agrarszektor.hu • 2025. január 29. 11:29
A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikere után a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely minden év elején, jellemzően február-márciusban került megrendezésre. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy az átalakuló környezetben gyakorlati útmutatást, naprakész piaci információkat biztosítson az agrárszektorban és az élelmiszergazdaságban tevékenykedő vállalatok és gazdálkodók számára. Amíg 2015-ben a fő téma az ágazatot érintő uniós és nemzeti támogatási források elosztása volt, addig 2016-ban a hazai és nemzetközi kihívásokkal, 2017-ben pedig a műtrágyaárak drámai növekedésével és az uniós támogatások jövőjével foglalkoztak az ágazat szakértői. Idén március 19-én rendezik meg az Agrárium 2025 konferenciát Kecskeméten, ahol komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már kaphatók a kiemelt rendezvényre.
2025 tavaszán folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.
Fókuszban a támogatások, a vidékfejlesztési program újdonságai és a mezőgazdaságot forradalmasító technológiák
Az Agrárium 2015 Konferencián az agrár-vidékfejlesztés új irányaival, az uniós pályázatokkal, az élelmiszeripar fejlesztésének és a földadó egyes kérdéseivel, a tudatos és fenntartható talajműveléssel és az uniós forrásokkal, illetve a banki szerepvállalással kapcsolatban tudhattak meg hasznos dolgokat az ágazat szereplői. Éder Tamás, aki akkor az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke elnöke volt, elmondta, hogy összesen 1000 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra lenne szüksége a hazai élelmiszeriparnak a 2015-2020-ig tartó időszakban, csakhogy a kormány 300 milliárd forintos programmal számolt, amelyből 200 milliárdot a még uniós egyeztetés alatt álló vidékfejlesztési program tartalmazna, 100 milliárd pedig a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) állna rendelkezésre. Ekkor még ezen döntések egyikéről se volt kormányzati döntés. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arról beszélt, hogy a Vidékfejlesztési Programmal összesen mintegy 1244 milliárd forintnyi uniós és nemzeti forrást osztanak ki 2020-ig, amelyből a legnagyobb részarányt a beruházási és az agrár-környezetvédelmi jogcímek teszik ki. A konferencián szóba került az is, hogy 2015-re egyre nagyobb jelentőségre tettek szerint a hibridkalászosok a növénytermesztésben, így például Magyarországon 30 ezer hektár feletti a hibridbúzával vetett területek nagysága, de a szakértők már ekkor komolyan foglalkoztak a drónok mezőgazdasági célú felhasználásával, igaz, ekkor még csak a monitoring terén, illetve a talajok állapotával és ennek javításával is.
Hazai és nemzetközi szinten is küzdelmes volt a 2016-os év a mezőgazdaságban
A 2016-os év fő kérdései az új Vidékfejlesztési programmal, a pályázati dömpinggel és az orosz embargóval voltak kapcsolatosak. Gyuricza Csaba, aki akkor még a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke volt, arról számolt be az Agrárium 2016 Konferencián, hogy sikerül eljuttatni az uniós forrásokat a gazdákhoz, és nemcsak az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszeréhez kellett alkalmazkodniuk, de be kellett fejezniük az előző uniós költségvetési ciklus kifizetéseit is. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) akkori elnöke kijelentette, hogy az a céljuk, hogy 2016 végéig az összes pályázati felhívást megjelentessék, emellett a feketegazdaság elleni küzdelemmel is foglalkozniuk kell. A KAP reformjával a 2015-ös igénylési évtől megváltozott az EU-s agrártámogatások rendszere, amelyről és a gazdák lehetőségeiről Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adott részletes tájékoztatást. A rendezvényen szóba került az orosz embargók és a madárinfluenza magyar baromfiágazatra gyakorolt hatása, az élelmiszeripari pályázatok sajátosságai, és az is, hogy most kell végrehajtani a mezőgazdasági beruházásokat, mert 2020 után valószínűleg drasztikusan csökkenni fognak majd a rendelkezésre álló, vissza nem térítendő uniós források.
2017
2016-ban dömpingszerűen jelentek meg az agrártámogatási pályázatok, de az elbírálások és a kifizetések elmaradnak a tervezettől. Az új kiírások megjelenése a következő évben is folytatódott, és az ágazat szereplői az Agrárium 2017 Konferencián arról beszéltek, hogy az év során felpöröghetnek az elbírálások is. Fontos fejlemény volt abban az évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezése is, és az ágazatot már akkor erősen foglalkoztatta, hogy hogyan alakulhatnak a 2020 utáni időszak a közös uniós agrárpolitika főbb irányvonalai. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, milyen fontos, az agrárgazdákat széles körben érintő változások történtek 2017-től, Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár pedig arról beszélt, hogy 2017-ben a harmadik és a negyedik negyedév lesz domináns a kifizetések terén. Januártól a kormány megszüntette a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), és a kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár (MÁK) vette át. A szakértők továbbra is attól tartottak, hogy 2020 után csökkenhetnek az uniós támogatások, ezért arra ösztönözték a gazdákat, hogy kezdjenek el számolni ezzel a jövőbeli terveiket illetően. 2017-re a legtöbb szakember a műtrágyaárak csökkenését várta, ám tavaly óta közel 40%-kal drágultak ezek a termékek, a Cargill kilépése pedig kisebbfajta káoszt és pánikot teremtett a magyar inputanyag-piacon. Az áremelkedésekkel párhuzamosan ismét felmerült, mi lenne, ha az orosz és ukrán műtrágyák korlátlanul ömlenének be az uniós piacokra, illetve sok szó esett az orosz embargó magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról is.