A Debreceni Egyetemmel közös kísérletben vizsgáltuk a talajoltó készítmény hatásmechanizmusát és hatékonyságát. Az eredményekből megtudhatjuk, hogy a készítmény milyen hatással van a napraforgóállományokra különböző kezelési időpontokban, valamint a veszélyes, talajból fertőző kórokozók gyérítésére.
2024-ben két kísérleti helyszínen végeztük a vizsgálatokat, Bihartordán és Túrkevén
Többféle kezelést alkalmaztunk:
- vizsgáltuk a csávázószerként történő alkalmazást, ebben az esetben kémiailag csávázott és csávázatlan vetőmagokat használtunk. Kíváncsiak voltunk, hogy szántóföldi körülmények között van-e negatív hatása a kémiai csávázószernek a baktériumkészítményre.
- Vizsgáltuk az Avantit csávázatlan vetőmagok esetében is, úgy, hogy a készítmény nem a vetőmag felületére került, hanem a vetőágyba, talajinjektálás útján.
- Továbbá tanulmányoztuk a készítményben lévő baktériumok endospórás mivolta miatt az állománykezelés lehetőségét a 4–6 leveles fenológiai állapotban, illetve virágzáskor.
- Túrkevén kiegészült a kísérlet olyan napraforgóterülettel, ahol csak csávázatlan vetőmagot használtak, és a korábban említett talajinjektálás mellett a növények megkapták pluszban a készítményt 4–6 leveles korban.
A csapadék adatokat áprilistól szeptemberig gyűjtöttük. Túrkevén július–augusztusban 12 mm eső esett, Bihartordán pedig semennyi. Ez a szélsőséges időjárás felerősítette a melegkedvelő kórokozók nyomását.
Az Avanti csökkentette nem csak a Macrophomina phaseolina által fertőzött napraforgó növények számát valamennyi kijuttatási módban, hanem az Alternariaster helianthi fertőzést is.
Napraforgóeredmények értékelése
A két terület kórokozónyomása eltérő volt.Bihartordán a Macrophomina sp. mellett számos növényt érintett az Alternaria sp-fertőzés. Hazánkban két Alternaria faj fertőzi a napraforgót, e kettő közül jelen esetben az Alternariaster helianthi jelent meg. Túrkevén a Macrophomina phaseolina dominálta a területet. Túrkevén a Macrophomina sp. fertőzöttség csávázatlan vetőmagok esetében 90%-os volt. Az Avantival történő kezelések-, csávázás, talajoltásjelentősen csökkentették a fertőzés mértékét, érdekes módon a virágzáskori permetezés is csökkentette azt.
Az Avanti valamennyi kijuttatási módban növelte az ezerszemtömeget és ezerkaszattömeget, ami két ok miatt fontos:
- csökkenti az árvakelés nyomást a következő évben, és
- a nehezebb magok miatt több termés marad a kombájnban
A kémiai csávázószószerekkel szemben is kimagasló volt a hatása az Avantinak. A napraforgó esetében vizsgálták a tányérátmérőket, az ezerkaszattömeget és az összkaszattömeget is. Valamenynyi paraméterre jótékony hatással bírt az Avanti használata. Fontos megjegyezni az ezerkaszattömeg értékeket, hiszen a Macrophomina-fertőzés hatására az csökken, emiatt a kombájn ezeket a nem steril magokat szétszórja a táblán. Ilyen esetekben találkozhatunk nagymértékű árvakelésnyomással akár novemberben is.
Bihartorda esetében megállapították, hogy az Avanti meggátolta a Macrophomina és az Alternariaster fertőzését abban az esetben, ha a kémiailag csávázott vetőmagra vitték fel, valamint az állománykezelések (4–6 levelesstádium, virágzás) során.
A napraforgó értékmérő paramétereit ebben az esetben is lemérték, a Túrkeveihez hasonló eredményeket kaptak. A baktériumkészítmény jótékony hatással bírt a növényekre.
Az egy tányérban fejlődött összes kaszat tömegét abban az esetben, ha a kémiailag csávázott vetőmagra vitték fel a készítményt, átlagban 20 grammal növelte a termést, míg az állománykezelés során 30– 35 grammal is növelte azt. Ezzel együtt az ezerkaszattömeg is nőtt, így nemcsak az árvakelés nyomását csökkentette a készítmény, hanem a kombájnban maradt kaszatok mennyiségét is.
Az eredményeket értékelve megállapítható, hogy a gombák szaporodására igen nagy hatással vannak a baktériumtörzsek jelenléte, tehát ennek következtében a Bacillus nemzetségbe tartozó baktériumok megfelelően használhatók a növényvédelemben kiegészítő alkalmazásként.
(x)
