Az Agrárszenzus tízévente készít felmérést a mezőgazdasági vállalkozók vagy gazdaságok vezetőinek életkorát illetően, amelyet legutóbb 2020-ban végeztek el. Ezen az látszik, hogy mindössze tíz százalékuk 40 évesnél fiatalabb, és a gazdaságok 35 százalékát 65 évnél idősebb ember irányította. Az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágvezetője szerint ez nagymértékben nem változhatott mostanáig sem, hiszen az elmúlt öt évben nem voltak olyan jelentős pályázati felhívások, amelyek kimondottan vonzóak lettek volna a fiatalok számára.

A tavalyi évben már elindultak a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervből a beruházási pályázatok, ahol már a fiatal mezőgazdasági termelők magasabb intenzitást érhetnek el egy pályázatnál, viszont mivel ez nem egy tőkeerős csoport, ezért ők általában egyrészt kisebb beruházásokat valósítanak meg, másrészt pedig csak ezért nem kezdenek el egy gazdaságot létrehozni

 – mondta el az Agrárszektornak Kovács Viktória.

Változott több pályázati felhívás is: ez rengeteg gazdát érint

Megjelent a KAP Nemzeti Irányító Hatóság közleménye pályázati felhívások módosításáról.

A fiatalok pályája a mezőgazdaság?

A szakember elmondta, hogy a fiatalok egyébként érdeklődőek és nagyon nyitottak a mezőgazdaság felé, főleg azok, akiknek van olyan hátterük, hogy családon belül már gazdálkodtak és ezt szeretnék fiatalon tovább vinni. Éppen ezért nagy érdeklődés tapasztalható az idén megjelenő gazdaságátadási, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásait támogató pályázat iránt.

A fiatal gazda pályázat hivatalos felhívása még nem jelent meg, 2024 decembere óta társadalmi egyeztetés alatt áll. Ennek kapcsán megjelent már egy feltételtervezet, de fontos hangsúlyozni, hogy ez még nem hivatalos.

Milliárdokat osztottak szét itthon: 94 projekt kapott ilyen támogatást

A beruházási támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások fejleszteni tudják az élelmiszer-feldolgozásuk hatékonyságát.

A szakember elmondta, az a jellemző, hogy családon belül szeretnék átadni a gazdaságot az idősebb vezetők. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben kettő opció van, vagy a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti hozzátartozói láncolat szerint adják tovább, vagy olyan személy tudja átvenni a gazdaságot, aki az átadóval legalább 7 éve munka- vagy egyéb jogviszonyban van.

A 2020-as felmérésben is megkérdezték az akkoriban vezető gazdálkodókat, és ott a legtöbb fiatal úgy válaszolt, hogy a további 10 évben még tervez gazdálkodni, de az idősebbek át szeretnék adni a gazdaságot, de kizárólag családon belül.

Mi történik, ha nem sikerül a fiatalítás?

Kovács Viktória szerint a fiatalok mindig fogékonyak az innovatív technológiákra, bátrabbak, sokkal jobban képzik magukat minden területen. Így, ha nem sikerül ez a fiatalítás, az kihatással lesz a termelésre, és nagyon el fogunk maradni az EU többi tagállamától, nem fogunk olyan hatékonyan gazdálkodni. Hozzátette, vannak olyan idősebb gazdálkodók, akik a 75+-os korosztályban vannak és akarnak haladni a korral, de ők általában megtalálják a megfelelő szakembereket, akik ebben számukra segítséget tudnak nyújtani.

Hogyan védhető ki a klímaváltozás az agráriumban? A fiataloknak voltak ötleteik

A csapat egy olyan rendszert mutatott be, amely szenzorok segítségével méri a kukoricaföldek talajnedvességét, elemzi az adatokat.

A fiatal gazda támogatásra várhatóan 2025 harmadik negyedévében lehet majd pályázni. Ez egy kombinált pályázat, ami tartalmaz egyrészt egy egyösszegű átalánytámogatást, másrészt minden fiatalnak kötelező beruházást kell végrehajtani a gazdaságon belül, ahol maximum 75 millió forintra tudnak pályázni. Az átalánytámogatás célterületén pedig 14,6 millió forint támogatást kapnak, és a beruházás része viszonylag magas, 70% intenzitású.

Én úgy gondolom, hogy ez a pályázat egyébként nem a teljesen újonnan indulókat támogatja, de a kisebb üzemméretű gazdaságok számára, vagy akik az elmúlt 5 évben kezdtek el gazdálkodni, azok számára ez egy nagyon kedvező fejlesztési lehetőség

– fogalmazott az Agrárszektornak Kovács Viktória.