A hazai állattenyésztési ágazat egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe, amikor állategészségügyi veszélyhelyzet lép fel, a száj- és körömfájás az állatbetegségek közül is kiemelkedő jelentőségű. Az ilyen helyzetek kezelésében kiemelt jelentősége van a gyorsaságnak, a határozottságnak és a felelős intézkedések következetes végrehajtásának, nemcsak az érintett termelők, hanem a finanszírozók számára is – mondta el az Agrárszektornak Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletág vezetője. Fontos azonban elkerülni a pánikot, a jelenlegi helyzetre reflektálva úgy fogalmazott:

A nyugodt erőt igyekszem ebben a kérdésben képviselni.

Meglátása szerint az intézkedések gyorsasága és határozottsága biztonságot és megnyugtató üzenetet közvetít a finanszírozók irányába: látható, hogy a hatóságok érzékelik a probléma jelentőségét és kézben tartják a helyzetet, valamint mindent megtesznek a további terjedés és eszkaláció megakadályozása érdekében. Különösen biztató jel, hogy a gazdák is komolyan veszik a helyzetet – függetlenül attól, hogy mennyire vannak közel a gócpontokhoz.

A tapasztalatok szerint az ország gyakorlatilag összes területén nagyon komolyan veszik a kérdést az állattartók, legyen az Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország, a járvány gócpontjától távolabb eső területek.

Pánik helyett stabilitás

Demeter Zoltán elmondta: a bank szakemberei aktív kapcsolatot tartanak ügyfeleikkel, folyamatosan egyeztetnek, figyelemmel kísérik a helyzetet, ugyanakkor nem generálnak pánikot. A stratégia lényege a nyugalom, az objektivitás és az ágazat iránti továbbra is meglévő bizalom.

Egy felelős bank ilyenkor nem olajat önt a tűzre, hanem objektív és nyugodt marad, és továbbra is támogatja a partnereit azzal, hogy hisz az ágazatban.

Drága lesz az újraindulás

A járványügyi helyzet azonban nemcsak szakmai, hanem érzelmi és gazdasági kihívásokat is rejt. Különösen súlyosan érinti azokat a tehenészeteket, ahol nem beteg, hanem a védőkörzetbe tartozó, egészséges állatok is a kényszerű kivágás áldozatává váltak. A termelők számára ez nemcsak anyagi, hanem morális és érzelmi teher is, ráadásul az újraindulás gazdasági nehézségei sem lebecsülendők:

Egy közepes, nagyobb tejtermelő állomány újjáépítése hosszú időbe – akár 3–5 évbe – telhet, ezalatt a gazdaság csak viszi a pénzt, hozamot alig termel.

A tehenészetek újraindításával kapcsolatos félelmek jogosak, különösen azok esetében, akik kizárólag tejtermeléssel foglalkoznak. A baromfi- vagy sertéstelepek újraindítása lényegesen rövidebb idő alatt megvalósítható, azonban egy szarvasmarha-telepnél az sokkal hosszabb időt vesz igénybe, hiszen mindez komplex biológiai és menedzsmentfeladatokat is jelent.

Diverz gazdaságok előnyben

A szakember szerint a túlélés és újraindulás kulcsa sok esetben a gazdaságok diverzifikáltságában rejlik. Ahol több ágazat – például növénytermesztés, szolgáltatás, bértárolás – is működik, ott a belső keresztfinanszírozás révén könnyebben átvészelhető egy-egy ágazati krízis. Demeter Zoltán úgy fogalmazott:

Ilyen gazdaságoknál nagyobb esély van az újrakezdésre, lendület, és talán elkötelezettség is van arra, hogy beletegyék újra ezt a sok éves munkát és pénzt.

Ezzel szemben azok a gazdaságok, amelyek kizárólag tejtermelésre alapoztak, komoly dilemmákkal szembesülhetnek. Az újraindítás lehetősége további számos tényezőtől függ: a tulajdonos életkorától, fizikai és mentális energiáitól, anyagi helyzetétől, illetve attól is, hogy milyen a piaci környezet, milyen áron - milyen mennyiségben lehet új állatokat beszerezni, és mikorra térülhet meg az újabb beruházás. Hasonlóképpen meghatározó a finanszírozó bank hozzáállása is – „hogy mennyire hisz abban a történetben, hogy érdemes ezt újraindítani.”

A járványvédelmi fejlesztések még csak most indulnak be igazán

Az elmúlt években az állattartó ágazatot érő járványügyi kihívások – a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, valamint újabban a szarvasmarha-állományokat is fenyegető száj- és körömfájás – egyre világosabbá tették: a biológiai védelem nem lehet opcionális szempont a jövő telepein. Az Állattartó Telepek Korszerűsítése (ATK) program aktuális beadási szakasza ugyan már lezárult, a gazdák jelenleg a döntésekre és a támogatói okiratokra várnak, az ilyen irányú fejlesztések azonban továbbra sem állnak meg.

A mostani helyzet nemhogy lassítaná a járványvédelmi fejlesztéseket, inkább rámutat arra, hogy mennyire szükséges a telepek modernizációja – különösen ilyen szempontból.

- hangsúlyozta Demeter Zoltán. Hozzátette: a korábban baromfitelepeken elterjedt gyakorlatokat – fertőtlenítő kapuk, tiszta és szennyezett zónák elkülönítése, zsilipes rendszerű öltözők – mára a sertéstelepek nagy része is átvette. Most a szarvasmarha-ágazat következik, hiszen a száj- és körömfájás hazai megjelenése új korszakot nyit a megelőzésben is.

Már nem kell sokat várni: hamarosan tömegével jönnek a támogatói okiratok

Nyáron és ősszel felpörög a döntések lezárása, de addig is lesznek új kiírások – hangzott el az Agrárium konferencián.

A banki hozzáállás: nem a fékezés a válasz

A finanszírozói oldalról nézve is újraértelmeződött a sokkok kezelésének módja. „Minden sokk az első évben sokk, aztán kockázattá szelídül és megtanuljuk kezelni,” fogalmazott a szakértő, utalva arra, hogy az agrárium az elmúlt négy évben bizonyította alkalmazkodóképességét. A 2022-24-es időszakot jellemző bizonytalanságok – járványok, piaci zavarok, inputár-emelkedések – ellenére a szektor bedőlési rátája alig emelkedett, ami bizalmat ébresztett a bankokban.

Ma sem az a jó válasz, hogy behúzzuk a féket és kivárunk, bízva, hogy bennünket nem fog érinteni a járvány. A jó válasz az, ha a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik. Ha valaki járványvédelmi célú beruházást tervez, az banki szemmel nézve pozitív üzenet. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság hosszú távú működőképességére törekszik, és ez számunkra is garanciát jelent a hitel visszafizetési képességére vonatkozóan.

Demeter Zoltán szerint tehát ezeknek a beruházásoknak meg kell történniük. Nemcsak azért, mert most pályázati lehetőség van rájuk, hanem mert a vírusokkal való együttélésre is fel kell készülnünk. Hangsúlyozta: a már beadott és elbírálás alatt lévő ATK-pályázatok mellett azok a gazdák is kereshetik a fejlesztési lehetőségeket, akik most jutottak elhatározásra. Bár újabb pályázati kör jelenleg nincs nyitva, a bankok – különösen járványvédelmi célú beruházások esetén – továbbra is nyitottak a finanszírozásra.

Ma a finanszírozói oldal különösen fogékony az olyan fejlesztésekre, amelyek a hosszú távú működőképességet, a termelés biztonságát, a kockázatcsökkentést szolgálják. Aki most beruház, az nemcsak a saját telepét teszi ellenállóbbá, hanem az egész szektor stabilitásához is hozzájárul.

Pályázatok: a startvonalon áll mindenki

Az Agrárüzletág vezetője beszélt arról is, hogy banki oldalról is feszülten várják az élelmiszeripari és állattartó telep fejlesztési pályázatok eredményeit. Az elmúlt év végén megjelent élelmiszeripari és ÁTK pályázati kiírások kapcsán az agrárszektor szereplői – különösen a pénzintézetek – felfokozott várakozással tekintenek az előttünk álló hónapokra. Az érintettek reményei szerint a nagypályázatok esetében is már nyár végére vagy őszre megszülethetnek az első támogatói döntések.

Mi is nagyon várjuk a döntéseket, hiszen banki oldalon másfél éve folyamatosan arra készülünk, hogy a hitelezési folyamat gördülékenyen és hatékonyan működhessen.

Mint elmondta, a termékfejlesztés során kifejezetten a kamattámogatott konstrukciókra koncentrálnak. A bankok az Agrárminisztériummal közösen egyedi, kedvező feltételű terméket alakítottak ki, amely nagyban fogja támogatni a beruházási projektek sikeres megvalósulását finanszírozási oldalról, két okból is.

A kamattámogatott termék az elérhető plusz 10 százalék támogatásintenzitással meglehetősen olcsó hitellé konvertálható, illetve a konstrukció fix kamaton fog futni, ami ugyancsak kockázatot csökkentő megoldás, hiszen véd a kamatok jövőbeli esetleges emelkedése ellen.

Számos agrárvállalkozással már a kiírások megjelenése előtt elkezdődött a kapcsolatfelvétel, az előzetes egyeztetés a finanszírozási szerkezetről, fedezeti kérdésekről és a projekt paramétereiről. A cél, hogy amikor megszületnek a támogatói döntések, a bankok azonnal léphessenek, és mielőbb megindulhasson a szerződéskötés, majd a hitelek folyósítása.

Demeter Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kamattámogatott konstrukciót csak nyertes támogatói döntés után érdemes leszerződni.

Ez igaz még akkor is, ha valaki saját kockázatra el is kezdi a beruházást támogatói okirat előtt, hiszen csak nyertes támogatói okirat után lehet pályázni második körben a plusz 10 százalékos kamattámogatásra, aminek köszönhetően válik olcsóbbá a hitelkonstrukció. Azonban négyszeres-ötszörös pályázati túljelentkezés esetén megnő annak a kockázata, hogy valakinek a pályázata nem nyer és így kamattámogatásra sem lesz jogosult.

Több forrásra lenne szükség

Demeter Zoltán hozzátette: az élelmiszeripari pályázatokkal kapcsolatban régóta megfogalmazott szakmai elvárás, hogy valódi fordulatot hozzanak az ágazat versenyképességében. Bár a mostani kiírások összességében jelentős forrást biztosítanak, sokak szerint a támogatási keret még így is szűkös a valós igényekhez képest.

A túljelentkezés önmagáért beszél. Bizonyára vannak benne olyan projektek is, amelyek túlzó igényeket fogalmaznak meg, akár luxuselemeket is tartalmazhatnak. De ha ezeket kiszűrjük, még mindig egyértelmű, hogy a forrásigény a most rendelkezésre álló összeg három-négyszerese is lehetne. Az élelmiszeriparban a valódi versenyképességi fordulathoz ennyi pénz bőven elférne.

A banki oldal ugyanakkor felelősséget érez abban, hogy a források valóban a hatékonyságot javító célokra irányuljanak. Ennek érdekében a pénzintézetek szigorúan vizsgálják majd, hogy a hitelből megvalósuló fejlesztések valóban a termelési hatékonyságot, energiafelhasználást, inputanyagok kezelését vagy épp a magasabb feldolgozottsági szint elérését szolgálják.

Fontos, hogy ezek a támogatások ne csupán látványberuházások legyenek, hanem hosszú távon is értéket termeljenek. Mi, bankok, ezt nemcsak a hitelezési kockázatok miatt tartjuk szem előtt, hanem azért is, mert ha ezek a fejlesztések valóban sikeresek, az egész ágazat profitálhat belőlük. Ezért is lesz kiemelt szempont a projektértékelés során a megtérülés, a költséghatékonyság és az értékteremtő kapacitások bővítése.