agrarszektor.hu • 2025. április 16. 16:29
2024-ben a mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot, a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. A gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére tavaly - ez 15,7 százalékkal kevesebb a 2023-as összeghez képest -, amiből 23,9 milliárd forint, a befizetések mintegy 96 százaléka után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, mivel 2024-ben az összbevétel 87,9 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből nőtt, ahogy a vagyon- és felelősségbiztosításoké is, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt. A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás tette ki az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 52,6 százalékát, kárfizetésének 35 százalékát. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 54,3 százalékát továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 50,1 százalékát adta.
Magyarországon a gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére 2024-ben, vagyis 15,7%-kal kevesebbet 2023-hoz képest. Ebből 23,9 milliárd forint, a befizetések mintegy 96%-a után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült jelentésből. Az Agrárminisztérium által elindított agrárkárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagy jelentőséggel bír, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok és más természeti kockázatok negatív hatásait.
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer már tizenharmadik éve működött 2024-ben, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70%-át kaphatják vissza utólagos támogatásként, túligénylés esetén pedig visszaosztásra kerülhet sor. A támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg 2024-ben 13 milliárd forint volt. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, 2024-ben az összbevétel 87,9%-át adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 1,9%-kal, a vagyon- és felelősségbiztosításoké pedig 10,1%-kal nőtt, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.
A 2024-es volt minden idők legmelegebb éve Magyarországon
Az országos középhőmérséklet 2024-ben 2,2 Celsius-fokkal múlta felül az 1991-2020-as éghajlati normál átlagot, és közel 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, vagyis a 2023-as évet. A nyár folyamán hőségnapból (amikor a csúcshőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot) országos átlagban a normál (29 nap) kétszerese adódott, összesen 61 napot mértek. Összevetésül 2023-ban csak 37 ilyen nap volt. A forró napok száma (amikor a csúcshőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot) országos átlagban a normálnál 15 nappal volt több. 2023-ban 1 ilyen nap volt. 2024 nyarán az Alföld túlnyomó részén 40-nél több ilyen nap fordult elő, a déli területeken pedig meghaladta az 50 napot, míg a Kisalföldön 30-40 nap jelentkezett. A nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,6 Celsius-fokot) július 16-án mérték. A magyarok a tavalyi évben is többször tapasztalhattak a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat: a jégelhárító rendszer 2024-ben is aktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében. Az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok.
Az országos évi csapadékmennyiség 525,5 mm volt 2024-ben, ami 241,8 mm-rel volt kevesebb az előző évinél. A tavalyi év első nyolc hónapjában az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Legszárazabbnak a júliusi hónap bizonyult, ugyanis több mint 60%-kal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Az év legnagyobb napi csapadékösszege 127,2 mm volt, amit június 22-én regisztráltak. A legmagasabb éves csapadékösszeg 863,4 mm, a legalacsonyabb csapadékmennyiség 319,9 mm volt. 2024-ben a csapadék jól látható csökkenést mutatott nyugatról keletre és északról délfelé haladva. Északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az 500 mm-t, míg az Alföld nagy részére ennél kevesebb csapadék érkezett. Az Alföld déli részén és a Tiszántúlon voltak olyan részek, ahol csupán 350-400 mm közötti csapadék hullott. A hegyvidékeken és a nyugati területeken előfordult, hogy az éves csapadékösszeg meghaladta a 700 mm-t.
Az országon belül északnyugatról délkelet felé haladva nőtt a csapadékhiány. A legnagyobb anomália a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közének déli részén jelentkezett, nagyobb összefüggő foltokban általában a megszokott mennyiség 50-70%-a hullott le. A Dunántúl nyugati felére átlagos mennyiség érkezett, míg keleti részén csapadékhiány alakult ki, a megszokott mennyiség 70-90%-a esett. Az Északi-középhegységben kis foltokban jelentkezett az átlagot 0-20%-kal meghaladó csapadéktöbblet.
Hogy alakultak a mezőgazdasági biztosítások 2024-ben?
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot, a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki 2024-ben. Ez a díjbevételeknél 13,4%-os, a kárkifizetéseknél pedig 24,4%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A növénybiztosításoknál a díjfizetés 24,9 milliárd forint - az előző évhez képest 15,7%-kal kevesebb -, a kárkifizetés 8,5 milliárd forint - 2023-hoz képest 26,1%-kal kevesebb - volt. Az állatbiztosítási ágazat 2024. évi díjbevétele 539,7 millió forintot, a kárfizetése 197,8 millió forintot ért el (a díjfizetés 0,3%-kal csökkent, a kifizetés 74,6%-kal nőtt az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,9 milliárd forint, kárfizetése 402,8 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2024-ben 32,2% volt, a növénybiztosításoké 34,2%-ot, az állatbiztosításé 36,6%-ot, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 14%-ot tett ki. A fő kategóriák közül a növénybiztosítások, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada csökkent, az állatbiztosításé pedig emelkedett. A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a legtöbben (10 304 biztosított) a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 24,5%-os, a vihar esetén 16,7%-os kárhányad keletkezett 2024-ben, míg az előbbi emelkedett, utóbbi mérséklődött az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 329%-os kárhányad a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 52,6%-át, kárfizetésének 35%-át tette ki 2024-ben. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 54,3%-át továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 50,1%-át adta. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 4,1 milliárd forinttal csökkent, ami 15,1%-os mérséklődést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén visszaesett 127,9 millió forinttal a vizsgált évben az előző évhez képest. A kárhányadok 2024-ben a bázisévhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál a „B” típus kivételével minden kategóriában csökkentek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 24,8%-ot tett ki 2024-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével – amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek – a kárhányad 34,3%-ra esett vissza. A díjtámogatott biztosítások esetén 2024-ben a biztosítottak számában az „A” típusnál 1,1%-os, míg a „C” típusnál 0,6%-os csökkenés alakult ki, a „B” típusnál pedig 2,9%-os növekedés regisztráltak.
A díjtámogatott biztosítást választó biztosítottak száma (29 468 fő, darab) 0,4%-kal mérséklődött 2023-hoz képest. A „B” típusnál annak ellenére, hogy a biztosítottak száma nőtt, a biztosított terület 12,3%-kal, a díjbefizetés 8,7%-kal csökkent, ellenben a kárkifizetés 62,4%-kal nőtt az előző évhez mérten. A mezőgazdasági termelőkben egyre jobban tudatosul, hogy biztosításkötés nélkül nagy kockázattal jár a termelés. Természetesen van lehetőség jéghálóval védekezni a jég ellen, öntözéssel az aszály ellen, vannak a fagy ellen is védekezési lehetőségek, de ezek komoly beruházást igényelnek, kissé bizonytalanok és nem minden termelő engedheti meg magának. Viszont szeretnék az esetleges jövedelemkiesést és az ezzel járó károkat csökkenteni, így a biztosítókhoz fordulnak.
A szerződések megkötésekor a biztosítók általában csomagbiztosításokat kötnek, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítő biztosításnál szereplő szerződés és biztosítottak számával. A gazdálkodóknak megéri kiegészítő biztosítást kötni, mivel így teljesebb a biztosítási védelmük és ezáltal magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, vagy olyankor is jár nekik kártérítés, amikor alapesetben nem kapnának.
Az állatbiztosítások közül 2024-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1067) biztosítást, így 356,1 millió forint folyt be, amelyből 42 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 124,2%-ot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is. Az egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2024-ben.
Az előző évekhez hasonlóan 2024-ben is népszerűek voltak a vagyonbiztosítások
A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2024-ben az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak, a befolyt díjelőírás 2,9 milliárd forint volt, melyből az előző évhez képest 2,7%-kal kevesebbet, 402,8 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is csökkent 2023-hoz képest, 14% volt. Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál növekedést tapasztalhattunk. A mezőgazdaságot érintő legjelentősebb káresemények 2024-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak. A kárhányadok ezáltal a legtöbb kategóriában csökkentek, kivételt a jég- és tűzkár-, az állat- és a díjtámogatott „B” típusú biztosítások jelentettek. A jégkármérséklő rendszer a jégkárok csökkentésében továbbra is nagy szerepet játszott.
Egyre többen csatlakoznak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez
A termelők részére 2021-től az állam a jövedelemingadozások mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segítő új konstrukciót alakított ki, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (továbbiakban: MKBR), mely az egyes mezőgazdasági ágazatok valamennyi kockázatát kezelni tudja. Ez egy olyan átfogó kockázatkezelési eszköz, mely a biztosítás és a támogatás elemeit ötvözi, hiszen a többi eszközzel ellentétben nemcsak az időjárás okozta károk, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt a gazdaságok jövedelmezőségének szinten tartására. Az elmúlt időszakban az állattenyésztési, a növénytermesztési és kertészeti ágazattal foglalkozó termelőknek lehetőségük nyílt a piaci zavarokból (kereskedelmi korlátozások), áringadozásokból (például inputköltségek növekedéséből) eredő vagy a gondos termelés ellenére is elszenvedett (természeti csapásból, pandémiából) veszteségeik ellen gazdaságukat biztosítani.
A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes, és a termelői öngondoskodáson alapul. A rendszerhez csatlakozó termelő 3 évig vállal részvételt, és ezen időszak alatt évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Az MKBR tagjai időszakosan gazdasági és pénzügyi adatokat szolgáltatnak a referenciaidőszakra és a tárgyévre vonatkozóan a gazdaságuk mezőgazdasági jövedelmének megállapításához.
Ha a termelő mezőgazdasági tevékenységéből származó tárgyévi jövedelme a referenciaidőszak jövedelméhez képest - a termelőnek nem felróható okból - 30%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettje lesz. Vagyis a kockázatkezelési alapból a termelő krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt. A kompenzációs összeg maximuma a jövedelemkiesés 69,9%-a, minimuma a hozzájárulás összegének 120%-a. A biztosításokkal ellentétben az MKBR-ben a kompenzáció megállapításának nem része a tényleges kár felmérése, hiszen a termelők jövedelemcsökkenését a szolgáltatott adatokból határozzák meg. A kárfelmérés helyett a Magyar Államkincstár rendszeres ellenőrzést folytat le a csatlakozott termelőknél az adatok valódiságának biztosítása céljából. Az induló évben (2021-ben) 136 mezőgazdasági vállalkozás csatlakozott - vállalva a krízisbiztosítási feltételeket -, és felelt meg a sok ellenőrzési szempontnak, 2024-ben 208 termelő volt jogosult kompenzációra (a vizsgált évben belépők száma 19 volt).