PR • 2025. február 23. 11:48
Nagyon sok évvel ezelőtt mi voltunk Európa éléskamrája. Eltelt néhány tíz–száz év, és mi lett ebből? – óriási mennyiségű élelmiszert importálunk. Miért is? A klíma változik, teljesen mindegy, hogy mit gondolunk, és miért, mi az oka. A termelőknek is kell változni, technológiákat változtatni, és termesztett növényeket változtatni.
A körülményeken változtatni (pl. az Alföld kiszáradása) sokkal nagyobb akarat kell, mert nem elég egy-két tucat termelőnek az összefogása, ez országhatáron túlra is kellene nyúljon (fel a Kárpátokig). Amit viszont minden egyes termelő meg tud tenni, hogy egy picit változtat, és ez, ha összeadódik, akkor elég nagy lehet már a változás. Az első dolog, hogy őszön-télen-tavasszal takarjuk a földet. Azt látjuk, hogy az idei tél is csapadékszegény, akár aszályos télről is beszélhetünk. A takarónövények segítségével lecsapolhatjuk a levegőből a párát, és le tudjuk vezetni a talajba. A takarónövények kiválasztására is oda kell figyelni, hogy a gyökér túlsúlyos legyen, úgy is lesz elég föld feletti része, ami a felszínt a Nap sugaraitól védje.
A csupasz talaj tavasszal erőteljesebben felmelegszik, ezáltal a felette levő levegő is. Minél magasabb a hőmérséklete a levegőnek, annál nagyobb mennyiségű nedvességet képes tárolni.
Ennek hatására a talajból még nagyobb a nedvességveszítés! Azt is meg lehet figyelni, hogy a tavaszi szelek egyre erősebbek. A magasabb légtömegek mozgása erősebb, így ezek még jobban szárítják a borítatlan felszínt.
Takarjuk be a földet, és máris óriási lépést tettünk a talajnedvesség megtartása felé, ezenfelül nő a talajban az élet, a vége az egészségesebb termőtalaj.
Közeleg a tavasz, és el is gondolkodhatunk, hogy mi lesz a jövő növénye
Mennyire maradnak vagy kerülnek más növények a vetésforgóba. Azt tudjuk, hogy nyáron egyre kevesebb a csapadék.
Lesznek olyan régiók, ahol a nyári kánikula előtt le kell aratni mindent, és a talajt szalmakalappal védeni. Másik régiókban, ahol csak-csak esik csapadék, ott el lehet mozdulni az egyre többet emlegetett szója irányába, azért szója, mert kevesebb nedvességgel is beéri, mint a kukorica, és akár egy szárazabb periódus után, ha kedvez az időjárás, akkor újra virágzik.
A szója termesztése néhány odafigyelést igényel, azonban ezt jól be lehet tartani. Az egyik legfontosabb, hogy a gyökere gond nélkül tudjon fejlődni. A talajt az őszi műveléssel ne törjük össze, jó morzsás szerkezetű legyen.
A talaj felszíne legyen egyenletes, ez majd az aratásnál fontos, a minél kisebb termésveszteségnél.
A vetésre lehet szemenkénti vetőgépet, vagy sűrű soros vetőgépet is használni, azonban a gyér soros vetés nem egyenlő a szemenkénti gyér sorossal. Ez azt jelenti, hogy míg repcénél simán el lehet zárni 1-2 csoroszlyát, az egyenlőtlen tőelosztást a repce kitölti, ez a szója esetében nincs így, és hamar terméskiesés lehet a vége.
A kukorica sortávban is meg lehet termelni azt a mennyiséget, mint sűrű sorban, egy picit nagyobb a rizikó, hogy szél hatására összerogyik az állomány és ekkor nagy lesz az aratási veszteség.
A keskenyebb sortávolságban, mint pl. 45–50 cm, a szója gyomirtásában a sorközművelést is használhatjuk, 1-2 alkalommal hosszan tudunk menni az állományon. A második sorközművelés alkalmával, borítás előtt egy picit töltögetni is lehet, ezáltal a sor magasabban lesz, az aratásnál könnyebb leborotválni a tarlót.
Az utóbbi időben, a NoTill vetőgép megjelenésével, egyre többen használják ezeket a vetőgépeket a mulcsos, ill. MinTill talajokon történő vetésre, így a 25 cm sortávolság is egyre népszerűbb. Itt a vetőcsoroszlya hasonló mélységtartás pontossággal közlekedik, mint egy kukoricavetőnél, a mag beágyazása is hasonló.
Ennél a sortávnál is el lehet végezni a sorközművelést, így a gyomirtásba is be tudunk segíteni, ezenfelül pluszlevegőt tudunk juttatni a talajba.
A talajoltás nagyon fontos, léteznek különböző folyékony formában levő talajoltók, amelyeket még a sűrű soros vetésnél is be tudunk juttatni a vetőmagárokba.
Akik a szóját még jobban ismerik, a jövő biztosabban nyereséget hozó növényének hívják.
Továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden gazdaság minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!
Szász Zoltán +36-30/743-0302
Fotók, videók: HORSCH
(x)