A precíziós műtrágyaszórás pontosságáról és az új pályázatról is beszélt Kecskeméti Sándor (x)

Sándort foglalkoztatta a kérdés, hogy egy olyan 30 éves technológia, mint a „mérleges műtrágyaszóró” – amin a szakma egy mérleggel, mérőcellákkal szerelt gépet ért - miként tud a differenciált tápanyag-utánpótlás alapgépe lenni.

Ezeket arra tervezték, hogy a gazda dolgát megkönnyítve - leforgatás nélkül - a munkagép önmagát beállítva, és folyamatosan ellenőrizve kijuttassa a kívánt mennyiséget. A technológia ezt a feladatot tökéletesen ellátja. Géptől és műtrágyától függően 150-200 kilogramm kiszórása után a gép meghatározza a tartályban lévő műtrágya átfolyási tényezőjét. A jellemzően mechanikus hajtású gép másodpercenként méri a tartályban lévő műtrágya súlyát, és a tartály alján lévő kifolyási mennyiségen állító tolózáron -típustól függően- 15-25 kilogrammonként szabályoz.

A kijuttatott anyag mérésére egy másik megoldás is szolgál, ez az elektronikus tömegáram vezérlés, melyet a Rauch mutatott be és szabadalmaztatott 1999-ben, EMC néven. Ez a műtrágya átfolyási mennyisége és a röpítőtárcsa hajtónyomatéka közötti egyenes arányosságot használja ki, tehát a hajtás nyomatéka arányos a műtrágya áramlási sebességével. A röpítőtárcsák hajtónyomatékát a korszerű szenzorok érintés nélkül mérik. Ez a technika folyamatosan állítja a tolózárat. A csúcstechnológiát képviselő magnetostrikciós nyomatékszenzorok azon fizikai összefüggés alapján működnek, hogy a röpítőtárcsa terhelésének változása esetén a tengely mágneses mezője is megváltozik. A rendszer a mágneses mező változásának érintés nélküli mérésével, a másodperc tört részén belül nagy precizitással számolja ki a hajlító nyomatékot.

Kijuttatott mennyiség a dózisváltástól mért távolság függvényében

Sándor megvizsgálta, hogy a menedzsmentzónák kialakításánál kell-e számolni a műtrágyaszórók különböző dózisok közti átállásának technikai idejével. Igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy szakmailag indokolt esetben - például korábbi vízátfolyás, elterelt patak medre, erodált domboldal - van-e értelme 30-50 méteres menedzsmentzónákat tervezni. A méréshez egy mechanikus hajtású mérőcellás műtrágyaszóróval és egy hidraulikus hajtású tömegáram vezérlésű műtrágyaszóróval, térkép alapján végzett differenciált kijuttatást. A szórást egy egyedileg kialakított mérőpályán hajtotta végre kollégái segítségével 2020. novemberében.

Elkészítettek egy kijuttatási térképet (Task), amelyet betöltöttek az erőgép termináljába. A térkép egy olyan táblát modellezett, melyen 300 kg/ha-os (1. zóna) dózisú menedzsmentzónáról 150 kg/ha (2. zóna) menedzsmentzónára vált. A mérőpályán 50 darab, ¼ m2-es mérőedényt helyezett ki egymástól 1 méteres távolságban a szórással párhuzamosan. 13 mérőedény az első zónában, 1 a zónahatáron, 36 a második zónában helyezkedett el. A mérés során visszamérte az első zóna mennyiségét, és a második zónában az első zónában mért mennyiség felét kereste. A 300 kg/ha mennyiségre, azaz nagy dózisra azért volt szükség, hogy az ¼ m2-es mérőedényekbe mérhető mennyiségű műtrágya kerüljön. A tárcsás műtrágyaszórók keresztirányú szórásképe nem állandó (csak a gép mellé visszafordulva alakul ki a homogén szóráskép), és ezekről számos, professzionális körülmények között végzett szórásképvizsgálat készült, ami azt mutatja, hogy már közel vannak a tökéleteshez. A mérési eredményekről készített diagramon szemléletesen látszik a szórásmennyiség alakulása a megtett távolság függvényében.

A mérőpálya és a mérőedények elhelyezkedése

Kecskeméti Sándor kiemelte a mindkét esetben tapasztalható, a menedzsmentzóna határán történő mennyiségnövekedést. A feltételezése beigazolódott:

a mérőcellás rendszernek és a tömegáram vezérlésű rendszernek is 15-20 méter kell ahhoz, hogy a beállított mennyiséget szórja. A szabályzási szakasz a tömegáram vezérelt rendszernél 9, a mérőcellás gépnél 14 méter volt. A mérés igazolta, hogy a sűrű, 20-30 méterenkénti dózisváltás folyamatos 15-20 százalékos pontatlanságot okoz.

A műtrágyaszórás pontossága meghatározhatja az egész tápanyagutánpótlás sikerességét

Ezért Sándor szerint azoknak, akik precíziós műtrágyaszóró vásárlását tervezik, hidraulikus hajtású gép beszerzése javasolt. A technológia előnyeit, használhatóságát, beállításának egyszerűségét a szakember mérése alatt is tapasztalta. Ezért a kijuttatási térképeket készítő, vagy a differenciált kijuttatásban nagy lehetőséget látó, illetve a szabálytalan területtel rendelkező gazdák figyelmébe ajánlja, hogy több gépgyártó is kínál Section Control-os, azaz keresztirányú szakasz vezérelt gépeket.

Kecskeméti Sándor a 2024-es AGROmashEXPO-n Budapesten, a Valkon Kft. sajtótájékoztatóján

Sándor a mezőgazdaság digitális átállását támogató pályázat új lehetőségeiről elmondta, hogy a kiírás arra törekszik, hogy ne gépvásárlás, hanem technológia, tudás és digitalizáció fejlesztés, az átállás megkezdése vagy folytatása legyen az eredmény. Ez lehet, hogy annyiból tart, hogy felokosítja a gépeit, vagy nekiáll új vetőgépet, farmmenedzsment szoftvert és távérzékelést használni a gazdálkodásában. A korábbi „gépet veszek, ami mellesleg precíziós” történetek után megfordulhat a szemlélet, szerintem az fog belevágni, aki valóban digitalizálni akarja a gazdaságát, erre pedig időt, pénzt és önfejlesztést is fordít.

Fotók és grafika forrása: Kecskeméti Sándor

Szerző: Csurja Zsolt, gödöllői agrármérnök 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021

(x)