unió 2021-2027-re szóló új költségvetése is. Ennek ellenére az év végén még mindig nagy volt a bizonytalanság abban, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül mennyi támogatáshoz juthatnak majd a magyar gazdálkodók. Feldman Zsolt elmondta, hogy a források mértékéről nyáron született a megállapodás, de még decemberben is zajlott egy vita róla. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a 2023. január 1-jén induló új közös agrárpolitikában a tagállamoknak a források 40%-át kellene klímavédelemre fordítaniuk, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások között 25%-os átjárhatóság lenne. Új elem lesz a KAP-ban az, hogy az új területalapú támogatásban lesz szabad felhasználású rész, valamint a fiatal gazdák részére juttatható és a környezetbarátabbá válásra ösztönző támogatási elemek is.

Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy az átmeneti időszak jó lesz a gazdáknak, de a mezőgazdasági irányítóknak is. A szakember szerint a gazdák azokra a kérdésekre szeretnének világos válaszokat kapni, hogy lesznek-e támogatások a jövőben, hogy egyszerűbbé válik-e az ügyintézés, valamint hogy mire számíthatnak az esetleges helyszíni ellenőrzések kapcsán. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója szerint az a baj a közös agrárpolitikával, hogy egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. Ez nem minden esetben rossz, mert például a zöldítés visszakerülése a tagállami hatáskörbe (eco-scheme) kifejezetten előremutató, csak már nem közös ügy. Sokkal nagyobb problémának tartotta a szakértő, hogy az agrárium elvesztette az önállóságát, és egyre erősebben jelennek meg benne a mezőgazdaságon kívüli szervezetek, mint például a környezetvédelem és az állatjólét álláspontjai.

Lázár János hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében. Mint mondta, az elkövetkező 10 év az utolsó esély arra, hogy Magyarországon létrejöjjön az erős, önellátásra képes mezőgazdaság, a korszerű feldolgozóipar és élelmiszer-termelés. Lázár János azt is bejelentette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta a kormánybiztos.

Csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban?

A szakértők szerint három csapás is érte az évben a magyar baromfiágazatot, amely csődhullámot is elindíthat. Mint fogalmaztak, az a legnagyobb veszély, ha a magas gabonaárak miatt leálló termelők elküldik a dolgozókat, mert akkor azok döntő része később sem fog visszatérni az ágazatba, ezért a cégvezetők kormányzati segítséget szorgalmaztak a baromfiágazati munkaerőköltségek terén. Bárány László, a Master-Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint az ágazatot érő három csapás a madárinfluenzát, a koronavírus-járvány két hullámát és az eszméletlenül magas, kezelhetetlenül drága gabona és takarmányozási költségeket takarta. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója a termelőkért aggódott, mert ha ők nem tudják kigazdálkodni a magas alapanyag költségeket, akkor a feldolgozóknak nem lesz mit levágni. Bárány László szerint a világ soha nem lesz már olyan, mint a Covid előtt, és inkább a kényelmi termékek gyártására és a beruházások folytatására kell majd koncentrálni a jövőben. Mivel állandósult a távmunka intézménye, megnőtt az otthon gyorsan elkészíthető, félkész és kész élelmiszerek volumene. Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa ezzel egyetértve rámutatott, hogy ezekkel lehet hatékonyan versenyezni a világpiacon.

Meg kell újulnia a magyar élelmiszeriparnak, de hogyan?

Azt senki nem vitatta 2020-ban, hogy a magyar élelmiszeriparnak meg kell újulnia. Az élelmiszeripari ágazat megerősítéséhez többek szerint egy fajta "new deal"-re van szükség, amelynek nemcsak néven kell neveznie az ágazat problémáit, de kész megoldást is kell kínálnia ezekre. Kovács Ágnes, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség az alapja mindennek, és akkor érdemes beruházni, ha van felvevőpiac. A "csapda" ott van, hogy a versenyképes termeléshez versenyképes feldolgozás is kell, és viszont. Lázár János arról beszélt, hogy a magyar agrárium lemaradásban van, nemcsak hatékonyságban és költségmegtakarításban, hanem gépesítésben és digitalizációban is. A kormánybiztos szerint rá kell ébreszteni gazdákat arra, hogy megéri beruházniuk. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaság jelenlegi, a rövid távú konfliktusok szőnyeg alá söprését célzó, a hosszú távú fejlesztéseket gátló támogatási struktúrája rossz. A szakember szerint fontos, hogy a beruházási, fejlesztési támogatásoknál jelentős összegek álljanak rendelkezésre, hogy az embereknek megérje pályázni, és fontos lenne a pályázatok kiírása előtt azt is megnézni, hogy mik azok, amik működnek, és mik azok, amik nem.

A járvány hatására a bankok felismerték a mezőgazdaság és az élelmiszeripar erejét

2020 felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek A szakértők szerint a forgóeszközhitelek népszerűbbek voltak az év során, a 2021-es év viszont már az agrárberuházásokról szólhat majd. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója szerint a banki reakciót az alkalmazkodóképesség határozta meg, az ágazatok közül pedig az agrárium reagált a leggyorsabban, leggördülékenyebben. A szakember úgy vélte, a bankok nem álltak ki az agrárium mögül, de keresték a válságálló szegmenseket, a baromfitenyésztés a madárifluenza ellenére például idén is ilyen volt, mint ahogy a zöldségtermesztés is. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint a járvány főleg a külkapcsolattal bíró cégeket ütötte meg, különösen a tavaszi logisztikai kihívások. Az állategészségügyi problémák a korábbi években is jelen voltak, az ágazat relatív felülértékeltsége a bankoknál megerősödött, a bankok nem lassítottak. A szakemberek beszéltek arról is, hogy elképzelhetetlen, hogy a mezőgazdaság és az ágazat szereplői ne jussanak hozzá 2021-ben a nekik járó forrásokhoz.

Lesz-e elég inputanyag?

Az év során komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a vetőmag- és a műtrágya-forgalmazó vállalatok a koronavírus-járvány közepette is el tudják-e látni megfelelő termékekkel a gazdálkodókat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a társaságok alkalmazkodtak a helyzethez, de kérdés, hogy a tartós vírusválságnak a továbbiakban lehetnek-e kereskedelmet és értékesítést nehezítő hatásai. Globálisan a koronavírus-járvány a mezőgazdasági szektort érintette a legkevésbé, és a szektort befolyásoló tényezőket nézve ez befolyásolta legkevésbé a termelékenységi képességeket - vélte Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. közép-kelet-európai vezetője. Habár a koronavírus-járvány szempontjából problémamentes volt a vetőmag-előállító év, az évjárat és az időjárás miatt komoly küzdelmet kellett folytatniuk a termelőknek, ez pedig kihat a mostani őszi, illetve a következő tavaszi szezonra is - mondta el Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a tavaszi szárazság megviselte a növényállományokat, és az ezt követő csapadékos időjárás sem segített a vetőmag-szaporításokon, így a vetőmag-előállításban közepes évet zártak a gazdák.

2020-ban az ágazat szereplőit a koronavírus, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és a kedvezőtlen időjárás is sújtotta, emellett az Európai Unió új költségvetési ciklusa körüli bizonytalanság és az átmeneti időszak egyes rendezetlen kérdései is fokozták az aggodalmakat. A 2021-es évtől a generációváltás és a permetezés átalakulását, új adózást, valamint további kihívásokat vártak, ugyanakkor a digitalizáció további erősödését is.