Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője írta.
A 2025-ös év első anyagának két beszélgetésében megszólaló szakember egyaránt elmondta, hogy a generációváltás és a technológiai újítás szükségessége mellett nélkülözhetetlen a tapasztalt, idősebb korosztály tudása is. A generációk közötti tudásátadást és együttműködést meg kell tanulni, hogy a gazdálkodás jelenlegi kihívásaira az évtizedes tapasztalatokkal és a néha merészebbnek tűnő, új megoldásokat hozó fiatalokkal közösen tudjunk megfelelni. Mindkét interjúalany középvezetői poszton képez hidat a fiatal és az idősebb generáció között, az elfogadást és a helytállást szakmai tudásukkal biztosították be. Aktív kapcsolatban vannak a gazdálkodókkal, a kamionsofőrökkel, az ügyvezetővel, a gépkezelőkkel és a régi motoros agronómusokkal, mindenkivel megtalálva a közös hangot. Erre a hídépítő szerepre magukat folyamatosan képezve, a precíziós, agrárdigitalizációs tudásukat bővítve váltak alkalmassá. Érdemes megismerni a történeteiket.
Jó olvasást kívánunk az Ezért kincs az agráradat sorozat idei első anyagához!
Új alapokon irányítják az agronómiát Dióspatonyban
Szigeti Nikolett a szlovákiai EXATA Group Nyugati régiójának egyik agronómusaként dolgozik. A hozzá tartozó területek Dióspatony, Kisfalud és Nagyabony községek hátárában helyezkednek el. A Csallóközben főként a Duna és a Kis-Duna alakította a talajok felszínét, ezért nagyon változatosak, a legelterjedtebbek köztük az ártéri talajok, a barna erdőtalajok, a csernozjom- valamint az öntéstalajok.
Hogy kezdődött a kapcsolatod a mezőgazdasággal és mi az a két-három dolog, amit a legjobban szeretsz benne?
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családomban a nagybátyám, Varga Ferenc ezzel foglalkozik, ezért a mezőgazdaság már kiskorom óta szerves részét képezi az életemnek. Csodával figyelem a növények fejlődését, ahogy minden munkafolyamatot, amit elvégzünk. Ha valaki ezt szívből csinálja - és úgy gondolom, a mezőgazdaságot csak úgy lehet - beleszeret ebbe az életvitelbe, mint ahogy én is. Szeretem a komplexitását, hogy mindig valami kihívás elé állít. Sokszor úgy érzem, minden évben meg kell tanulnom újra gazdálkodni. Főleg az időjárási körülmények azok, amik ez okozzák. Persze a szakma sok összetevőből áll, számos tényezőt és összefüggést kell figyelembe venni.
Milyen iskolákban tanultál, hol és mit dolgozol most?
A középiskolai tanulmányaimat Kaposváron, az akkori Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytattam. Ott végeztem el a technikumot is, ezek után pedig nem volt kérdés, hogy Kaposváron kezdem az egyetemi tanulmányaimat, ahol mezőgazdasági mérnök képesítést szereztem.
Mivel az egyik legfontosabb tényező a mezőgazdaságban a talaj, ezért jelentkeztem a MATE Keszthelyi Campusára a Talajtani szakmérnök képzésre, ennek elvégzése még folyamatban van. Eközben pedig a technológia fejlődése miatt, valamint azért, mert tovább szerettem volna fejleszteni a tudásomat, jelentkeztem a Széchenyi István Egyem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésére, ahol 2024-ben végeztem a 7-es csoporttal.
Jelenleg Szlovákiában, az EXATA Group cégcsoportnál dolgozom agronómus beosztásban, ahol mintegy 1350 hektárnyi földterület szakmai irányítása tartozik hozzám. A növényvédelem, az agrotechnika és a vetésforgó kialakítása mellett, a területen történő feladatok koordinálása és felügyelete a feladataim. Általános vetésforgóval dolgozom, kukorica, napraforgó, őszi- illetve durumbúza, cukorrépa, mák, őszi káposztarepce és cirok alkotja. A táblák nagy részén Strip-till és Min-till technológiát alkalmazunk, kivétel a mák, a cukorrépa és a durumbúza, ám ezeknél is forgatás nélküli technológiát végzünk, csak nagyon indokolt esetben szántunk. A következő évben megpróbálkozunk Strip-till technológiában a mákkal is.
A napraforgó, a kukorica, az őszi búza és a mák esetében vannak precíziósan művelt tábláink is, ezeket a KITE Zrt. szaktanácsadója segítségével mértük fel, a Precíziós Gazdálkodási Rendszerben (PGR) differenciáltan történik a műtrágya és a vetőmag kijuttatása is, a máknál pedig csak a műtrágyáé. A precíziós területek folyamatos növelésére törekszünk, a 10 hektárnál nagyobb területek kerülnek be az adat alapú technológiával művelt táblák közé. Az eredményeink azt mutatják, hogy a kukorica és a napraforgó eredményesen termeszthető Strip-till technológiában, viszont a 2024-es évben az is bebizonyosodott, hogy csak jól megválasztott területeket tudunk így művelni, ahogy az is, hol kell elfelejtenünk a kapásnövényeket.
Örömteli, hogy a cégnél ennyire nyitottak az új technológiák iránt és nagyobb területen is belevághatunk ezek kipróbálásába. Az EXATA termesztéstechnológiája jól kidolgozott, sok éve gyűjtött adatokra épül, nálunk inkább a változó EU-s irányelvekkel, a hatóanyag-kivonásokkal kell tudni lépést tartani. A kollégákkal közösen igyekszünk a bevált technológia eredményességét javítani. Ehhez használjuk az AgroVIR rendszerét is.
Hogy látod a környezetedben a generációváltást?
A legtöbb esetben nehéz téma, épp az előbb említett elhivatottság és ragaszkodás miatt. Hiszen akkor, ha igazán jól akarod csinálni, kicsit ”szerelmesnek” is kell lenni a szakmába, aztán az idő előrehaladtával nagyon nehéz ebből a helyzetből kilépni, átadni a helyet másnak. Érthető, hogy a generációváltás nehezebben zajlik ebben az ágazatban, de úgy látom, hogy ez is változik és a fiatalok is egyre több lehetőséget kapnak.
Sokszor azt látom, hogy az idősebb generáció már nem annyira nyitott a technika új vívmányainak a bevezetésére, sőt, a kipróbálására sem. Eközben nem szabad elfelejtenünk, hogy az idősebb generáció nélkül nem tartanánk ott, ahol most. A szakmai tudás a tapasztalattal és a technológiával együtt a legütőképesebb kombináció.
Kiktől tanultál a legtöbbet és mit látsz az utánad következőknél, akik most vannak az alapképzésben, vagy néhány éve a pályán?
Rám a legnagyobb hatással a nagybátyám volt, akit egészen kiskoromtól kezdve láttam gazdálkodni. Közelről tapasztaltam, hogyan kezdte el szinte a nulláról felépíteni a saját gazdaságát, hogyan veszi sikerrel az aktuális akadályokat, hogyan jár utána a dolgoknak és hogyan akar egyre jobban és jobban termelni. Bármi jön, nem riad meg a technika új vívmányaitól, hanem azon dolgozik, hogyan tudná gazdaságosan beilleszteni a fejlesztést a saját rendszerébe. Neki köszönhetem, hogy én is beleszerettem ebbe a szakmába. Tőle tanultam a legtöbbet. Nagyon sokat tanultam még a környezetemben lévő agronómusoktól és a volt kollégáktól, akik már régebb óta a szakmában vannak.
A mostani alapképzés teljesen más, mint az, amilyenben én tanultam. Kinyílt a világ, a tanároknak is lehetőségük van a legkorszerűbb szaktudást és az aktuális gyakorlatot átadni a hallgatóknak. Az oktatásban benne vannak az új technológiák is, nálunk ez még nem volt jellemző (2012-2017), vagy csak nagyon érintőlegesen, mert még annyira új volt az agrárdigitalizáció.
Az adat alapú gazdálkodás most már általánossá vált. Ma az a legnagyobb kihívás, hogy rettentő gyorsan fejlődik a technika, amivel lépést kell tartani. Ez folyamatos, élethosszig tartó tanulást igényel.
Könnyebb dolga van a most végzetteknek, mert olyan tudással kerülnek ki az egyetemről, amivel azonnal hatékonyan részt tudnak venni egy agrárvállalkozás működésében.
Mennyire tudod átadni a digitalizációs tudást az idősebb generációnak?
Aki nyitott rá, annak könnyen, de sokak számára ez nem egyszerű. Ahogy ők fogalmaznak: „teher ez a sok kütyü.” Ez inkább a 60-as vagy idősebb korosztályra jellemző hozzáállás. Persze vannak nagyon jó példák köztük és az 50-esek között is. Rengeteget lehet tanulni azoktól, akik már sok éve tesztelnek, vagy nyitottabbak az új eszközökre.
Hogy fejlődött az agrárdigitalizáció és a kapcsolódó szaktanácsadás?
Több éve dolgozunk együtt a KITE Zrt. csapatával, az ő segítségükkel jelöltük ki a precíziósan művelt területeket. A talajmintavételezések után lehatároltuk a zónákat, majd ezek alapján történt a helyspecifikus tápanyag kijuttatás. Ez a helyzet a vetéssel is, a meghatározott zónák alapján differenciáljuk a folyamatot. Törekszünk a további fejlesztésekre, a KITE szakembereivel együtt tervezzük meg a PGR rendszerben a kijuttatási térképeket. A 2024-es évből már hozamadataink is vannak ezekről a területekről.
Az idén, 2025-ben a felhő alapú hozamtérképezés és az így nyert adatokból a zónák terméshozamának meghatározása következik, amelyekből pontosabban lehet majd tervezni a műtrágya és a vetőmag kijuttatást is. A további tervünk, hogy 9 ezer hektárra bővítsük a precíziós gazdálkodási gyakorlatunkat.
Az EXATA Nyugati régiójának csapatával a precíziós technológia folyamatos növelésére törekszünk. Jelenleg a nagyjából 11400 hektárból 3300 már precíziós művelés alatt van, 5 év távlatában pedig régiós szinten a 10 hektár feletti területek bevonása lenne a cél. Illetve amilyen területek és növények alkalmasak erre technológiára, ott a Min-till, a Strip-till és a No-till rendszerek alkalmazása, precíziós technológiával, differenciált műtrágya- és vetőmag kijuttatással.
Ezek a területrészek egyre növekednek, 5 év múlva a hozzánk tartozó összes táblát így műveljük majd. Számomra most ez jelenti a legnagyobb kihívást: a technológia kiismerése, tesztelése, a megtérülés megfigyelése, hogy mennyire válik be, melyek azok a kultúrák, amelyek sikeresen termeszthetőek így. A tavalyi év megmutatta, hogy kritikus időjárási körülmények között is lehetnek eredményesek ezek a technológiák, ám ez nem minden talajtípuson van így. Most már tudjuk, hogy alakítsuk a vetésforgót, milyen talajtípuson és növénykultúrában tudjuk alkalmazni. Ehhez pedig szorosan hozzákapcsolódik a precíziós gazdálkodási gyakorlat is, mert úgy gondolom, a 2 technológia közösen hoz igazán jó eredményt.
Honnan inspirálódsz, mivel fejleszted magad?
A legtöbbet a gazdáktól, szakmai fórumokon, kiállításokon, cikkekből és szaktanácsadóktól tudok meg. Fontos, hogy folyamatos önfejlesztésre van szükség, hogy én is lépést tudjak tartani az agrárdigitalizáció gyors változásaival
Két kolléga is ösztönzi az agrárdigitalizáció fejlődését
Nikolett társaságában a 2023-24-es óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök évfolyam hetes csoportjában két további, a cégcsoportnál dolgozó kolléga végzett, velük is szót váltottunk.
A cégcsoport nyugati régiójának növénytermesztési ágazatvezetője, Both Norbert arról beszélt, hogy: a cégcsoport nyugati régiójában 11400 hektáron gazdálkodunk, melyből az elmúlt 3 évben 3300 hektáron álltunk át a precíziós technológiák használatára. Elsőként a talajmintavételnél alkalmaztuk, majd következett a zónák kialakítása, azután pedig a differenciált műtrágya kijuttatás, szilárd és cseppfolyós formában is, így a talajtulajdonságok alapján helyspecifikusan tudjuk kiadni a tápanyagot a földekre. Ez a helyzet a vetéssel is, a meghatározott zónák alapján differenciáljuk a folyamatot. A további fejlesztésekre törekszünk, a KITE Zrt. szakembereivel együtt dolgozva a PGR rendszerben tervezzük meg a kijuttatási térképeket, ezeket pedig összehasonlítottuk a megvalósulással, ebből írtuk szakmérnöki a projektmunkánkat. Kijött, hogy összesen 3 százalékos EBIDTA javítást tudnánk elérni, ha pontosan betartanánk az előírt kijuttatási terveket, ezért a további fejlesztés indokolt. A felhő alapú hozamtérképezés és azokból a zónák terméshozamának meghatározása következik, amelyekből pontosabban lehetne tervezni a további évekre a műtrágya és a vetőmag kijuttatást is.
A további tervünk, hogy 9 ezer hektárra bővítsük a precíziós termelést a területeken.
Bár nagyon törekszünk rá, teljesen mi sem tudjuk kizárni a szántást a gyakorlatunkból, mert a biogazdálkodásban a gyomirtás szinte megoldhatatlan nélküle. A többi területen viszont a lazításos technológiára törekszünk, sőt, bevezettük a sávművelést, a Strip till-t közel 2 ezer hektáron. Korábban legtöbbször az őszi vetésű repcénél a talajnedvesség megtartására használtuk, 2024-ben bővítettük ezt a napraforgó, a kukorica, a homoki zab és a tavaszi árpa állományoknál is. Mind nagyon ígéretes, tavaly júniusban azt láttuk, nincs különbség a Min-till és a Strip till állomány között, viszont a költségeknél szemmel látható a megtakarítás.
Motovsky Péter, az öt régió gépesítését végző Exatech szlovákiai igazgatója arról beszélt, hogy az innovációkat és az új technológiákat alkalmazni kell.
Az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen tanultakat is felhasználva a gépesítésen keresztül igyekszem átvinni a teljes cégcsoportra az egységes koncepciót és kitartani mellette. A megoldásnál fontos, hogy a felvetődő problémáknál nem szabad megijedni és visszanyúlni a korábban alkalmazott módszerekhez, hanem időt és türelmet kell adni az új technológiának.
A mi digitális átállásunkat a hármas csoport végzett szakmérnöke, kollégánk, Narancsík János korábban már elkezdte a növénytermesztésnél, így volt mire építeni, amikor a gépesítéssel is beszálltunk a folyamatba. Eleinte főleg a gépek, a programok és a technológiák kompatibilitása, közös rendszerben működtetése volt nehéz, de sikerült kiküszöbölni a hibákat. Ma már elmondhatjuk, hogy ahol a precíziós technológiát alkalmazzuk, ott az szuperül működik is.
Kísérleteket végzünk még a drónnal végzett gyomtérképezéssel, ahol a felvételezés alapján hozunk létre kijuttatási térképet, amit az önjáró permetezőgépbe feltöltünk és így foltkezeléssel valósítjuk meg a növényvédelmet.
A felvidéki Dunaszerdahely közeléből a Bács-Kiskun vármegyei Bajára megyünk, ahol Ernszt-Erlich Réka, a Mogyi Kft. termeltetési tanácsadója az agrárdigitalizáció, a folyamatos fejlődés és generációváltás témáiról beszélt.
Hogyan fejlődött és változott a Mogyi Kft. az elmúlt 5 évben?
A Mogyi Kft. az európai piac egyik legjelentősebb szereplője az napraforgó és a popcorn étkezésre történő termesztésében. Stabil, biztonságos munkahely, ahol érdemes hosszú távon gondolkodni. Az itt töltött 6 évem alapján elmondható, hogy jó csapattal és fejlődési lehetőségekkel rendelkezünk. A munkavállalók részére folyamatos és személyre szabott képzéseket szervezünk. A kollégák véleményére és ötleteire is nagy hangsúlyt helyezünk a mindennapi működés során. Ez a gyakorlat jó visszajelzési lehetőség a vezetőség felé arról, hogy miben vagyunk jók, vagy éppen mi az, amiben szükséges tovább fejlődni.
A sikeres működést a gazdasági eredmények mellett szakmai elismerések és díjak is jelzik, 2023-ban az Év Fiatal Menedzsere Díjat érdemelte ki az ügyvezető igazgatónk, Szabados Márk, a vállalat pedig 2024-ben elnyerte a Best Managed Companies, a Kiválóan Vezetett Vállalatok díjat.
A Covid-19 okozta helyzet alatt is különösebb fennakadás nélkül folyt a munka, nem állt meg a termelés, megtettünk mindent annak érdekében, hogy a lehetőségekből kihozzuk a maximumot. Nem volt ez másképp az orosz-ukrán háború kitörése idején és az azóta tapasztalható nehézségekkel terhelt időszakban sem. Megtanultunk alkalmazkodni a helyzethez, és a váratlan kihívások ellenére jó éveket tudtunk zárni.
Ez idő alatt a generációváltás terén is aktívak voltunk, sikeresen megtörtént az ügyvezetőváltás, a tulajdonosok immáron egyet hátralépve, a háttérbe vonulva segítik a Mogyi életét. Az új ügyvezetőnk Szabados Márk, aki több, mint 15 éve dolgozik nálunk. A szakember végigjárta a ranglétrát, aztán a kereskedelmi és marketing igazgató poszt után nevezték ki mostani beosztásába.
Változás még, hogy a kollégák egyre jobban használják a digitalizáció eszközeit, a modern üzleti megoldásokkal pedig még hatékonyabbak tudunk lenni.
Fontos, hogy kínálunk szakmai gyakorlati lehetőséget, amire sokan érkeznek hozzánk. Elmondható, hogy aki az intenzív betakarítási időszakban helytáll a zömében élelmiszermérnök hallgatók közül, azt nagy valószínűséggel a későbbiekben foglalkoztatjuk. A fiatalok a gyakorlati idő során érdekes feladatokat kapnak, folyamatosan fejlődhetnek.
Öröm látni, ahogy a generációk együttműködnek, ráadásul eredménnyel.
Milyen volt a te egyéni fejlődésed az elmúlt években?
Még 2018. novemberében kerültem Bajára termeltetési tanácsadó beosztásba. A kezdés nehéz volt, az első év kihívásaira a mai napig emlékszem. Fiatal nőként extrán kellett bizonyítani, új szemléletet, új kommunikációt és hangot hozva a termelőkkel történő kapcsolattartásba. Nem volt egyszerű, de a bizalom megteremtése és a közös munka első eredményei után jó közeg alakult ki, rugalmasabbak a gazdák és elfogadják a szakmai javaslataimat.
Az évek folyamán kiforrta magát a termeltetési csapatunk által kialakított rendszer, aminek a legfőbb alapja a kommunikáció, a tisztelet és a bizalom. Ez utóbbit többek között azzal sikerült elnyerni, hogy a termelőket foglalkoztató témákra és kérdésekre igyekszem rögtön megoldást találni.
Az eredmények pedig jó visszaigazolást jelentettek. Arra törekszünk, hogy minél több információval segítsük a partnereinket, hogy ne legyen gond a vetésnél, a növényvédelemnél és a betakarításnál sem. Szakmailag magas szintet kell hozni, hogy nekik és nekünk is jó legyen.
Nyilván mindig jön valami új, valami váratlan kihívás, amire nem tudunk felkészülni, de ezeket egyre jobban tudjuk kezelni.
A folyamatos fejlődés annak is köszönhető, hogy nagyon sok termelővel állok kapcsolatban, rendszeresen látogatom őket, eközben rengeteg információt, szakmai segítséget és tudást adunk át egymásnak. Emellett pedig az itt töltött éveim alatt is folyamatosan képeztem magam, Óváron a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés után a növényvédelmi szakmérnöki képzést is elvégeztem, ezek pedig nagyon sokat segítenek a feladataimban.
Milyen volt a fejlődés a tanácsadás és a gazdák tekintetében?
A termeltetési rendszerünknek köszönhetően a teljes tanácsadási folyamat felügyelt. A napraforgó és a pattogatni való kukorica esetén így a „termelőtől az asztalig” elvet valóban kézzel foghatóvá teszi a kontrollált munkafolyamat, amit a magok elvetésétől a csomagolt termékek polcra kerüléséig végzünk. A Mogyi Kft. és a termelőink közötti kapcsolat az elmúlt évek alatt sokat fejlődött és javult, ami a sikeres együttműködés alapja.
Átlagosan 100 termelővel dolgozunk évente. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a digitalizáció folyamatosan „kényszeríti” a gazdákat arra, hogy precíziós gazdálkodási szolgáltatásokkal és eszközökkel dolgozzanak a nagyobb hozam, a minőségi alapanyag előállítás és az elérhető legmagasabb profit érdekében.
Egyre több termelőnk van, aki valamilyen formában már az agrárdigitalizáció lehetőségeit kihasználva termeszti a Mogyi Kft. növényeit, és évről évre jó eredményeket tudnak produkálni minőségben és mennyiségben is.
Mit érdemes tudni a technológiáról?
A Mogyi kukorica és napraforgó termésének nagy része a bajai központunkban található silótornyokba érkezik, 14 darab popcorn silónk van, ezeket általában 500 tonnáig töltjük, így összességében nagyjából 7000 tonnát tárolunk. Napraforgó silóból 18 van a központunkban, kisebbek és nagyobbak egyaránt. A 2024-es évben a vártnál kicsit kevesebb lett a terménymennyiség, de körülbelül 18 ezer tonna áru érkezett be Bajára, míg korábban volt, hogy 20 ezer tonna felett tároltunk itt terményt. Szükség esetén a többi terményt külső raktárakban vagy más telephelyeken tároljuk.
A gazdák kombájntiszta anyagot is hozhatnak hozzánk, mert Baján adott a szárítás és a tisztítás lehetősége. Viszont arra biztatjuk őket, hogy használják a saját tisztító és szárító rendszerüket, mert más elvégezni önköltségen, mint szolgáltatásban, és nem szállítják fuvarban a szemetet, ráadásul sokkal haladósabb az átadási folyamat.
A termesztéstechnológia terén segítünk a fajtaválasztásban, hogy mi lehet az adott gazda számára a legmegfelelőbb, valamint, hogy mik a lehetőségei az adott növény termesztése során. A partnereinknek a termeltetési szerződés keretén belül fajta- és termesztéstechnológiai leírást biztosítunk, ami tartalmazza a növényvédelmet is, így az alapgyomirtást, a gomba- és rovarölős kezeléseket, valamint a deszikkálásra vonatkozó információkat is. Ezeket folyamatosan figyelve frissítjük is.
A helyszíni szemlék során folyamatosan látjuk a növények fejlődését, beszélgetünk az esetleges problémákról és lehetőségekről is. Egyértelmű, hogy a hagyományoshoz képest komolyabb eredmény érhető el a precíziós gazdálkodás elemeit alkalmazva, ám nem mindent érdemes használni.
Például étkezési napraforgónál a differenciált tőszámú vetés egyelőre nem hoz értelmes eredményt, mert a sűrűbb vetéssel nem lesz megfelelő a magméret. A differenciált növényvédő szeres kezelés és a deszikkálás viszont hatékonyabb. A legtöbbször telefonon segítünk megoldani a kihívásokat, a betakarítás két hónapos időtartamában ez napi 50-150 hívást jelent, miközben egész évben a telefonálás mellett e-mailben is tartjuk a kapcsolatot a termelőkkel.
A határszemléknél a sorok közé sétálunk, igyekszünk a lehető legjobban körbejárni a táblákat, esetenként térképeken megnézni a változásokat. A gazdák szokták jelezni a károkat, a vízfoltokat és az esetleges veszélyeket, akinek van, drónos vagy műholdas felvétellel is megerősítve.
Mik a legnagyobb kihívások a folyamatban?
Mivel több 10 ezer tonna termény érkezik be a telephelyünkre, a betárolás kritikus folyamat. Ráadásul az év végére mindenki elfárad, igyekszik gyorsan túl lenni rajta, ezért is nehéz időszak ez. Ami még új dolog nálunk, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítunk a fenntarthatóságra, hiszen ez képes garantálni a hosszú távú biztonságot. Emellett ERP váltás alatt állunk, ez szintén az egész szervezeti működést befolyásolja. A folyamatos termékfejlesztés mellett zajlik az eszközök- és a géppark cseréje is.
A termeltetésnél igyekszünk észérvekkel segítve támogatni a gazdákat a legjobb döntésekben, az egyik legfontosabb kihívás a felhasznált növényvédőszerek mennyiségének csökkentése. Csak úgy lehet kimagasló minőséget előállítani, ha megvan hozzá a megfelelő szakmai tudás és a technológiai rendszer. Mi ezt elvárjuk és biztosítjuk is egyszerre.
Egyértelműen kirajzolódik, hogy a termelőink, akik jól alkalmazzák a digitális mezőgazdaság által kínált új lehetőségeket, eredményesek és biztonsággal tudják hozni a Mogyi márka fenntartásához szükséges magas minőséget, megfelelő eredményesség mellett.
Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben: Az Ezért kincs az agráradat cikksorozat következő, 46. számában, a 2025-ös év új témájával érkezünk, az agrotechnológia mellett a generációváltás van a középpontban.
Az Ezért kincs az agráradat sorozat korábbi cikkei itt megtekinthetők
Szerkesztette:Csurja Zsolt gödöllői agrármérnök, 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport
Fotók: Dr. Vona Viktória, Szigeti Nikolett és Ernszt-Erlich Réka
(x)
