PR • 2025. február 23. 10:15
Egyes kutatások szerint évente világviszonylatban mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj fogy el, ez naponta 20–25 millió hektárt jelent. Az infrastruktúra fejlesztése, a lakóövezetek, gyárak építése miatt is fogy a termőtalaj. Továbbá a helytelen talajművelés, az okszerűtlen műtrágya- és vegyszerhasználat, a talaj növényekkel történő borítottságának hiánya talajpusztuláshoz vezethet. Ehhez járul hozzá a klímaváltozás káros hatásainak következménye, az erózió, a lemosódás és az elsivatagosodás.
Az intenzíven művelt termőtalajokban élő talajmikrobák számának és fajgazdagságának csökkenését kutatások igazolták. A Debreceni Egyetemen már a 80-as években születtek eredmények a monokultúrában termesztett kukoricaparcellák drasztikus baktériumszám csökkenéséről. A talajok romlásának megállítása nem egyszerű feladat, ismerni kell az adott talaj adottságait. Általában komplex technológia és szemléletváltás szükséges a termőtalajok megmentéséhez. Tulajdonképpen minden módszer a talajélet élénkítését, serkentését és a szervesanyag-megőrzését, -növelését szolgálja.
A helyes vetésforgó, a minél kíméletesebb talajművelés, a talajtakarás hozzájárulhat a termőképesség helyreállításához. A biostimulátorok és a mikrobiológiai készítmények használata pedig bizonyítottan képes a talajt javítani, a növények egészséges növekedését, fejlődését támogatni. Ma már ott tart a talajmikrobiológiai tudásunk, hogy a hasznos baktériumokat a talajba tudjuk oltani, melyek tápanyagot biztosítanak és tárnak fel a növények számára, növényihormon-termelésükkel a növekedést, fejlődést támogatják. Ezen kívül talajszerkezetet építenek és a patogén gombák szaporodásának gátlásával növénybetegségeket előznek meg.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség a Nébihhel közösen 9 éve tartamvizsgálatot folytat talajoltó baktériumkészítményekkel Pécsett, különböző növénykultúrákban. Az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a kezelt területek termésátlagai minden esetben meghaladták a kontrollt, vagyis a kezeletlen területek átlagait, de még a pozitív kontrollét is (+50 kg/ha nitrogén). A baktériumos talajoltás hatására a minő- ségi paraméterek is javultak.
Fotó: Dr. Pénzes Éva, Magyar Talajvédelmi Szövetség
(x)