Brüsszeli támogatás, hitel vagy jó üzlet kell a magyar gazdáknak?

agrarszektor.hu
A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus felénél járunk, egyelőre mégsem érkeznek a források, sőt még nagyban a pályázatok elbírálása zajlik. Az ágazat szereplői eközben azzal riogatják a magyar termelőket, hogy 2020-ban irányváltás jöhet a közös uniós agrárpolitikában, ami akár forráscsökkenést is jelenthet. Valójában segítenek vagy ártanak az uniós források a magyar agráriumnak? Milyen most a bankok és a gazdálkodók viszonya, és mit léphetnek a bankok, ha tényleg átalakul a támogatási környezet? Ezekről volt szó a Portfolio és az agrárszektor.hu Agrárium 2017 konferenciáján.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

"Érthető, hogy a vállalkozások 2017-ben már szeretnének hozzájutni a támogatásokhoz, az apparátus azonban eddig a pályázatok kiírására koncentrált, most jön az elbírálás időszaka, nyártól indulhatnak a kifizetések, ami után felpöröghetnek a beruházások" - így nyitotta a beszélgetést Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A bankszektort képviselő Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese azonban elmondta, rossz doppingnak tartja az uniós támogatásokat, mert egyrészt elkényelmesíti a piaci szereplőket, másrészt jelentősen befolyásolja a beruházási döntéseket. Ehhez hasonló véleményütközésekkel indult, és folytatódott a szerdai Agrárium 2017 konferencia agrárfinanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetése.

Takács Zoltán (FHB Bank), Leskó Tamás (Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány), Krisán László (KAVOSZ), Bán Zoltán (Portfolio Csoport)

Segítenek vagy ártanak az uniós források?

A KAVOSZ vezérigazgatója nem értett egyet Takács kijelentésével: ő épp a vállalkozások fontos segítőjének tartja a támogatásokat.

A magyar kkv-k ki vannak száradva, lerobbant gépparkkal dolgoznak, nincs az a támogatás, amit ne szívna fel ez a piac. Az pedig, hogy a vállalkozók élnek a lehetőséggel, nem jelenti azt, hogy elkényelmesednek

- védte meg álláspontját Krisán.

Takács ellenérvként az MNB Pontokat említette, amelyektől azt várták, hogy a vállalkozók megrohamozzák őket a beruházási támogatásokért. Ehhez képest az látszik, hogy inkább éveket várnak a pályázati pénzekre, ami alatt elszaladnak üzleti lehetőségek, és bizonyos piaci tényezők kedvezőtlen irányba változnak, például felerősödik a munkaerőhiány.

Az uniós források miatti kivárás is szerepet játszik abban, hogy jelentős, struktúraváltó beruházások nem valósultak meg az elmúlt években, például nem történtek lépések a környezetkímélő gazdálkodás irányába

- tette hozzá.

Szeretik a bankok a gazdákat?

Egy másik témával kapcsolatban is eltért a két szakember véleménye. Takács Zoltán elmondta, hogy a pénzintézetek szívesen finanszírozzák a gazdálkodókat, hiszen banki szemmel ez egy jó ágazat jelentős szaktudással, stabil támogatási környezettel.

Krisán László szerint azonban a bankok és a vállalkozók valójában nem szeretik egymást, ugyanis a gazdák túl nagynak és drágának tartják a bankokat, míg utóbbiak túl kicsinek és kockázatosnak tartják az agrárvállalkozókat.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvező fedezeti háttér biztosításával segíti az agrárium szereplőit. Leskó Tamás, az alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint az elmúlt 4-5 évben megduplázták az állományokat, és ma már agrárfinanszírozásban a kis- és középvállalati hitelek egyre nagyobb része mögött ott vannak.

Most kegyelmi állapot van, soha nem voltak még ilyen kedvezőek a feltételek finanszírozási oldalról, ami köszönhető az alacsony kamatozású hiteleknek, az uniós forrrásoknak, és az olyan lehetőségeknek, mint a Széchenyi Kártya Program. Ilyenkor a hatékonyságnövelésre és a kapacitásnövelésre kell törekedni, mert nem biztos, hogy örökké tart ez a kegyelmi állapot

- véli az igazgató-helyettes.


Az örök kérdés: változó vagy fix kamat?

Az FHB Bank vezérigazgató-helyettese szerint a 2000-es években a változó kamatozású hitelek felvétele volt a domináns a vállalkozások körében.

Az elmúlt években sosem látott mélységben van a kamatszint a monetáris politikának köszönhetően, de közepes időtávon (minimum 3-5 év) nagy a bizonytalanság, ezért inkább fix kamatban érdemes gondolkodni.

Minél hosszabb az időtartam, annál nagyobb a bizonytalanság, aminek ellenére inkább a hosszú futamidőket támogatják, a kockázatok pedig az üzleti terv alapos vizsgálatával igyekeznek elkerülni.

Leskó Tamás azt tanácsolat a jelen lévő termelőknek, hogy több finanszírozót keressenek fel, tájékozódjanak alaposan, hogy milyen ajánlatok vannak a piacon.

Bár az agrárium alapvetően erősen kitett az időjárási viszonyoknak és a világpiaci helyzetnek, a magyar bankok mégis nyitottak az agrárügyfelek felé. Például ma már többen dedikált banki agrárszakértőket alkalmaznak, és terjednek az agrárvállalkozók igényeire szabott speciális hiteltermék a piacon

- tette hozzá.

A szakértők szerint a Növekedési Hitelprogram (NHP) is erre volt példa, és Krisán László úgy látja, hogy bevezetése korszakalkotó lépés volt, hiszen előtte nem volt a közepes és nagyobb kkv-k igényire szabott hasonló, banki termék, csak a kisebb szereplők által igényelhető csekély összegű (úgynevezett de minimis) támogatások.

Korai még arról beszélni, hogy mi jön 2020 után

Egy másik beszélgetésen kiderült, hogy az ágazatot már most erősen foglalkoztatja, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakul a közös uniós agrárpolitika: többen attól tartanak, hogy jelentős forráscsökkenés jöhet. "Most még biztosan nem befolyásolja a hitelbírálati döntéseket az új uniós pályázati ciklussal kapcsolatos bizonytalanság, ez csak 2019-2020 körül lesz igazán aktuális.

Alapvetően az egyes vállalkozások eredményeit és lehetőségeit vesszük figyelembe, és nem az uniós források határozzák meg a döntéseinket, ez pedig a támogatási struktúra esetleges változásával sem fog átalakulni

- mondta Takács Zoltán.

A KAVOSZ vezérigazgatója szerint most mindenki rémisztgeti az ágazat szereplőit, de a kormány sem fogja hagyni, hogy megszűnjenek a vissza nem térítendő támogatások.

Még a francia és a német választások eredményét is meg kell várni, és azt sem tudjuk, mit hoz a Brexit megvalósulása, ezért korainak érzi a találgatásokat.

2019-ben, amikor ezeket már látni fogjuk, el kell kezdeni a tárgyalásokat, ott pedig akár komoly harcokba is bele kell majd állni. A visegrádi országok agrárszereplőinek nagy szükségük van az uniós forrásokra, éppúgy, mint Magyarországnak, ezért nem leszünk egyedül.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?