Jönnek a támogatások, de a gazdáknak nem szabad csak erre alapoznia

A 2025-ös év növekedési és inflációs kilátásai világszinten, az euroövezetben és Magyarországon is összetett képet mutatnak, amelyet a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi háborúk és a monetáris politikai kihívások egyaránt alakítanak. A statisztikák szerint 2024-ben 8 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása. A magyar agrárhitelpiac 2024-ben vegyes képet mutatott, a beruházási hitelek és a hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek visszaesése következtében csökkent a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya, azonban az élelmiszeripar 6 milliárd forintos növekedéssel zárt. 2027-ig akár 2900 milliárd forint is juthat vidékfejlesztési célokra az árfolyam alakulásától függően a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének részeként. A tét tehát óriási - és az időzítés kulcsfontosságú.

A kormány az agrártámogatási rendszer kereteit úgy alakította ki, hogy az uniós források mellé járó, kiemelkedően magas 80 százalékos társfinanszírozás minden gazdálkodó számára valódi lehetőséget biztosítson. Nem elég viszont önmagában csak a források rendelkezésre állása, fontos az is, hogy azok gyorsan, hatékonyan, a lehető legkevesebb adminisztrációs teher mellett és indokolatlan ellenőrzési teher nélkül jussanak el a kedvezményezettekhez. Az idei évben felgyorsuló beruházási döntéshozatal és az agrárkifizetések célja is az, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenységét és versenyképességét fokozza, tovább erősítve a gazdák magyar gazdaságban és a vidéki értékek megőrzésében betöltött szerepét

- mondta Viski József az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára.

Egyben kiemelte: a jövő kétséges, éppen ezért most kell fejlődni, fejleszteni és versenyképesnek lenni. A jelenlegi támogatási ciklusban nagy szerepet kapnak a kisebb, családi gazdaságok is. Fontos, hogy mindenkinek jusson, "kicsiknek, közepeseknek és nagyoknak" egyaránt. 

Vevők a hitelre a magyar gazdák

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) támogatása valamennyi agrárvállalkozás és hitelező bank számára stabilitást és kiszámíthatóságot jelent ebben az évben is. A száj- és körömfájás járvány, a fagy- és aszálykárok vagy éppen az ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók finanszírozását ugyanúgy biztosítani kell, mint azokét, akik történelmi léptékű fejlesztéseket kívánnak megvalósítani a KAP Stratégiai Terv keretein belül

- hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója a sajtóeseményen. Hozzátette, az agrárvállalkozások hiteligénye háromszorosa a többi szektorban működő vállalkozásokénak. A nehéz években a finanszírozási költségek csökkentése jelentős segítséget nyújthat a gazdálkodók számára. Bár lehet, hogy nem mindenki szeretne hitelt felvenni, összességében elmondható, hogy a gazdák nagyrésze kizárólag önerőből nem tud jelentős beruházásokat véghez vinni, így az agrárszektorban szükségesek a kedvezményes hitelprogramok és az alapítványi garanciavállalás.

A vidék és az élelmiszeripar fejlesztése szorosan összefügg az infrastruktúrával, az innovációval és a generációváltás kérdésével is. A most elérhető források ezen területeken is új lehetőségeket nyitnak.

Az ágazat jövője a termőföldtől az asztalig szemlélet elterjedésében rejlik. Ehhez elsősorban a hatékonyságot és ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességét kell növelni. Mindez technológiai fejlesztésekkel, generációváltással és a kistelepülések infrastruktúrájának fejlesztésével érhető el

- tette hozzá Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója.

Egyben aláhúzta, hogy a víziók szerint az uniós támogatások volumene a jövőben csökkenni fog, ezért minden elérhető lehetőséget ki kell használni. Nem látható előre, hogy a magyar kormány milyen anyagi helyzetben lesz néhány év múlva, így különösen fontos a jelenlegi források hatékony kiaknázása.

A 2023-2027-es ciklusban a támogatott projektek az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Fontos újdonság ugyanakkor az, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Erre eddig még nem volt példa, ráadásul most akár a korábbi Növekedési Hitelprogram kamatainál alacsonyabb effektív kamat is elérhetővé válhat. Fontos azonban, hogy a gazdák ne csak a támogatások megérkezésére alapozzanak. Az átmeneti időszakban is elérhetők olyan pénzügyi eszközök, amelyek áthidalják a fejlesztések megindításához szükséges időt és költségeket.

Miközben rövid távon a források lehívása a legégetőbb feladat, hosszabb távon érdemes az ágazat átalakulását is szem előtt tartani. A támogatások célja nem pusztán a piaci szereplők túlélése, hanem egy versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság felé vezető út megalapozása. A tavalyi évben benyújtott pályázatoknál 3,7-szeres a túligénylés mértéke. Ezek a kérelmek komplex beruházásokat vetítenek előre, az állattartási, élelmiszeripari és kertészeti elemek dominanciája mellett tartalmaznak energiahatékonysági projektrészeket is. Számításaink alapján, ha ezek megvalósulnak, az nemcsak az energiafelhasználásra lesz pozitív hatással, hanem a cégek hozzáadott értékét is növelni fogják

- hangsúlyozta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.

Ha egy pályázó nem nyer, akkor érdemes végig gondolnia azt is, hogy az adott projektnél melyek azok a támogatási elemek, részterületek, amelyeknél a beruházást mindenféleképpen meg kell valósítani. Erre ugyanis a bankszektor különböző finanszírozási megoldásokkal lehetőséget biztosít: akár Agrár Széchenyi Beruházási Hitellel, akár forintos piaci vagy devizafinanszírozással. Szabó István hozzátette, hogy az ágazat szereplőit elbizonytalanítja a ragadós száj- és körömfájás járvány, egyes gazdálkodók a támogatói okiratok késleltetésében bíznak.