agrarszektor.hu • 2025. március 11. 11:33
A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikere után a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely minden év elején, jellemzően február-március között került megrendezésre. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy az átalakuló környezetben gyakorlati útmutatást, naprakész piaci információkat biztosítson az agrárszektorban és az élelmiszergazdaságban tevékenykedő vállalatok és gazdálkodók számára. 2024-ben az ágazati szakértők az uniós Közös Agrárpolitika legfontosabb változásaival, a gazdatüntetésekkel és az ágazat szereplőinek általános helyzetével és az új pályázatokkal, finanszírozási lehetőségekkel foglalkoztak, de kiemelt téma volt az inputpiac helyzete és a termelők ezzel kapcsolatos döntései, az élelmiszerágazat kitörési lehetőségei, illetve a földhasználattal és termelővédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások is. Idén március 19-én rendezik meg az Agrárium 2025 konferenciát Kecskeméten, ahol komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig még kaphatók a kiemelt rendezvényre.
2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.
Az ágazatban tapasztalt kilátástalanság és a frusztráció vezetett a gazdatüntetésekhez
Nagyon nehéz körülmények voltak a tavalyi évben, de az, hogy a magyar gazdaság nem csúszott mélyebb recesszióba, az agráriumnak köszönhető - mondta el Nagy István agrárminiszter az Agrárium 2024 konferencián. A tárcavezető beszélt arról is, hogy 2023-ban új rekordot könyvelhetett el az ágazat a kifizetett agrártámogatásokban, a szektor szereplői sikeresen igényeltek 1400 milliárd forintot. Mint fogalmazott, a cél az, hogy 2030-ra 10-ről 15 milliárd euróra növeljék a magyar gazdaság exportteljesítményét. Az agrárminiszter beszélt a 2024-es évre tervezett pályázatokról is, mint mondta, már megjelent az első felhívás, és hamarosan megismerhető lesz a többi is. Az olyan területek, mint az élelmiszeripar, a takarmányipar vagy a kertészet, 200 milliárdos pályázati csomaggal élhet. Az év végén pedig újabb beruházási pályázati kör fog indulni, amelynek segítségével a precíziós gazdálkodás, valamint a terményszárítás, és -tisztítás területén élhetnek a szereplők a pályázatokkal. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban megfigyelhető volt egyfajta frusztráció az európai gazdatársadalomban: ebből lettek azok a gazdatüntetések, amelyeket tavaly év elején megrázták Európát. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy a mostanáig erőltetett irányok az agrárpolitikában zsákutcának tekinthetők. Erre utalt az is, hogy a növényvédő szerek felhasználásának csökkentéséről szóló előírást máris visszavonták, ahogy az üveghatású gázok kibocsátásának csökkentését is.
Purgai Ferenc, a Talentis Agro Csoport nyugati tagvállalatok vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha a az inputanyagok ára nem változik jelentősen, akkor a növénytermesztők nagy százaléka 2024-ben sem fog tudni eredményt realizálni. Ha pedig tovább súlyosbodik a helyzet, és egyre több feltételhez kötik uniós szinten is a termelést, nem tesznek megfelelő szabályozást a rendszerbe, akkor mindez az egész gazdatársadalom versenyképességére kedvezőtlenül fog hatni. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője is a kilátástalanságot látta az ágazatot fenyegető legnagyobb veszélynek. Abban minden szakértő egyetértett, hogy könnyíteni kell a rendszert, ezzel kapcsolatban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy Magyarország azonnal reagált, amikor 2024 februárjában a széles körű európai gazdatüntetések nyomán, az elmúlt egy év tapasztalatai alapján felmerült a lehetősége a Közös Agrárpolitika 2023-tól alkalmazandó új szabály- és eszközrendszere egyszerűsítésének. Az EU belga elnöksége felé 45 érdemi javaslatot fogalmazott meg hazánk a gazdálkodókra nehezedő szigorú előírások és adminisztratív terhek enyhítése, továbbá a kötelező ellenőrzések csökkentése érdekében. Vajda Péter úgy vélte, eljött az az idő, amikor már nem a támogatásoknak kellene szabályozni, hanem a piaci körülményeknek. Mint mondta, fontos lenne a gazdaságossági tényezőket és a klímaváltozást is figyelembe venni, hiszen a gyakorlati megoldások fogják a gazdaságosságot biztosítani.
A pályázati dömping mellett még fontosabbak lett a finanszírozási kérdése
A következő időszak fejlesztési terveiről beszélt Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, aki elmondta, hogy a mostani ciklus végéig 69 pályázati felhívás fog megjelenni. Ezekhez a pályázati felhívásokhoz számos célkitűzés tartozik: az élelmiszeriparban a feldolgozókapacitás javítására, az üvegházi termelés erősítésére, a kertészet és az állattartás fejlesztésére, de ide lehet venni a tárolástechnológia fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket is - tette hozzá az államtitkár. Papp Zsolt György emellett beszámolt arról is, hogy az új felhívásokban milyen változások várhatók, hogyan alakul az egyes projektek maximális támogathatósága, illetve azt is közölte, hogy a következő időszakban az is újítás lesz, hogy nem csak egyszer fognak megnyílni ezek a pályázatok. Készülnek a felhívások, de a kifizetési ügynökségnek teljesen újra kell gondolnia és fel kell építenie a kifizetések rendszerét - ismertette Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója. A szakember szerint sok felhívás egyszerűsített rendszerben lesz majd, attól viszont tartott kicsit, hogy ha megjelennek az első felhívások, akkor lökéshullámokban jönnek majd a pályázatok. Göbölyös Károly, a Gömbi Agro Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az a jó pályázatíró, aki a meglevő pályázatok írását vállalja, és nem olyanokét, amelyek még meg se jelentek. A szakember szerint emellett az is fontos, hogy a pályázatíró ne csak a pozitívumokról beszéljen a megrendelőnek, hanem a negatívumokat is ismertesse.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára hozzátette, hogy azzal, hogy kétszer lesznek megnyitva a pályázati kiírások, nem lesznek rákényszerítve az emberek a pályázásra. Nem kellett azonnal beadniuk, elég lesz 2026-ban is. A szakember szerint nagyon fontos volt az is, hogy a megrendelő ne bízza csak a pályázatíróra a dolgot, és legyen tisztában azzal, hogy mit vállaltak. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke arról beszélt, hogy a következő időszakban az ügyfél a beruházási projekthez a támogatási költség 10%-áig kamattámogatást tud majd igénybe venni. Március végén, április elején csatlakozhattak azok a bankok, akik részt kívántak venni ebben. Papp Zsolt György elmondta, hogy szeretnének változtatni az előlegfinanszírozás szabályain. Cseh Tibor András pedig rámutatott, hogy az aktuális piaci helyzetben jó lenne, ha egy támogatást vehetnének igénybe a gazdaságátadó és -átvevő gazdák.
A konferencián az is elhangzott, hogy nem az agrárügyfél ágazati tevékenysége, hanem inkább a beruházási terveinek megalapozottsága a döntő a banki finanszírozásban, az életképességet erősítő, a hatékonyságot növelő terveket továbbra is szívesen finanszírozzák a bankok. Szabó István, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint az agrárportfolió a mezőgazdaság piaci helyzete miatt romlott, a szereplők adósminősítése néhány kategóriával csökkent, de a meg lehetett határozni azokat a pontokat, ahol komolyabb banki figyelemmel kezelhetők a kockázatok. Mint elmondta, egy méretkategóriában, a kisebb ügyfeleknél előfordulhattak olyan problémák, ahol a garanciabeváltások növekedtek, de alapvetően az agrárszereplők jó alkalmazkodóképességet mutattak. A pályázati ciklusnak a bank is fontos szereplője, közös gondolkodásra van szükség. A kamattámogatás lehetősége erre irányítja rá a figyelmet - mondta el Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának kis-, közép- és nagyüzemekért felelős igazgatója. Hozzátette: az ügyfelek is sokat változtak és tanultak az elmúlt időszakban. Az ügyfelek is várhatóan olyan kiírásokra tudnak pályázni, ami a szereplő stabilitását és előrelépését szolgálja.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy tervezetten, az összesen a projekt 10 százalékával megegyező kamattámogatás sok évig elég lehet, amelyet kiegészít a garanciadíj támogatása, ez pedig számítások szerint a támogatott időszak alatt nem éri el a 3 százalékot. A szakember hozzátette, ez a bankoknak is biztonságot jelent, és a gazdáknak is. Herczegh András beszélt arról is, hogy az agrármoratórium megszűnése után nem látták, hogyan törlesztenek majd a szereplők, de nagyon nagy romlást nem tapasztaltak az ügyfelek stabilitásában. Demeter Zoltán, a K&H Csoport Agrárüzletág vezetője kiemelte, hogy amikor a bankok hiteleznek, megalapozott üzleti terveket szeretnének látni, ami azért nehéz, mert nem egyszerű előre látni a változó paramétereket. A kamattámogatás ebben segít, egy fontos tényezőt világosan lehet látni. A bankok a megalapozott üzleti terveket várják, főleg akkor, ha a beruházások az ügyfél vállalkozásának életképességét szolgálják - tette hozzá a szakértő.
Jelentős visszaesés volt a magyar élelmiszeriparban, piacokat is veszítettünk
Az idő némileg eljárt a zöld megállapodás felett, az uniós választások után újrastrukturálásra lehet számítani - mondta el Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója az élelmiszeripar kitörési lehetőségeiről szóló szekcióban. A szakember szerint nagy volt Magyarország elmaradása a neki járó források lehívásában a közvetlen források tekintetében. Bene Dániel elismerte, hogy elsőre nem egyszerű elnyerni ilyen közvetlen forrást, de sokat lehet tanulni belőle. Egyedül nem is lehet pályázni, konzorciumokat kell alakítani, nemzetközi együttműködéseket kell kezdeményezni. Fontos a saját erőforrást is beletenni egy ilyen projektbe, hiszen a pályázatok meglehetősen erőforrásigényesek. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese arról beszélt, hogy Magyarországnak bőven van még hova felzárkóznia a fajlagos termelés terén, amely bőséges export-árualapot is biztosít. Az exportban ugyanakkor még mindig a feldolgozatlan és elsődlegesen feldolgozott termékek köre dominál: ezen a téren történt ugyan előrelépés, de sok tennivaló is akad még. A szakember beszélt arról is, hogy gyarapítani kellene az élelmiszerexportban résztvevő szereplők számát is, akik aránya jelenleg 20 százalék körül van.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a magyar élelmiszeripar az adatok szerint belföldön és külföldön is egyértelműen piacot veszített, több mint 10 százalékos volt az ágazat termelési-volumenindex visszaesése, ráadásul hasonló mértékben esett vissza a bel- és külpiaci visszaesés. Korábban a válságos időszakokban az export képes volt ellensúlyozni a belső csökkenést. Ez tavaly nem valósult meg, a magyar termékek még a magyar fogyasztók kosarában is visszaszorultak. Giczi Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az alapanyagárban nyugaton 1 százalékos emelkedés következik be, az idehaza 2-2,5 százalékos drágulást eredményez. Ez a versenyképességi hátrány miatt van - tette hozzá a szakember.
Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára pedig arról beszélt, hogy az élelmiszeripar saját magához képest ugyan nőtt, de az ipar egészéhez képest nem. Éppen ezért fontos, hogy dedikált élelmiszeripari programok jelentsenek lehetőséget az iparágnak. Fontos az is, hogy kikerült a munkaerő-megtartás követelménye, az ugyanis korábban ellentmondott a fejlesztések logikájának. Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke rámutatott, hogy a 2024-es problémákat még nem fogja megoldani az élelmiszeripai beruházások sora, remélhetőleg ez a következő években már segíteni fog az ágazaton. Az aktuális év a sokkból való visszatérés okozta fogyasztásnövekedést hozhat, amely ugyanakkor a strukturális kihívásokra nem ad választ - tette hozzá a szakember. Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója szerint az exportőrök számának növelése helyett inkább az exportképes, nagyvállalkozások támogatását kell megcélozni, akik képesek magukkal húzni az ágazat egészét.
Jön az új törvénycsomag, ami a termelők pozícióját erősíti meg a feldolgozókkal, kereskedőkkel szemben
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány termelővédelmi törvénymódosítási csomagot terjeszt fog beterjeszteni az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit, mivel a mezőgazdasági termelők rendszerint kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint az ellátási láncban felettük álló feldolgozók, felvásárlók és kereskedők. Emellett általános cél az ellátási láncban képződő eredmények és kockázatok arányosabb megosztása is. A szakember beszélt arról is, hogy milyen újdonságok lesznek a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél, mi várható a teremltetői szerződéseknél és a késedelmes kifizetéseknél. Az államtitkár végezetül közölte, hogy a törvénymódosító csomagot április 2-án tervezik benyújtani az Országgyűlés elé, és remélhetőleg 2025-ben már valamennyi rendelkezése hatályban lesz.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta, hogy az alma, a meggy, a csemegekukorica és a zöldborsó termékpályáknál a költségek 60-80%-a a feldolgozónál csapódik le, és 20-40%-a a termelőnél. Hasonló arányok voltak tapasztalhatóak a profitnál, ennek 50-75%-a a feldolgozónál, 25-50%-a pedig a termelőnél realizálódik. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke elárulta, hogy a baromfiágazatban a termékpályák arányai hasonlóak a zöldségekéhez és gyümölcsökéhez: ahol kialakultak a vertikális termékpályák, ott nem nagyon lehet látni különbséget, sokkal nagyobb különbségek vannak az egyes termelési színvonalak és profitabilitás között, mint a vágóhidak és feldolgozóüzemek között.
A szakemberek szerint a kötelező szerződések kiszámíthatóságot hoznak, és bár vannak olyan ágazatok, ahol ezek nélkül is működőképesek a kapcsolatok, bizonyos területeken nagy szükség van rájuk. A 30 napos fizetési határidő kapcsán már megoszlottak a vélemények. A kockázatmegosztás kapcsán Apáti Ferenc felvetette, hogy ami kiszámítható, vagy stabil, azzal mindig könnyebb előre tervezni és hosszútávon szervezni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a szakmaközi szervezeteknek nemcsak termelők, de feldolgozók és kereskedők is a tagjai. Csorbai Attila szerint a kockázatviselést nehéz úgy általánosítani, hogy bele lehessen illeszteni a törvényszövegbe.
A klímaváltozás és az árak elszabadulása határozta meg a gazdák inputanyag-felhasználását
Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az Európai Bizottság visszavonta növényvédőszer-csökkentési javaslatát az Európai Bizottság, ez pedig új helyzetet teremtett a növényvédelemben, hiszen a Green Deal egyik alapeleme volt az 50 százalékos csökkentési célkitűzés. A szakember szerint ez olyasmit jelentett volna ez a gyakorlatban, amely jelentősen megváltoztatta volna a termelés feltételeit. Az érzékeny területeken egy teljeskörű tilalmat is, ez csak Magyarországon több mint 4 millió hektárra lett volna érvényes, itt egyáltalán nem lehetett volna növényvédőszert használni. A Bizottság döntése értelmében azonban maradt a jelenlegi szabályozási környezet, amit már ismer mindenki - tette hozzá a szakember. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadója és fejlesztési főmunkatársa előadása során arról beszélt, hogy 2022-t és 2023-at összehasonlítva azt látni, hogy körülbelül 20%-os különbség volt az összes értékesített műtrágyában. A szakember szerint emiatt a felhasználás is csökkent, amihez hasonló utoljára a rendszerváltás környékén történt. Varga Csaba kiemelte, hogy, a gáz ára elképesztő ütemben kezdett el emelkedni 2022-ben, ami miatt a műtrágya is drágulni kezdett, nem is kicsit. Jó hír viszont, hogy műtrágya ára az elmúlt bő 1 évben -30%-kal esett vissza. A növényvédő szerek és a vetőmagok ára azonban nőtt, előbbi 24%-kal, utóbbi 18%-kal.
Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának marketing vezetője szerint komoly klimatikus változás zajlik a világon, amely környezetben a precíziós nemesítésben nagyon sok lehetőség van. A szakértő beszélt arról is, hogy szűkül a hatóanyagok köre, nagyon komoly rezisztencia-problémák vannak, szükség van az új hatóanyagokra. A szakember beszélt arról is, hogy nagyon nehéz döntés előtt állnak a termelők atekintben, hogy, milyen növényt termesszenek, szerinte azok fogják túlélni a következő időszakot, akik intenzíven és profin termelnek. Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere szerint a nemesítőknek fel kell venniük a versenyt az időjárással. A szakember rámutatott, hogy a repce termesztési területe nemcsak az időjárás miatt, hanem a növényvédőszer-kivonások miatt is csökkent Magyarországon. Ráadásul, mivel az őszi szárazság ismét felerősödött, és elszabadult a nitrogén-műtrágyák ára, a gazdák még hátrébb sorolták a növényt. A szakember szintén úgy látta, hogy a diverzifikáció fontos tényező lesz a jövőben, ám fontosnak tartotta, hogy, amennyiben valaki új útvonalat választ a hagyományos, megszokott növények helyett, akkor figyeljen arra, mennyire van piaca az adott növénynek.
Sándorfy András, a Marton Genetics-Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy egyre több gazda használ minősített, fémzárolt vetőmagot a termelésében, és az ágazatnak fel kell készülnie a folyamatosan növekvő igényekre. Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese úgy látta, a kisebb jelentőségű kultúrák témája az érdekes, a hatóanyag-kivonások ugyanis őket érintik a legjobban, vagyis elsősorban a zöldség- és gyümölcságazatot. Varga Csaba azt javasolta a termelőknek, hogy mindenki mérje fel jól a lehetőségeit, és nézze meg, hogy az adott táblán érdemes-e belevágnia az adott növény termesztésébe. Ahol például gondot jelent a szárazság vagy az aszály, ott ennek mérten kell növényt választani, vagy be kell ruházni öntözőberendezésre.
Fel kellene ébrednie a szántóföldi növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek viszont jók a kilátásai
Súlyos kérdés volt a növénytermesztési szektorban, hogy 2024-ben is folytatódik-e a felvásárlási árak drasztikus csökkenése, vagy jelentős áremelkedés kezdődik-e a hazai, illetve a nemzetközi terménypiacokon. Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletágvezetője szerint a kukorica esetében gyakorlatilag elvesztették az olasz piacukat. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke pedig arról beszélt, hogy tavaly ősszel elindultak volna felfelé a gabonaárak az EU-ban, az orosz búza viszont elkezdett beáramlani. Hollósi Dávid abban látta a megoldást, hogy a gabona termékpályának jobban bele kell csatlakoznia az állattenyésztés termékpályába. Czifra Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója se volt optimista a terménypiaci helyzetet illetően. Mint mondta, a 90-es évek szintjén van az ágazat, és „jó lenne felébredni”. Ráadásul a műtrágya-felhasználás is drasztikusan visszaesett itthon az elmúlt időkben, ami ugyancsak nem jelzett jót.
A szakemberek úgy látták, hogy ha nem történik drámai esemény, akkor a 2024-es és a 2025-ös év az állattenyésztés megerősödéséhez vezethet Magyarországon. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint sokan még mindig nem adták el a gabonát, pedig az árakban nem lesz növekedés, ami miatt a takarmányozási költségek egyenletesnek ígérkeznek, 2024-ben egyértelmű növekedés várható a magyar takarmányiparban - tette hozzá a szakértő. Varga Ákosnak az volt a véleménye, hogy ha nem lesz aszály, akkor biztosan maradnak az aktuális gabonaárak, ami miatt egy jól kiszámítható takarmánybázis várható. A szakember pozitívan látta mind az állattenyésztők, mind pedig a takarmányforgalmazók életét a következő időszakban, ugyanakkor óriási problémaként említette, hogy a hazai szántóföldi növénytermesztésben mindössze 4-5 alapnövény van jelen, pedig diverzifikációra lenne szükség, és más, hazánkban eladható fajokat is kellene termeszteni.
Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója arról beszélt, az alacsony gabonaáraknak köszönhetően alacsony takarmányárak miatt szép világ vár a gyártókra, ami azt jelenti, hogy a takarmányozás költsége alacsony lesz. Az önköltség szempontjából egyedül a humánerőforrás az, ami minden évben folyamatosan 10-15 százalékkal nő. A szakember hangsúlyozta, az állattenyésztőknek egy feladatuk van, az, hogy minél hatékonyabban és minél alacsonyabban termeljenek, így tudnak csak eredményesen működni. Kovács Emese, a Kersia Hungária Kft. P&P üzletfejlesztési managere pedig az állathigiénia fontosságáról beszélt: mint mondta, sok problémát okozott a szegmensben, hogy nagyon sok madárinfluenza-kitörés volt országszerte, és habár a sertéspestis hazánkban "csak" a vadállományban van jelen, a szomszédos országokban már a háztájiakban is gondokat okoz. Kiemelte, fontos, hogy a higiéniai eszközök hozzájáruljanak ahhoz, hogy jövedelmezőképesebbé tegyék az ágazatokat, telepeket és cégeket, ám mindennek kulcsfontosságú eleme a megelőzés, valamint a szigorúbb protokoll kialakítása.