PR • 2024. június 25. 09:35
A megoldásokért kattintson a névre!
Napjainkban felértékelődött az egészséges termény előállításának fontossága. Nem csak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés ez, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.
A terméscsökkenés kockázatának minimalizálása és az egészséges kukorica előállításának érdekében a termelőnek kontrollálnia kell a termelési folyamatot a hibridválasztástól egészen a betárolásig, hiszen csövenként már 1 penészes szem is határérték fölé emelheti az egész cső termésének aflatoxin tartalmát! A problémát okozó toxintermelő gombák közül számos képes megtámadni a kukoricát. Hogy csak a gyakrabban előfordulókat említsük: a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, a Fusarium verticilloides a meleg szárazabb körülményeket kedveli, fertőzéséhez még csak eső sem szükséges. Emellett az elmúlt években felbukkantak Aspergillus fajok, amelyek az aflatoxin-szennyeződést okozzák, az extrém meleg aszályos időjárásban felszáradt növényeken is jól fertőzik a növényeket.
A Bayer a jövőben a hibrid-ellenállóságon alapuló, és azt kiegészítendő állománykezelésekben, komplex védekezésben látja a megoldást. A növényvédőszeres állománykezelést minden esetben megelőzi az ellenálló kukoricahibrid kiválasztása, de mivel minden évjárati körülmények közt van olyan csőkárosító gomba, amely képes fertőzést okozni, így rendkívül nehéz a nemesítők dolga. A fuzárium kórokozó-együttes elleni genotípus fogékonyságban jelentős eltérés tapasztalható az egyes kukoricahibridek közt, 100%-os rezisztencia még nincs. Vizsgálataink alapján a genetikai hajlam, azon belül is a csuhélevelek hossza, szorossága, valamint a csőállás az, ami a leginkább meghatározza egy hibrid fogékonyságát a csőfuzáriózisra.
A könnyen felnyíló, rövid csuhélevekkel, bókoló csőállással rendelkező hibridek esetén a szárazabb mikroklíma gátolja egyes gombák szaporítóképleteinek elterjedését így mérsékelve a tünetek kialakulását és a toxinértékeket. Fix csőtípussal rendelkező, sűrítést igénylő (min 80.000 beállt tő/ha) hibridjeink magas termésszinten történő használata esetén különös körültekintéssel kell lennünk az okszerű öntözésre és a gombás betegségek elleni prevencióra (növénymaradványokon áttelelő szaporítóképletek agrotechnikai kezelése), illetve a kiegyensúlyozott nitrogén ellátásra, melynek hiánya és bősége esetén is növelhetjük a növények fogékonyságát az általános betegségekre. A DEKALB hibridekre jellemző kompakt növényhabitus, illetve erektív, keskeny levélzet mind javítja az állomány mikroklímáját és sűríthetőségét. Fejlesztői mikotoxin-vizsgálatok alapján a DEKALB portfólión belül a DKC4125, DKC4433, DKC5075, DKC5206, DKC5911 hibridek egészségprofilja a legkiválóbb!
A Prosaro gombaölő szer kombinált hatóanyagai a csőpenészedést okozó gombák széles köre ellen nyújtanak védelmet. Rugalmas kijuttatási ideje lehetőséget ad a fuzáriumos csőpenészek elleni védelemnek, mert nem csak a bibekitoláskor lehet vele védekezni, hanem a valamelyest megkésett védekezések esetén is jó hatékonyságot mutat. A Prosaro kezelés akkor is kedvező élettani hatással van a terméseredményre, ha nincs fertőzés. Ennek egyik oka, hogy a protiokonazol hatóanyag növeli a klorofill-B tartalmat a növényben, és így a zöldítés mellett nagyobb fotoszintézis aktivitást mérhetünk a kezelt növények esetében.
Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így célszerű egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte, amelynek kipermetezésével egyedülálló módon 12,5 g deltametrin hatóanyagot juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrin dózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége, amikor például a gyapottok bagolylepke lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A magas áruértékű kukoricákban gyakran alkalmazott hatóanyag-kombinációk hasznos eleme, mert a csak lepkekárosítókra ható hatóanyagok mellé mindenképpen ajánlott egy a kukoricabogár ellen is hatékony termék, illetve a felelős gazdálkodás része a gyapottok bagolylepke rezisztenciájának kialakulását gátló kombinációk alkalmazása.
Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy, amely két különböző hatásmódú hatóanyag kombinációja, Ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő flupiradifuron és deltametrin kombinációja mind kukoricamoly, mind a gyapottok bagolylepke és amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszköz.
A Bayer gomba- és rovarölőszer-kombinációk a DEKALB genetikára építve hatékonyan elhárítják a kukorica toxintartalmából eredő gondokat és egészséges termény előállítását teszik lehetővé.
A 2022-ben szokatlanul nagy számban tapasztalt aszpergilluszos csőfertőzés, valamint az annak következményeképpen kialakuló magas aflatoxin-tartalom ráirányította a figyelmet a lepkekártevők szerepére a termés toxinszennyeződésének kialakulásában.
A toxin-mentes kukorica kialakulását megelőzhetjük, ha odafigyelünk a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) elleni védekezésre. Megjelenésük és az általuk okozott kár egyre nő bármely célra termesztett kukoricában. Az időjárási körülmények alakulása, az egyre gyakrabban tapasztalható enyhe, fagyokat nélkülöző téli időszak, a forgatás nélküli talajművelés mind hatással vannak mindkét kártevő felszaporodására.
Miért kell védekeznünk árukukoricában?
A védekezésre érdemes úgy tekinteni, mint egy befektetésre! Gyorsan és biztosan megtérülő ráfordítás a kártevők elleni hatékony fellépés. Az FMC-Agro vizsgálatai rámutattak, hogy a kukoricamoly kártétele nyomán jelentős terméskiesés következik be, amely elérheti akár a hektáronkénti 1,5 tonnát is. Egy 20 helyszínen végzett kísérletsorozat bizonyította, hogy átlagosan 0,6 t /ha termést sikerült megmenteni a kezelés hatására.
A jelentős mennyiségi kártételükhöz rendszeresen kapcsolódik minőségi károkozás is. Károsításuk nyomán megnő a toxintermelő gombafajok csőfertőzésének valószínűsége.
A gazdasági kár bekövetkezésének komoly a veszélye, ezért sem hagyhatjuk védelem nélkül az áru- és silókukoricáinkat. A még nagyobb értéket képviselő csemege-, vetőmag, vaxy és popcorn kukoricák előállítása során pedig mára már nélkülözhetetlen technológiai elem a védekezés.
A kártevők megjelenése 2024-ben
A korábbi évekhez képest június közepe helyett idén bizonyos régiókban már június elején megtörtént mindkét kártevő rajzásának tetőzése. A csapadékban gazdag dunántúli és hűvösebb északi területeken a rajzás viszont elhúzódik, a csúcs ideje a később következett be, pl. a kukoricamoly az ország nyugati, északnyugati szélén június 20. környékén tetőzött.
Az idei évben megállapítható, hogy a kártevők fogásszáma 18-20 %-kal magasabb az elmúlt évekhez képest. Az elmúlt hetek csapadékos, párás, meleg időjárása kedvezett a párzásnak és a tojásrakásnak.
A fertőzés mértékét jól jelzi, hogy nem ritka az olyan kukorica, ahol akár 2-3 azonos fejlettségi állapotú kukoricamoly lárvával is találkozhatunk egy növényen. Kollegáink olyat is tapasztaltak, hogy egy tövön megtalálható volt a kifejlett 12 mm-es lárva és a frissen lerakott tojáscsomó is, ami az elhúzódó rajzást és fokozatos betelepülést támasztja alá.
Legfontosabb tennivaló most, hogy minden gazdálkodó állományszemlét végezzen saját kukoricaállományában. A kelő lárvák hámozgatása, lyuggatása jelzi a lepkekártevők jelenlétét, a lárvák méretéből következtethetünk azok korára.
Mivel és mikor védekezzünk?
Annak ellenére, hogy a két fenti kártevő életmódja eltérő, van egy fontos közös vonásuk, amely alapjaiban határozza meg az ellenük történő védekezés hatékonyságát. Ez a rejtett módon történő károsítás. Míg a kukoricamoly lárvája főként a szár belsejében, a gyapottok-bagolylepke hernyója a cső végén, a csuhélevelek védelmében fejlődik és károsít, ezért a hatékony védekezéshez olyan hatóanyagra van szükség, amellyel elérhetjük őket, tartózkodjanak a növény bármely részén. Nem könnyű feladat, azonban a felszívódó és transzlamináris Coragen® 20 SC rovarölő szer képes megfelelni ennek a kihívásnak.
Mindezeken felül a piacon elérhető készítmények közül egyedül e készítmény hatóanyaga képes a bábozódást megelőzően a kártevő minden fejlődési alakját (tojás, lárva) utolérni és elpusztítani. Így ebben az elhúzódó rajzást mutató évjáratban a Coragen® 20 SC felhasználása nyújthatja a legbiztosabb hatékonyságot.
A védekezés idejének meghatározásához az Arc™ farm intelligence rovarmonitoring rendszer nagy segítséget nyújthat az egyes régiókban megjelenő rajzások mértékének lekövetésével.
Az FMC-Agro területi szakmérnök munkatársai ezen felül személyes szakmai segítséget nyújtanak a kártevők táblaszintű fertőzésének felmérésétől kezdve a védekezés optimális időpontjának meghatározásán keresztül olyan gyakorlatias kérdésekben, mint a felhasználandó permetlé mennyisége vagy a tankkombináció keverhetőségi kérdései. Arra biztatjuk kukoricatermesztő partnereinket, hogy keressék munkatársainkat, mert használható, gyakorlatias segítséget fognak kapni tőlük!
Képek forrása: FMC-Agro
A Sumi Agro 2022-től forgalmazza a kukoricában a kukoricamoly ellen használható tebufenozid hatóanyagú MIMIC rovarölőszert, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a hatóanyagok hatásmechanizmusainak rotálására, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.
Hatóanyag, hatásmechanizmus
A MIMIC hatóanyaga (tebufenozid) a növekedésszabályzók csoportjába, azon belül a vedlési hormon (ekdizon) agonista, azaz „vedlésgyorsító” csoportba tartozik. A tebufenozid molekula egyik fő jellegzetessége, hogy kizárólag a lepkefélék lárvái ellen hatékony. A hatóanyag a kultúrnövényen kontakt módon viselkedik - nem szívódik fel, de a formuláció eső- és UV-állóságának köszönhetően 14-21 napig védi a kezelt felületet. A lárvákban gyomorméregként hat, vagyis a hatóanyagnak táplálkozás útján be kell kerülni azok tápcsatornájába, hogy onnan felszívódva fejthesse ki hatását. A folyamatot már az első hatóanyaggal kezelt falatok elfogyasztása is kiváltja, mert ehhez már néhány nanogramm hatóanyag felvétele is elegendő. A folyamat lényege, hogy a hatóanyag a megfelelő receptorokhoz kapcsolódva vedlési hormonként viselkedik, emiatt a lárvákban rendellenes vedlési folyamat kezdődik. A lárvák táplálkozása néhány órán belül leáll, majd beindul a vedlés. A lárvák 2-3 nap alatt saját testük tartalékát felhasználva „halálra vedlik” magukat. Ilyenkor megfigyelhető rajtuk az ún. „dupla-fejtok” jelenség, illetve a potrohon is rendellenes kinövések jelennek meg.
A készítmény ovicid (tojásölő) hatással is rendelkezik, de ez a hatás csak a frissen lerakott tojások esetében jelentős. A hatóanyag legnagyobb erőssége a lárvák elleni hatékonyság: amíg indukálható a vedlési folyamat, addig hatékony a készítmény. Az imágókra azonban a hatóanyagnak nincs hatása. Időzítés szempontjából ezért a lárvakelés kezdetét célszerű megcélozni, de bizonyos kártevők esetében, amelyek hajlamosak azonnal berágni a növénybe „tojás alá permetezést” javasolnak, vagyis közvetlenül tojásrakás elé időzítik a kezelést.
Általában igaz, hogy minél fiatalabb a lárva, annál hatékonyabb a kezelés, de üzemi kísérleteink során egészen fejlett, nagy méretű gyapottok bagolylepke lárvák ellen is kiváló hatékonyságot tapasztaltunk (ábra).
A képen jól látható a „dupla fejtok” jelenség (Fotó: Sumi Agro Hungary Kft. )
Felhasználás
A magyarországi engedélyokirat eredetileg kukoricamoly elleni használatot engedélyezett, de 2024 januárjától már gyapottok bagolylepke hernyók ellen is alkalmazható hibrid-, csemege és popcorn kukorica kultúrákban, 0,75 l/ha dózisban (42 nap, illetve 7 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel). Csemegekukorica termesztők akár betakarítás előtti zárókezelésre is alkalmazhatják, ahol 7 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.
Tapasztalataink és a szakirodalmi adatok alapján azonban a MIMIC nemcsak a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke, de számos más lepkeféle kártevő hernyója ellen is hatékony, mint pl. a Lymantria dispar (gyapjaspille), Cydia pomonella (almamoly), Lobesia botrana (tarka szőlőmoly).
Időzítés, kijuttatástechnika
A megfelelő hatékonyság eléréséhez szükség van a kártevők rajzásának nyomon követésére, és figyelni kell a kultúrnövény fejlődését, fenológiáját. Kukoricamoly esetében érdemes figyelni a tojáscsomók megjelenését is a kultúrnövényen, ez is segítheti a pontos időzítést. A MIMIC kezelést akkor kell elvégezni, amikor a lárvák már kikeltek, de még nem furakodtak be. Ez a rajzáscsúcsot követő 6-7 nappal követően esedékes. A MIMIC esetében ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a hatóanyagból. A hatóanyag nagy előnye, hogy elhúzódó imágórajzás esetén a frissen lerakott tojásokat is gyéríti.
A hatóanyag tulajdonságát figyelembe véve a kijuttatás során megfelelő fedettséget kell biztosítani. Ennek eléréséhez a szántóföldön megszokottnál nagyobb, 400 l/ha permetlé mennyiség javasolt. A megfelelő terülés biztosítására célszerű adjuvánst használni (pl. Spur).
Környezetre gyakorolt hatás
A MIMIC egészségügyi és környezetvédelmi szempontból számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Melegvérűekre gyakorlatilag nem veszélyes, munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap. Méregjelzés nélküli (LD50>5000 mg/kg), méhekre nem jelölésköteles készítmény. A tebufenozid talajéletre gyakorolt hatását több kutatás is vizsgálta, melyekből kiderült, hogy a hatóanyag a talajlakó faunát nem károsítja.
A hatóanyag korlátozások és kivonások közepette a Sumi Agro sikeresen vezetett be a hazai piacra egy olyan készítményt, amely a széles körben alkalmazott rovarölő szerek hatáskifejtésének módjától gyökeresen eltér, ugyanakkor megbízható védelmet biztosít a hernyókártevők ellen. A MIMIC ebből a szempontból szinte kihagyhatatlan a nagy értékű vetőmag-, illetve csemegekukorica termesztésben.
