A szakember szerint a járvány okozta közvetlen kár három részre bontható: rövid távú, hosszabb távú gazdasági, valamint erkölcsi kárra. A rövid távú kár a 11 ezer leölt állat értékét jelenti, amelyek főként tejelő marhák voltak. A tejelő marhák esetében tárgyi eszközökről beszélünk, amelyek folyamatosan jövedelmet, cash-flow-t termelnek a vállalkozásnak. Tehát itt a tárgyi eszközt öltük le

- fogalmazott Hollósi Dávid.

Készülhetnek a magyar gazdák? Tényleg be kellene fejezni a szántást itthon?

Gyökeres átalakulásra van szükség a mezőgazdaság szinte minden területén Magyarországon.

A szakértő becslése szerint a közvetlen anyagi kár jelentős: összességében a rövid távú anyagi kár a leölt állatok révén 10-12 milliárd forint, a kieső éves tejhozam 15-17 milliárd forintra tehető. Tehát hozzávetőleg 25-30 milliárd közé tehető a közvetlen kár. Hozzátette, hogy a tejtermelés helyreállítása évekbe telhet az érintett telepeken. Az erkölcsi kár kapcsán Hollósi rámutatott, hogy a tejelő szarvasmarha-tartásban még nem alakult ki olyan szigorú járványvédelmi protokoll, mint a sertés- vagy baromfitenyésztésben. A járvány most rávilágított ennek szükségességére, és a banki finanszírozás feltételei is változni fognak:

Olyannyira, hogy konkrétan a jövőben deal breaker lesz, ha ilyen létesítményei nincsenek.

A járvány által érintett telepek újraindítása kapcsán Hollósi megjegyezte, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem lelki kérdés is. Az állam jelenleg három fő költséget vállal át: az ártalmatlanítás teljes költségét, átmenetileg a bérköltséget, valamint hitelmoratóriumot biztosít.

Ez most elkerülhetetlen volt. Ha valamikor indokolt a hitelmoratórium, most az

- értékelte a helyzetet.

2025 második felében emelkedhet a hitelállomány az agráriumban

Szabó István szerint az érdemi hitelnövekedés csak 2026-ban fog megtörténni Magyarországon.

A szántóföldi növénytermesztés helyzetéről szólva a szakértő elmondta, hogy az ágazat beruházási támogatottsága jelenleg alulreprezentált, ugyanakkor a korábbi évek jó jövedelmezősége miatt a tárgyi eszközellátottság megfelelő.

Az állattenyésztés és az élelmiszeripar sokkal inkább fókuszba fog kerülni, nagyon helyesen

- tette hozzá.

Hollósi szerint a szántóföldi növénytermesztés komoly kihívásokkal néz szembe: az egy hektárra jutó eredménytermelés tartósan alacsonyabb szinten ragadt, miközben a támogatások csökkennek.

Támogatással együtt is majdnem a nullára jön ki sok termelő. Ezzel 1-2 évet ki lehet húzni, de három-öt évet már nem

- figyelmeztetett.

A banki szakember szerint a mezőgazdaságban nem a klasszikus csődök, hanem a "csendes csődök" időszaka jöhet el.

Kifakadtak a kiskereskedők: súlyos problémát jelent az árrésstop

Óriási bizonytalanságot jelent az intézkedés a magyar kiskereskedelmi szektorban.

A mezőgazdaságban a csendes csődök jöhetnek el

- fogalmazott, hozzátéve, hogy ilyenkor a kisebb gazdaságok beolvadnak a nagyobbakba, a szereplők száma csökken, de nem feltétlenül hangos pénzügyi összeomlással.

Az élelmiszeripari pályázatok kapcsán Hollósi két típusú pályázót különböztetett meg: a régóta működő, életképes élelmiszeripari vállalkozásokat, illetve az "opportunista" pályázókat, akik most lépnének a feldolgozás irányába. Utóbbiak esetében a banki finanszírozás megszerzése jelenthet majd akadályt. A kamatszintek jövőjével kapcsolatban a szakértő nem számít a korábbi alacsony kamatkörnyezet visszatérésére, és arra biztatja az ágazati szereplőket, hogy keressenek minden olyan megoldást, amely olcsóbb finanszírozást biztosíthat.