PR • 2024. szeptember 10. 09:16
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekben. Mi a megoldás? Kattintson a névre!
Gabona árvakelés megjelenése repcében, sok minden függ a csapadéktól
Az eredményes repcetermesztés egyik kulcseleme a gyomok elleni hatékony védelem. A gyomirtás tervezésekor alapvetően a repcében ősszel, magról kelő kétszikű gyomokon van a hangsúly (T1 és T2 életforma). Erre a célra számos hatóanyag közül válaszhat a repcetermesztő. Ezen készítmények között akadnak olyanok is, amelyek egyes magról kelő egyszikű gyomok ellen is elég jó hatékonysággal bírnak, mint például a nagy széltippan. De mivel a repce általában valamilyen őszi kalászos után kerül elvetésre, az egyszikű gyomok közül a gabona árvakelés jelenti a legnagyobb problémát, amely ellen külön kell védekezni.
A gabona árvakelések megjelenése a területen nagyban függ az adott év időjárásától. Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, és ősszel az esők hatására tömegesen fog megjelenni a repcevetésekben. Más a helyzet, ha a nyár csapadékosabb. Ekkor az árvakelések egy része ki fog kelni a tarlón, így tarlókezeléssel, tarlóápolási munkákkal jól irtható. Ez igaz a talaj felső rétegéből kelő árvakelésekre, de a mélyebbről kelő növények szintén a repcében fognak megjelenni, ebben az esetben pedig védekeznünk kell ellenük. Mivel a gabona árvakelés nagy tömegben képes fejlődni a területen, komoly víz- és tápanyagkonkurense lesz a fiatal repcének. Ez mindenképpen kerülendő helyzet, hiszen a repce nem tud kellően megerősödni, gyengén fog belemenni a télbe, a tavaszi megindulása is lassabb, vontatottabb lesz.
A Nufarm Hungária Kft. két lehetőséget is kínál a fűféle gyomok elleni védekezéshez. Az egyik a már jól ismert fluazifop-P-butil hatóanyagú Fusilade Forte, amelynek adagja a magról kelő egyszikű gyomok ellen azok 3-5 leveles állapotában 0,8–1,2 l/ha, gabona árvakelés ellen 0,4–0,6 l/ha. Ami az évelő egyszikűeket illeti, a fenyércirok rizómás alakja ellen 1,8–2,0 l/ha, míg a tarackbúza ellen 2,5 l/ha a javasolt dózis. A gabona árvakelés elleni védekezés során ügyeljünk arra, hogy a kezelés az árvakelés gyökérváltása előtt megtörténjen.
A másik készítmény a kizalofop-p-etil hatóanyagot tartalmazó Gramin gyomirtó szer, melynek dózisa a magról kelő egyszikűek ellen 0,7–1,0 l/ha, gabona árvakelés ellen – annak gyökérváltása előtt – pedig 0,4–0,6 l/ha. A fenyércirok magról kelő egyedei ellen 0,8 l/ha, míg a rizómáról kihajtó egyedek ellen 1,0–1,2 l/ha a javasolt dózis. Tarackbúza ellen 2,0–2,5 l/ha adagban használjuk a készítményt. A Gramint lehetőleg önmagában juttassuk ki. Ne keverjünk a permetléhez hatásfokozó adalékanyagot, ammónium-szulfát hatóanyagú terméket, egyéb gyomirtó szert, illetve lombtrágyát.
Erősen fejlett gabona árvakeléshez vagy kissé megkésett kezelésnél mindkét gyomirtó szer esetében az engedélyokiratokban meghatározott magasabb dózisok alkalmazása szükséges.
Mind a két készítmény hatóanyaga a HRAC-besorolás szerint az acetil-koenzim-A-karboxiláz-gátlást okozó herbicidek (ACCáz gátlók) csoportjába tartozik. A hatóanyagokra jellemző, hogy a zöld növényi részeken szívódnak fel a növényekbe, vagyis „levélherbicidek”, és mind a xilémben, mind pedig a floémben szállítódnak, végül a merisztémákban halmozódnak fel. Szelektíven irtják az egyszikű fűféle gyomokat a kétszikű kultúrákból. Bejutva a növénybe a zsírsav-bioszintézist gátolják. Mivel a hatóanyagok az osztódószöveteket roncsolják, a növények pusztulása is itt indul el, ami mind a gyökércsúcsban, mind pedig a hajtáscsúcsban bekövetkezik. Az első tünetek a kezelést követő 10-14 nap múlva jelennek meg, és az árvakelésű gabonanövények leveleinek kivilágosodása, sárgulása, illetve a gyökércsúcs barnulása formájában jelentkeznek. Ezt követően a tünetek erősödésével a folyamat felgyorsul, végül a növény elpusztul. Hűvösebb időben ez a folyamat lassabban megy végbe, ezért gyakori eset, hogy a kezelést követő két hét múlva sem látunk igazán jelentős tüneteket. Ekkor egy egyszerű módszerrel győződhetünk meg a kezelés hatékonyságáról: ha a növény középső részét kihúzva azt látjuk, hogy a hajtás alsó része sárgul, barnul, az a pusztulás biztos jele.
A gabona árvakelés mellett egyéb más egyszikű gyomokkal is találkozhatunk a repcében, mint például a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, különféle rozsnokfajok vagy meleg őszökön egyes területeken a kakaslábfű és a köles is megjelenhet. A Fusilade Forte és a Gramin ellenük is megfelelő hatékonysággal bír, de itt is igaz, hogy igyekezzünk a kezelést az egyszikűek legérzékenyebb állapotában elvégezni, ami ebben az esetben is 1-3 leveles korban van. Ebből az időszakból kicsúszva a magasabb dózisok alkalmazása indokolt.
Megbízhatóság és hatékonyság a Pantera 40EC-vel ősszel is!
Idén vegyes lapokat osztott a Jóisten a gazdáknak. A jók már tavasszal ütésbe mentek, sajnos azóta csak a rosszak jönnek csőstül. Régóta nem volt egy rendes eső, a „bátorabb” repcetermesztők közül is kevesen tudtak talajt készíteni és elvetni a magot. Igen változatos a helyzet, van ahol a helyi esőcskék előtt vetettek, van ahol utána. Változóak vagyunk az eredményben de mindenképp közösek a gondban! A gabona árvakelésről van szó, ami ellen nehéz lesz védekezni. Ki se kelt? Eddig szinte semmi! Tehát nagy lesz a kompetitív nyomás a kelő repce növényeken, amivel jelentősen rontja az állományok kezdeti fejlődését és a majdani eredményességét is. Az árvakelés intenzitását a majdani csapadék határozza meg de fel kell készülni a két graminicides kezelésre. A gabona magvaknak kevesebb nedvesség kell, gyorsabban és könnyebben csíráznak idén igen erős konkurensei lesznek a repcének. (1.ábra)
Különösen veszélyes a kombájnok rostaaljából kikelt, zöld sávokban megjelenő gabona árvakelés, ami a gyenge kelő repcét teljesen kiszoríthatja, elpusztíthatja.
Kevés jó lap maradt a kezünkben, de szerencsére van egy ász: a Pantera 40 EC, ami az elmúlt években méltán lett a felhasználók alapvető készítménye.
A hatóanyag biztosan, de lassan dolgozik
A Pantera „motorja”, a kizalofop-P tefuril, az egyszikű gyomok levélszöveteibe felszívódva a zsírsav bioszintézis gátlásával fejti ki hatását, melynek következtében a sejtek növekedése leáll, a tenyészőcsúcs elhal. A szer szelektivitásának alapja, hogy a kétszikűek biokémiailag tökéletesen lebontják a hatóanyagot. Ezért a kelőfélben levő repce növényeket sem bántja. A tápanyagfelvétel már 1-2 nap múlva leáll, az első tünetek 4-5 nap elteltével jelennek meg a gyomnövényeken, nekrózisok (elhalásos foltok) formájában a legfiatalabb szövetekben. A felszívódó hatóanyag a növények tápanyagszállító rendszerén keresztül mozog a növényben. A hatás gyorsasága függ a hőmérséklettől és a tápanyagtranszport intenzitásától. A teljes hatáskifejtés mintegy 15-20 napot vesz igénybe. A hatóanyag molekula stabilitását és szelektivitásának minőségét a szénlánc végén elhelyezkedő tefuril gyűrűnek köszönheti. Ez a hatás a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy ha (pl. szárazság miatt) a tápanyagszállítás gátolt, úgy tűnhet, mintha nem hatna a szer. Ilyenkor nem kell megijedni, hiszen a legközelebbi csapadék (harmat) után a gyomirtó hatás nem marad el.
Keverhetőség
A szuperszelektív egyszikűirtó készítményekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a készítmények önmagában való alkalmazása javasolt. Kiváló rovarölő szereinkkel, mint az Aceptorro, Cyperkill Max, valamit a Tonivit gyökérképződést segítő növény kondicionálónkkal keverhető.
A termék megfelelő mennyiségű adjuvánst tartalmaz, így további hatásfokozó hozzáadása nem szükséges.
