A partnerség az intézmény gyakorlatorientált oktatási stratégiájának megvalósítása mellett kiterjed a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a versenyszféra számára nyújtott szolgáltatási portfólió kialakítására, továbbá a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre is. A felek a munka során a már hosszú ideje meglévő együttműködésekre, a korábbi, sikeres közös projektekre, illetve a cégek és az egyetem közötti jó kapcsolatra építenek.
A Bábolna Tetra Kft. a világ harmadik legnagyobb tojóhibrid-tenyésztő vállalkozása, amelynek aktivitása mintegy 60 országra terjed ki. A Bábolna Brojler Kft. a hazai húshibridtenyésztés meghatározó, széles körű nemzetközi tevékenységet folytató szereplője. A megállapodásban a két cég vállalta, hogy gyakorlati helyszínként járul hozzá az alap- és mesterszakos hallgatók, továbbá a szakirányú továbbképzésben részt vevő mérnökök képzéséhez. A vállalkozások emellett támogatják munkatársaikat abban, hogy részt vegyenek a Széchenyi István Egyetem szakirányú továbbképzésein, valamint posztgraduális és doktori képzésein.
Dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyar-óvári Karának dékánja elmondta, hogy az intézmény kiemelt célja az ipari kapcsolatok bővítése, amelynek érdekében már korábban is számos vállalkozással írtak alá együttműködési és stratégiai megállapodásokat. Hozzáfűzte: ebben az esetben egy élő, aktív kapcsolat megerősítése történt, amit több közös, sikeres projekt előzött meg. A programban részt vevő Bábolna Tetra Kft. és a Bábolna Brojler Kft. hazai és világviszonylatban is az ágazat vezető cégei közé tartozik, így az együttműködéssel új lehetőségek nyílnak az egyetemi oktatás és a kutatás terén. A dékán kifejtette, hogy az állattenyésztéssel és a takarmányozással kapcsolatos kutatásokra az intézmény, illetve a 100 százalékos tulajdonában lévő Uni-Agro Food Kft. 1,7 milliárd forintos támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretében, amit az egyetem további jelentős önerővel egészít ki. A fejlesztés nagyban érinti a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságot és a kar tejfeldolgozással kapcsolatos infrastruktúráját. Kiemelte, hogy az egyetemi tangazdaságban sertés- és baromfikísérleteket szolgáló épületeket, valamint a teljesítménymonitorozást támogató vizsgálatok bemutatására alkalmas állatkutató labort alakítanak ki.
Közös kutatás és fejlesztés a vakcinagyártás terén
A rendezvénnyel egyidőben került sor a Bábolna Tetra Kft. és a Széchenyi István Egyetem legújabb kutatás-fejlesztési projektjének bemutatójára. Az „Új módszertanon alapuló vakcinagyártásra optimalizált embrionált tyúktojások (VacOvo) előállítása speciális genetikai hátterű tenyészállományokkal” elnevezésű kutatás-fejlesztés a vakcinagyártás hatékonyságának növelésére irányul.
Búza György, a Bábolna Tetra Kft. tulajdonosa köszöntőjében kiemelte: a közös projekt célja, hogy a vakcinagyártó cégek számára magas minőségű embrionált tojást állítsanak elő. Emlékeztetett rá, hogy az egyetemmel már két közös projektet is sikerrel valósítottak meg, ezért bízik a mostani együttműködésük eredményességében.
A 2019-ben kezdődő koronavírus-járvány irányította rá a figyelmet a vakcinával történő védekezés fontosságára, ezért sok vakcinagyártó cég fokozta aktivitását, amelynek egyik eszköze az embrionált tojás előállítása. A projekt eredményei várhatóan ezt a megnövekedett piaci igényt fogják kielégíteni
– fogalmazott.
Ezt követően Tossenberger János professzor, a projekt szakmai vezetője beszélt az innováció jelentőségéről, valamint a cégekkel és azok vezetőivel eddig végzett közös munkáról. Kitért az együttműködés előzményeire és eredményeire is, melyek a mostani projekt alapjául szolgáltak.
Orbán Attila, a Bábolna Tetra Kft. tenyésztési igazgatója, az együttműködés projektmenedzsere kijelentette, a fejlesztés újdonsága, hogy a cél elérése érdekében a legkorszerűbb vizsgálati módszereket, köztük molekuláris genetikai és komputertomográfiás vizsgálatokat is alkalmaznak az egyetem szakembereivel közösen. A kutatás-fejlesztési program két évig tart, amelynek eredményeként várhatóan két új piacképes termék jön létre. Egyrészt a speciális vakcinatojás termelésére alkalmas tenyészállomány két genetikai változatban, másrészt az általuk termelt oltóanyag termelésére szolgáló, víruskihozatal szempontjából optimalizált, növelt allantois-tartalmú embrionált vakcinatojás (VacOvo). Utóbbi közvetlen felhasználói a vakcinagyártó cégek lehetnek.
A projekt megvalósulása összességében hozzájárulhat az egészséges élet megőrzését szolgáló megelőző-, gyógyító- és ellátórendszerek kialakításához – fogalmaztak.
Szerző és fotók: Csurja Zsolt
(x)
