Az agrárszakmában Marina néven ismert szakemberről kevesen tudják, hogy orosz származású, korábban nagyon komolyan foglalkozott a matematikával és a zeneművészettel, ezek pedig a mai napig meghatározzák a munkavégzését.
Hogyan kapcsoltad össze a három cég marketingtevékenységét?
2019 szeptemberében érkeztem az agráriumba és a 3 cégnél szinte mindent a nulláról építettünk fel. Ugyan voltak a nyomtatott sajtóban cikkeink és hirdetéseink az ideérkezésemkor is, de a marketing természetesen nem csak ezekből áll. Elkezdtünk kiemelni témákat és mögéjük állni, ilyen például a precíziós gazdálkodás és az igazán jó, adatokra és összefüggésekre alapozott szaktanácsadás. Ezekkel pedig össze tudtuk kapcsolni a három vállalkozást ezen a területen. Igyekeztünk és igyekszünk oktatni, képezni, minden lehetséges módon segíteni a gazdákat például a pályázatoknál, ahogy a mindennapi munkavégzésben is. Ehhez kulcsfontosságú az adottságoknak megfelelő szolgáltatási és gépcsomagok összeállítása és a fenntartási időszakban nyújtott támogatás is. A kapcsolattartás és a segítség kiemelt jelentőségű. Mindegyik cégnél fontos volt változtatni, a nyomtatott kiadványokról idén már teljesen áttértünk az online megjelenésre. Nem sok értelmét láttuk, hogy a gazdák irodáiban hegyekben és olvasatlanul álló magazinok kupacába kerüljünk. Az online megjelenés viszont mérhető, skálázható, elemezhető. Ráadásul az okostelefonok szinte minden gép fülkéjében ott vannak. Az AGROTEC Magyarország Kft. például idén több mint 40 saját tartalommal, kulcsszavakkal ellátott, az internetes keresőmotorok számára optimalizált cikkekkel jelenik meg az agrármédiában. Az IKR Agrár Kft. hasonló számokat hozott, ezek a tartalmak pedig további, a kollégáink által írt szakmai cikkekkel is kiegészültek. Az AGRI CS Magyarország Kft. is 20 feletti saját tartalmat hozott ki egy év alatt. Törekszünk változatosan megjelenni, több felületen hirdetünk, hogy ne legyünk egy médiumhoz kötve.
Kapcsolódtál korábban is a mezőgazdasághoz?
Csak annyiban, hogy a nagyszüleim kertészkedtek Kazahsztánban, a nagymamám remek csernozjom talajt művelt a telkünkön, szabadföldön. Megtermett az egész éves burgonya- és répaszükséglet, valamint sok-sok zöldség és gyümölcs is.
Hogyan és hol dolgozol?
Több helyről is. Egyrészt otthonról, Győrből, az irodai munkavégzés többnyire Komáromban és Bábolnán, néha Nagyigmándon történik. Amikor pedig menni kell, megyek: a kiállításokon, a partnerek gazdaságaiban, a rendezvényeken is ott vagyok. Sokszor nehezen találom meg az egészséges egyensúlyt a magánélet és a munka között, jellemző, hogy korán és későn is dolgozom, maximalista vagyok. Ez már korán kialakult bennem, mert kislányként a zongorázást csak így lehetett komolyan venni: minden hétköznap 2 órát, hétvégén pedig 4-et gyakoroltam. A másik meghatározó elem a matematika volt, abban is tökéletesen kell tudni a megoldást, amihez precízség és odafigyelés szükséges. Ez megmaradt a karrieremben is, sokat köszönhetek a két területnek. Amikor Kazahsztánba jártam gimnáziumba, az emelt szintű matematikaórák előtt már tele volt a tábla másodfokú, harmadfokú, negyedfokú egyenletekkel és az osztályban csak az ülhetett le, aki megmondta az adott egyenlet gyökeit. Ez is növelte bennem a kitartást és az elhivatottságot. Ha valamit a fejembe veszek, azt általában végig is viszem.
Volt egy ide kapcsolódó, meghatározó élményem is, amikor kijutottam a Nyíregyházán rendezett országos zongoraversenyre. Azelőtt és azóta sem történt ez meg senkivel egyéniben Dunaújvárosból, a Sándor Frigyes Zeneiskolából. Egy kiemelkedően tehetséges fiú nyerte meg a kategóriát, akit az a tanár tanított, akihez én is jártam meghallgatásokra a Zeneakadémiára. Frédéric Chopin: Fantaisie-Impromptu kompozícióját játszotta, amibe ott helyben bele is szerelmesedtem és elhatároztam, hogy én is megtanulom az irdatlan nehéz darabot. Később megszereztem a kottát, rengeteget gyakoroltam, de nem tudtam olyan színvonalon visszaadni, amilyenen szerettem volna. Amikor aztán később Kazahsztánban laktam, újra nekiültem. Rengeteg gyakorlással és egy zongoratanár segítségével sikerült elsajátítanom, majd Magyarországra visszatérve egy itteni tanárnő is segített tovább fejlődni és javítani a megvalósításon. Végül több tanárral, több országban gyakorolva, több év alatt megtanultam jól előadni a kiemelkedően nehéz, technikás, gyors szerzeményt.
Egyszerűbb darabokat és popzenéket manapság is játszom néha, de ma már inkább a laptopon pörögnek az ujjaim.
Mit csinálsz a szabadidődben?
Filmeket és sorozatokat nézek, felnőttszínezőket színezek, rendszeresen edzek, valamint az anyukámmal, a barátommal és a kutyáimmal vagyok. Az ismerőseim azt szokták mondani, hogy én vagyok a magyar Emily (az Emily Párizsban című Netflix sorozat után), mert pontosan úgy élek és dolgozom, ahogyan a főszereplő.
Mennyire fontosak a munkádban az emberi kapcsolatok?
Büszke vagyok rá, hogy a magyar agrárszakma minden szintjén jóban vagyok az emberekkel, szívesen dolgozom együtt a szerelő, az alkatrészes, a termékmenedzser, az üzletág igazgató, az ügyvezető kollégákkal és a partnerekkel is.
A több, mint 5 év alatt olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyek jobb emberré tettek engem is, sokat tanulok másoktól. Igyekszem én is erősíteni az embereket, ezekből pedig a legtöbbször jó eredmények születnek. Az Agro Napló médiacsoportnál Zsigmond Ágnessel is ilyen kapcsolatot ápolunk, a bizalmon alapuló együttműködés az évek során baráti hangulatúvá fejlődött. Hiszem, hogy a munkában is érdemes értékes, minőségi kapcsolatokat kialakítani, amit az elmúlt 5 év vissza is igazolt.
Az eddigi feladataim ugyanakkor idén november közepén lezárulnak, így jelenleg olyan kihívásokat keresek, ahol egyedi márkaérték-növelő marketingszemlélettel az akár hétköznapi termékek vagy szolgáltatások esetében is bizonyíthatom: minden terméknek van a potenciális vásárlók számára érdekes, értékes és szerethető oldala.
Szerkesztette: Csurja Zsolt
Fotók: G. Fehér Marianna
(x)
