A klíma változik? – tettünk és teszünk ennek érdekében?
Rendesen rajta van a népesség, majdnem mindenki, öntjük rendesen az olajat a tűzre. Ebből egy szelet a mezőgazdaság. Vegyük csak azt, hogy egyre aszályosabbak a nyarak. Korábban is ilyen volt, vagy mikortól billent meg nagyon az inga?
A globális felmelegedés hatására elmaradnak azok a légtömegmozgások, amelyek a Földközi-tenger felől rendszeresen hozták a csapadékot.
Helyi párolgás meg nincs annyi, ami hűteni tudná a tájat és esetleg vissza is hullana.
Elődjeink akarták, hogy így legyen?
Ők dolgoztak és hagyták ránk ezt – ezért van az Alföldön ennyi terület, amin kukoricát, búzát lehet termeszteni! Valószínű, hogy korábban sem volt annyi csapadék, ami elég lett volna a kukoricának, de volt tartalék a talajban. Most értünk el oda, hogy ez a tartalék elfogyott! Valamit kell csinálni! Az, hogy valaki szánt, mulcsol vagy notillezik, a kutyát sem érdekli. Mégis mit lehet tenni, hogy némi többletnedvességet tudjunk tárolni a talajba?
Egyből rá lehetne vágni, hogy NoTill. Igen, de hogyan? – egyből állítsuk fejre a termesztésünket? Mi lesz abból. A természet egy picit másabb, mint pl. egy motor, hogy bekapcsolom-kikapcsolom.
Az átmenetre szükség van! A talaj művelésével lazítunk, keverünk, egyengetünk! Intenzív talajművelést végzünk, el lehet ezt mind hagyni, de akkor nagyon gyorsan fejre is állunk. A talajt tele kell rakni gyökérrel, vissza kell állítani a szerkezetét, talajéletet fel kell pezsdíteni, a teherbírást kell erősíteni.
Az intenzív talajművelést a mulcsos technológia váltja! Ez azt jelenti, hogy egyre több szármaradványt hagyunk a felszínen!
A tarlóhántásnál már odafigyelünk, sekély ill. ultrasekély tarlóhántást végzünk. A tarlóápolásnál már elvégzünk egy sekély felszínegyengetést – ezt azért, mert később precízen szeretnénk vetni, és nagyon sok műveletet azért végzünk, hogy jó minőségű legyen a vetés! A mélyművelés, attól függően, hogy mennyire kötött a talaj, lehet egy menetben, ill. tartsuk be a fokozatosság elvét – itt is az kell a cél legyen, hogy milyen lesz a magágy! Az őszi vetésűek elé végzett műveleteknél nagyon fontos az időzítés, mert itt nagyon fontos a kelés, pl. az apró repcemag kikelesztése, de ugyanígy fontos a búza vetése is, a pontos mélységtartás, alacsonyabb csíraszámmal történő vetés esetén a bokrosodás…
A mulcsvetéshez a HORSCH-nak két jól bevált vetőgépe van: a Pronto és a Sprinter. A tárcsás csoroszlyás, kombi vetőgépnél a rövid tárcsa magágyat készít, a gumikerekes henger pedig egy „autópályát” a csoroszlyák elé! A TurboDisc dupla tárcsás csoroszlyán keresztül kerül a vetőmag a talajba, a mélységtartó kerék egyben lezáróként is működik.
A Sprinter – a vetőkultivátor – a Duett csoroszlyával a vetésen kívül némi talajművelést és felszínrendezést is végez. A csoroszlya dupla sávban helyezi le a vetőmagot és képes a műtrágyázásra is. Ebben az esetben a műtrágya a kapaorrbetét mögött kerül kijuttatásra. A bejárt terület kb. 40%-a kerül bevetésre. A nagyon kötött talajok vetőgépe ugyanis a kemény talajokon, ahol nehéz morzsás magágyat készíteni, ott a csoroszlya szétválasztja az aprómorzsást a nagy rögöktől, a vetőmagra először a finom föld kerül, a tetejére pedig a nagyobb rögök. A növényi maradványokkal is hasonlóan jár el, kihúzza a vetési síkból, így a magnak tökéletes talajkontaktusa lesz, ami fontos a keléshez, és a szalma a felszínre kerülve védi a talajt a mindennemű káros behatástól, mint pl. erős napfény, csapó eső, szél.
A mulcsos technológia és közben a takarónövények tavasziak előtti használata nagyobb biztonságot nyújt a termelőknek a szárazság, aszály által sújtott régiókban is.A termelők feladata lehetne még az, hogy minden évben minden parcella mellé egy csemetét ültessenek!
Szász Zoltán, +36-30/743-0302, HORSCH, Facebook, YouTube
Fotók, videó: HORSCH
