Magyarországon a mezőgazdasági szempontból hasznosított területekből körülbelül 2,2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. A talaj savanyúságát a talajképző kőzet, illetve a kilúgzás mértéke határozza meg, ezeket pedig részben a termőhelyi adottságok, valamint az időjárás befolyásolja, így nem tudunk nagy hatást gyakorolni rá.

Néhány savanyító tényező azonban egyértelműen humán hatásra alakul ki. Ilyen például a túlöntözés, mely a kilúgzás mértékét növeli, illetve bizonyos műtrágyák használata is tovább savanyítja a talajt. A mai növénytermesztésben elvárt termésszintek azonban ezen műtrágyák használata nélkül, vagy bizonyos területek, kultúrák öntözése nélkül elképzelhetetlenek. 

A talaj kémhatását alapvetően határozza meg a kalciumtartalom is, ami viszont befolyásolható. Minél magasabb a talaj mésztartalma, annál magasabb a talajoldat pH-értéke, tehát annál kevésbé savanyú. A talaj alacsony kémhatása számos problémát okoz.

Milyen káros hatásai vannak a talajsavanyúságnak és a kalciumhiánynak?

Savanyú talajokban bizonyos kationok, például az alumínium-ion koncentrációja megnőhet, és ez csökkenti a nagyon fontos makro- és mikroelemek, például a foszfor, a kalcium és magnézium felvételét. Ennek hatására hiába áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű tápanyag a talajban, a növény nem lesz képes azt felvenni. A savanyú talajok szerkezete rendszerint levegőtlen, tömörödött, és vízgazdálkodásuk is kedvezőtlen. Nincs morzsalékos talajszerkezet, romlik a talaj művelhetősége. Ezek a körülmények a talajlakó baktériumok számára sem kedveznek, csökken a nitrifikáló baktériumok tevékenysége is. Savanyú talajokon a foszfor oldhatatlan vas- és alumíniumfoszfát vegyületeket hoz létre, amiket a növény nem képes felvenni. Ebben az esetben előfordulhat, hogy hiába juttatunk ki foszforhatóanyagot, az lekötődik és a növény hiánytüneteket mutat, mint például antociánosodás, korlátozott növekedés. Többféle megoldás is létezik a problémák megoldására, például a mésztrágyázás vagy a talajjavítás.

Talajjavítás vagy mésztrágyázás?

Ha a talajjavítás és a mésztrágyázás közötti különbséget szeretnénk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy az előbbi célja a talaj kémiai tulajdonságainak jelentős és hosszú távú megváltoztatása, amit nagyobb, kb. 2–4 tonna/hektár CaCO₃ (mészkő) hatóanyagdózissal érünk el. A mésztrágyázás a korábbi gyakorlat szerint a 2 t/ha-nál nem nagyobb mennyiségű CaCO₃ hatóanyag kijuttatását jelentette, de egy 5,5 pH (KCl) alatti kémhatással rendelkező talajon már a 300–600 kg/ha-os granuláltmésztrágya-dózis (természetes kalcium-karbonát alapú) alkalmazása is jelentős (akár 1,5 t/ha) terméstöbbletet eredményezhet a savanyúságra kevésbé érzékeny kukorica esetében is.

Mik a mésztrágyázás előnyei?

A meszezőanyag hatására a vegetációs időszakban növekszik a gyökérzóna pH-értéke, javul a műtrágyák hasznosulása, illetve felvehető kalciumot biztosít a növény számára. A kalcium nemcsak a talaj, de a növény számára is rendkívül fontos. Hiánya esetén sokféle fizikai hiánytünetet produkál a növényi szervezetben, akár súlyos növekedési rendellenességeket is. A kalciumnak kiemelkedő szerepe van a sejtfal ellenálló képességében, a szénhidrát-anyagcserében, illetve a gyökerek megfelelő fejlődésében. Szántóföldi kísérletekkel bizonyított, hogy a mész­trágyázás alkalmazásával terméstöbblet érhető el.

Térjünk rá a gyakorlatra! Milyen ökölszabályok mentén használjuk?

A talajvizsgálati eredmények alapján határozzuk meg, hogy mészkő vagy gipsz szükséges az adott területre.

Ezt követően határozzuk meg a célt. Ha nagy dózisú (2–4 tonna/hektár), melioratív talajjavításon gondolkozunk, akkor mindenképpen finom őrleményt alkalmazzunk. Minél apróbb szemcsékre van őrölve az alapanyag, annál jobb a reaktivitása, annál hamarabb fejti ki pozitív hatását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 30 mikronméret alatti szemcsék a leghatékonyabbak. Fontos, hogy tájékozódjunk az alapanyag származásáról. Az ipari melléktermékként keletkezett meszezőanyagoknál ügyeljünk a szemcseméretre, és ellenőrizzük tartalmaz-e valamilyen szennyezőanyagot. A legtisztább, talajjavításra legmegfelelőbb anyagokat bányásszák, és ezt követően őrlik le.

Az Omya Hungária Kft. egri bányájában kiemelkedő reaktivitású mészkövet bányásznak, és ott történik az őrlés, majd a granulálás is kiváló minőségben.

Amennyiben néhány száz kilogramm/hektár dózissal szeretnénk meszezni, a talajvizsgálati eredmények alapján döntsük el, melyik meszezőanyag alkalmas a területre.

• OMYA Calciprill: használatát 6-os pH alatt javasoljuk. Alapanyaga mikronizált, magas reaktivitású kalcium-karbonát, azaz mészkő min. 95%-ban. Ez a termék az Omya egri üzemében készül.
• OMYA Sulfoprill: jellemzően 6-os pH felett, de bárhol, ahol a kalcium és a kén pótlása fontosabb, mint a pH-hatás. Használata javasolt szikeseken is. Alapanyaga mikronizált, magas reaktivitású kalcium-szulfát, azaz gipsz legalább 92%-ban.
• OMYA Magprill: alapanyaga dolomit, 62,5% CaCO3 mellett 31% MgCO3-ot tartalmaz. Használata magnéziumhiányos talajokon ajánlott.

Minden, a KITE Zrt. által forgalmazott OMYA meszezőanyagra igaz:

• Hatásuk rendkívül gyors, hiszen a finomra őrölt alapanyag nagy reaktív felületet biztosít az oldódáshoz, emiatt könnyen reakcióba is lép a talaj savtartalmával.
• Az Omya temékek gyártása során az alapanyagot 0–30 mikron nagyságú porrá őrlik, ezt követően alakítják ki a 2–6 mm nagyságú granulátumokat. A szemcsék garantáltan pormentesek, huminsavas felületkezeléssel és maximum 0,5% nedvességtartalommal rendelkeznek. Kijuttatásuk röpítőtárcsás műtrágyaszóróval vagy akár vetőgéppel is probléma nélkül elvégezhető.
• Egyik termék sem éget, semmilyen körülmények között nem okoz szövetkárosodást a növénynek, fejtrágyaként is szórható.
• Nem párologtat el vizet, nem okoz korróziót.

Hogyan bizonyosodhatunk meg a meszezőanyagok hatékonyságáról?

Talajjavítási szaktanácsadás és vizsgálatszolgáltatás (táblafelezés) a KITE Zrt. kínálatában.

Ez a szolgáltatás lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő képet kapjon a Calciprill-, Sulfoprill- vagy Magprill-kezelés termésre gyakorolt hatásáról a saját tábláján a KITE Zrt. által kialakított kísérleti módszertan szerint végrehajtott vizsgálatban. Ennek lényege, hogy a betakarítást követően a tábla termésátlaga és a szezonban készült műholdfelvételek segítségével elkészítjük a terület hozamtérképét. Majd a Calciprill-, Sulfoprill- vagy Magprill-kezelésben és a kontrollban kapott eredmények összehasonlítását is elvégezzük. Nemcsak a teljes terület szintjén, hanem az eltérő termőképességű foltokon is, ezzel biztosítva, hogy a megrendelő pontosabb ismeretekhez jusson a kezelés eredményességéről.

A KITE Zrt.-n belül működő Kiemelt Szolgáltatási Igazgatóság talajjavítási szaktanácsadása (mésztrágyázási ajánlás) figyelembe veszi az Omya termékek tulajdonságait, és az azokkal szerzett gyakorlati tapasztalatokat, emellett azonban kellően rugalmas, figyelembe veszi a terület eltérő talajtani adottságait. Amennyiben a tábláról a megrendelő nem rendelkezik vizes pH- és y1 vizsgálati eredményekkel, úgy a KCl-os pH alapján is tudjuk biztosítani a szaktanácsadást mind hagyományos, mind precíziós kijuttatásra.

KITE Zrt., Facebook, Instagram, YouTube

(x)