A mindennapjainkban jelentkező szélsőséges időjárási körülmények hatása a mezőgazdaságban is jelentkezik, ugyanis ezek az éghajlati viszontagságok különböző növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését idézhetik elő. Magyarországon az utóbbi években a meleg és száraz nyaraknak köszönhetően egyre gyakrabban és nagyobb arányban jelennek meg jelentős gazdasági károkat okozó patogén gombák, pl. a talajból fertőző Macrophomina phaseolina vagy a vegetációban fertőző és veszélyes aflatoxint termelő Aspergillus flavus. Mindkét gomba esetében (sok más fertőző gombához hasonlóan) az áttelelés és a fertőzés színtere a talaj. Nagyon nem mindegy, hogy az amúgy is sérült ökoszisztémában milyen arányt képviselnek ezek a gombák. Soha nem volt ennyire fontos tehát a talajegészség megóvása, mint most.
Látható tehát, hogy napjaink egyik legnagyobb kihívása a környezetbarát és fenntartható növénytermesztés. Elmondható, hogy talajaink fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai jelentős mértékben leromlottak, mely több tényezőre vezethető vissza: ilyen például a nem megfelelő talajművelés folytatása, túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használat. Ez a fajta mezőgazdasági gyakorlat nem felel meg a fenntartható gazdálkodás célkitűzéseinek, ugyanis agronómiai, ökológiai és ökonó- miai szempontból is kedvezőtlen és jelentősen rombolja a talaj élő közegét is.
Az egészséges, termékeny talajt fizikai, kémiai, biológiai paraméterek együttesen határozzák meg. A talajban élő mikro- és makroszervezetek (baktériumok, mikorhiza gombák, szaprofita gombák, protozoák, fonálférgek, atkák, giliszták) milliárdjainak élettevékenysége járul hozzá a talaj tápanyag- és víztároló, tápanyag-szolgáltató és pufferelő képességének kialakításához, és fenntartásához is. Vagyis a talaj összes élőlényét vizsgálva, a talaj mikroorganizmusai tényleg kulcsszerepet játszanak – már csak egyedszámukat és fajszámukat tekintve is – a talajegészség fenntartásában. Elsődleges szerepük van a tápanyagok körforgásában, az állati és növényi maradványok lebontásában, valamint a szennyező vegyületek méregtelenítésében.
Nem nehéz belátni, ha ebből a rendszerből fontosabb fajok, csoportok kiesnek, annak hatása lesz a talaj teljes ökoszisztémájára, ami pedig kihat a talaj termékenységére, egészségére is. Nagyon nehéz megvizsgálni, vagy akár szimulálni is, mi történik, ha egy fajcsoport kiesik a rendszerből, hiszen az is lehet, hogy mások veszik majd át a helyét. Mindazonáltal azért vannak tudományos vizsgálatok, adatok arra nézve, hogyan változtat meg egy-egy tényező a talajban mikrobiális közösségeket. Például a megnövekedett szervetlen nitrogén hatására az erre érzékeny nitrifikáló baktériumok száma erősen bezuhan, mint ahogy a szerves szén csökkenésével nagyon sok hasznos gomba, vagy aktinomycetes nem találja meg az életfeltételét. A debreceni egyetemen már a nyolcvanas évektől születtek olyan eredmények, melyek megmutatták, hogy a monokultúrában termesztett kukoricában az összes baktériumszám hogyan csökken mondjuk milliárdos grammonkénti csíraszámról milliósra, vagyis ezred részére! A vizsgálatok szerint a nitrogénkötő és a cellulózbontó mikroorganizmusok száma csökken leginkább a helytelen agrotechnikai gyakorlatok során. Hasonló vizsgálatok mutattak rá, hogy egyes peszticidek miként változtatják meg a talajélőlények arányát és számát. A peszticidek közül értelemszerűen a fungicidek pusztítják legerőteljesebben a talaj mikrobiális élőlényeit.
A biológiai megoldások – mint amilyen például a hasznos mikroszervezetek használata a növénytermesztésben – már napjainkban is több területen az integrált technológiák részei. Látjuk azonban azt is, hogy ez a terület óriási innovációs lehetőségeket rejt, ma még kevésbé ismert felhasználási területeken lehetnek segítségünkre ezek a hasznos mikroszervezetek, mint például a növények stressztűrésének, UV-ellenállóságának, nehézfém-terheltség csökkentésének, tápanyag-hasznosítási képességének fokozásában.
Ezek nem utópisztikus ábrándok, már ma is rendelkezésünkre állnak olyan törzsek, termékek, melyek a gyökerek körüli talaj vízpotenciáljának növelésével védenek az aszálytól, szimbionta kapcsolatban nagy mennyiségű nitrogént kötnek, felvehetetlen foszfort, káliumot, mikroelemet oldanak és juttatnak a gyökerekhez, betegségek elleni rezisztenciát erősítenek, patogén mikro- és makroszervezetektől óvják a gyökereket, vegyi szennyeződéstől tisztítják a talajt.
A jövő innovatív technológiáinak egy része már ma is rendelkezésre áll, a kutatók, fejlesztők és a gazdálkodók érdeke is, hogy megismerjük őket!
Az egészséges talajt, talajtermékenységet kialakító talajbiomra, talajélőlényekre nagyon sok degradációs folyamat hat, a korábban említett peszticidhasználattól kezdve a talajsavanyodáson át a szikesedésig. De úgy tűnik egyik sem akkora mértékben, mint a szerves anyag csökkenése. Igazán erőteljesen és hosszú távon a táplálékként és energiaként szolgáló szerves szén hiánya hat leginkább a mikroorganizmusokra. A talaj szervesanyag-csökkenésének legerőteljesebb kiváltója az erózió, a forgatásos talajművelési technológiák. Az elsődleges cél tehát a szervesanyag-tartalom megőrzése a talajban, bármely módon. A Phylazonit ebben is elkötelezett képviselője a piacnak. A viszszaforgatott növényi maradványok elbontásával jelentősen hozzájárul a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez.
Hallgasd meg a témában Vajda Péter ügyvezetővel és Csatári Gábor kísérletvezetővel készült podcast beszélgetésünket.
Keresse a Phylazonit területi tanácsadóit, akik talajra, növényre alapozva megtalálják a legjobb megoldást!
Phylazonit, Facebook, Instagram
(x)
