A Pannon-Biomassza Kft. a gabonaszalmán túl minden más lágy szárú terméket is örömmel fogad a beszállítóktól, amely tüzelőanyagként felhasználható. Így a búza, a rozs, az árpa, a tritikálé, a kukoricaszár, valamint az energianád és a szója maradványai is megfelelőek, ahogy a rétekről, mezőkről, kaszálókról származó fűkaszálék bálák is egyaránt értékesíthetők a vállalat számára. Elsősorban nagykockabálákat (250 x 90 x 120 cm) vásárolnak fel, de könnyebbség, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, kisebb mennyiségben idén is bármilyen megformálású és méretű bálát lehet vinni eladásra.
Ami azonban fontos szempont, az az alapanyag nedvességtartalma. Alapvetően a 12 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó bálákat veszi át a társaság, de kisebb mennyiségben fogad magasabb nedvességtartalmú kötegeket is, így csökkenhet a kazalban a tárolásból származó veszteség.
„A felvásárlási kampánnyal célunk a zöldenergia-termelés erősítésén túl, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsunk ki az agrárszektorban dolgozó vállalkozásokkal. Ez a fajta kooperáció úgy segíti a fenntarthatóság növelését és a hatékonyság javítását az energiatermelésben, hogy közben pótlólagos, kiszámítható bevételt nyújt a régió gazdálkodóinak.”
– mondta Lenti Ákos, a Pannon-Biomassza Kft. kereskedelmi vezetője.
Az anyagi hasznon felül a beszállítók további előnyökkel is számolhatnak. Az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamutermék olyan minősítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a gazdákhoz visszajutva hasznosíthatóvá váljon az égetés végterméke a termőterületen. A hamu pH-értéke lúgos, ami a Magyarországon túlnyomórészt jellemző savanyú termőtalajokon segíti a növények jobb tápanyag-hasznosítását. A savanyú talajok pH-értékének javítása mellett a termőterületekre kiszórt hamu foszfort, káliumot, és egyéb olyan mikroelemeket tartalmaz, ami elősegíti a növények tápanyagellátását. A mai, egyre dráguló műtrágyaárak mellett ez nagy könnyebbséget jelenthet a gazdáknak.
„A biohamu visszaforgatásával az erőmű és a gazdák is példát mutatnak a körforgásos gazdasági modell megvalósítására.”
– tette hozzá Lenti Ákos.
Hazánkban Pécs az első megyeszékhely, amely energiaellátásának egészét megújuló alapokra helyezte. Az erőmű biomassza alapú tüzelőanyag felhasználásával évente mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényét elégíti ki. A létesítmény kogenerációs technológiával működik, vagyis egyszerre képes villamos- és hőenergia előállítására. Ez évente mintegy 220 gigawattóra villamosenergiát jelent, ami nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülállóvá teszi a pécsi erőművet.
A szalma energetikai felhasználása
Magyarországon évente megközelítőleg 5 millió tonna szalma képződik, melyből a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. mindössze 4 százalékot használ fel, vagyis a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása biztonságosan megoldható hosszú távon. A szalma energetikai felhasználása nem veszélyezteti sem az állattartás, sem a feldolgozóipar melléktermékigényének a kielégítését. A biomassza alapú tüzelés környezetkímélő, szén-dioxid-semleges technológia, hiszen a lágy szárú biomassza elégetése során nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe, csak annyi, amennyit a növények a fotoszintézis során felhasználnak. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, ezzel hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. Tudjon meg többet a pécsi erőmű különleges tüzelőanyagairól a biomassza.veolia.hu oldalon!
(x)
