PR • 2024. július 4. 16:04
A mély és intenzív talajművelés csökkentése az észszerűség határain belül nagyon fontos lenne! Azt hallani nagyon sok tudóstól, szakembertől, hogy az iparszerű mezőgazdasággal nagyon elhasználtuk a földjeinket. Az azonban nekem tévesnek /kicsit ferdítésnek/ tűnik, hogy a mezőgazdaság miatt lenne túl sok szén-dioxid és ammónia a levegőben, és ezért ki kell irtani pl. a teheneket, vagy épp a minap látott napvilágot a tehén CO2 adó. Itt valami más lehet a háttérben. Amit viszont tudunk, hogy a mezőgazdász az, aki akár még földet is tudna előállítani. Egy jól megválasztott termesztéstechnológiával akár növelhetné is a talaj humusztartalmát!
Ehhez azonban a talajművelés intenzitását nagyon meg kell változtatni és talajépítő módon kell elkezdeni gazdálkodni. Nem egyszerű, meg kell tanulni és a talajokat regenerálni! Hála Istennek, van néhány termelő kis hazánkban is, akik elindultak ebbe az irányba, rögös út, nem egyszerű, óriási kitartás kell, mert jönnek a nehézségek, a kísértések, de hátha fennmaradnak és akkor lesz kitől tanulni a többségnek!
A talajművelés a kombájnnal kezdődik. Amit ott elrontottunk, azt utána nehéz lesz korrigálni, és mindegy, hogy intenzíven műveljük-e a talajt vagy éppen valaki notillezik (ebben az esetben még fájdalmasabb).
A sekély tarlóhántást, -ápolást akár mulcskultivátorral vagy rövidtárcsával is elvégezhetjük. A kultivátor földet visz magával, egyenget, a rövidtárcsát könnyebb vontatni és a hosszú szárú szármaradványt le tudja aprítani.
A Horsch Joker RT-nél sikerült azt elérni, hogy a felszínt olyan egyenletesen hagyja, mint amilyen előtte volt. A gép egyenletesen jár, köszönhető a mellső támasztókerekeknek, és a futómű SoftRide rendszerének. A pontos mélységtartás következménye a sekélyművelés lehetősége is. A magas tarlóval vágott kultúrákban használhatjuk a mellső késhengert, így ez pluszban aprít (repce, napraforgó) és megkönnyíti a tárcsa munkáját. Így sekélyebben is lehet talajt művelni, teljes átfedéssel.
Nagyon sokszor azon töprengünk, hogy amikor nagyobb a szárazság egyáltalán végezzünk-e tarlóhántást vagy se? Sokszor az tűnik észszerűnek, hogy felesleges, mert sekélyen úgysincs nedvesség a talajban, így feleslegesen égettük el a gázolajat, van azonban ennek egy másik oldala is. Az ultrasekély vagy sekély tarlóhántás következtében még a „beton száraz” tarlón is azt tapasztaltuk, hogy az alacsony tarló után végzett tarlóművelés következtében kevésbé száradtak ki a mélyebb rétegek. Ezenfelül azt is tudni kell, hogy a kötött–középkötött talajokon 5 mm csapadék 2-3 cm mélyre tud hatolni. Ezért, ha megvárjuk az esőt és azután végzünk talajművelést, nagyon valószínű, hogy azt a csapadékot, ami lehullott el is veszítjük, szemben azzal, ahol előre úgy tűnt, hogy felesleges a talajművelés. Az árvakelésnek, a kihullott magoknak elég, ha csak kicsíráznak, ezzel már el is értük, amit szerettünk volna.
A takarónövények terminálása is nagy kérdést tesz fel, miként, mikor termináljuk. Van, aki olyan kombinációt vet, ami télen kifagy, így tavasszal nem kell ezzel már foglalkozni, azonban ha ott az árvakelés, akkor úgyis kell felszínt művelni vagy vegyszerezni. Így majdnem érdekesebb nem kifagyó növényeket vetni, amik tovább élnek, tovább tartják életben a talajban az életet és a gabona árvakelést is valamelyest elnyomják. Ezt az takarónövényt kora tavasszal vagy még fagyon lehet terminálni. A Joker a késhenger segítségével erre is alkalmas tud lenni, vagy ha csak sekélyen akarunk dolgozni, akkor a CoverCrush tárcsákat használjuk.
A mezőgazdasági termelés mellett egy agronómusnak természetformáló szerepe is van, ezért az a véleményem, hogy minden termelő minden évben, minden parcellája mellé jó lenne ha legalább egy fát vagy cserjét ültetne.
Szász Zoltán, +36-30/743-0302
Fotók és videók: Horsch
(x)