Ezért kincs az agráradat, hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.
Csepregi Attilát idézve:
Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.
A kalászos gabonák intenzív termesztése során – amikor például a búza terméshozama eléri vagy meghaladja a hektáronkénti 8–9 tonnát – jelentősen nő a megdőlés kockázata. Ennek megelőzése érdekében – az előző lapszámunkban részletesen bemutatott második fejtrágyázást követően – érdemes akár többször is szárerősítő kezelést alkalmazni. Mint azt Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője az Agro Naplónak elmondta, cégcsoportjuk ezt kiemelten fontosnak tartja, ezért idén a tavaszi munkálatok során két alkalommal is elvégezték a szárerősítést.
Mint kiemelte, a kapásnövények vetését idén cukorrépával és kukoricával kezdték. A napraforgóhoz képest a kukorica azért került előtérbe, mert a napraforgó esetében általuk alkalmazott vetés utáni, kelés előtti gyomirtáshoz csapadékra is szükség van, az előrejelzések szerint azonban nem lehetett esőre számítani.
Csepregi Attila az Agro Naplónak arról is beszélt, hogy a szezonban sikerült előrelépniük a kijuttatási térképek tekintetében is. Kollégái ugyanis a táblaszélek pontosítása érdekében terepjáróval körbejárták az összes területet, újra rögzítették a határvonalakat, a felmérés során született adatokat pedig feltöltötték a rendszerekbe, hogy a traktorosok pontosan lássák a művelési határokat. Az egyetlen még hiányzó lépés az útirányok rögzítése, a cél azonban az, hogy a differenciált vetés befejezése után ezeket is automatizálják.
Kulcskérdés a vízmegőrzés
Mint azt az ügyvezető elmondta, a cégcsoport összes területének körülbelül 30 százalékán alkalmaznak szántást, de nem megszokásból, hanem a talaj aktuális állapotához igazodva. Az idei évben is ott döntöttek a forgatás mellett, ahol ez kedvezőbb eredményt hozott, mint egy kultivátoros alapművelés. A kapások alá szántott felszínt ezt követően egyetlen művelettel, egy kompaktoros áthúzással készítették elő a vetéshez, több menetet és simítózást tehát a vízmegőrzés és a talajtömörödés minimalizálása érdekében nem végeztek.
Az ilyen fajta vízmegőrzés ma már kulcsfontosságú kérdés a rendkívüli időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodásban, különösen tavasszal, amikor minden csepp nedvesség számít a kelés sikeréhez. Minden olyan művelet, amely a talaj bolygatásával jár, az egyúttal komoly vízveszteséget is okozhat – ezért is törekednek a cégcsoportnál arra, hogy a beavatkozások számát a lehető legkisebbre csökkentsék.
A tömény talajoldat csak stresszt okoz a növényeknek
A kukorica és a napraforgó alá idén előzetesen nem szórtak ki műtrágyát sem. Tapasztalataik ugyanis azt mutatják, hogy ha az előre kijuttatott műtrágya után száraz időszak következik, a tömény talajoldat inkább csak stresszt okoz a növényeknek – így pedig a termésmennyiség még kisebb lehet, mint műtrágya nélkül. Ezért tehát idén kivárnak, és csak akkor avatkoznak be, ha az időjárás azt valóban indokolja. Mint arra Csepregi Attila rámutatott, tulajdonképpen ezt is egyfajta precíziós technológiának lehet felfogni, hogy akkor döntünk a műtrágyázásról, amikor már sokkal több információnk van.
Korábban a kukorica alá reflexszerűen kiszórták és bedolgozták a gazdák a műtrágyát, utána pedig elvetették a kukoricát. Nem lehet szórni csak úgy vaktában. Ezt mi már nem csináljuk, az elmúlt húsz év tapasztalata alapján abbahagytuk jó pár éve. Majd ha kellően nedves lesz a talaj vagy az időjárás-előrejelzés stabilabban mondja az esőt, akkor hozunk megalapozott döntést. Persze ez sem teljesen biztos, de még mindig sokkal inkább a rendelkezésre álló információk alapján dolgozunk, mint előtte
– emelte ki Csepregi Attila.
Az ügyvezető arról is beszélt, hogy cégcsoportjuknál a napraforgóra egyáltalán nem szórnak műtrágyát – sem vetés előtt, sem utána, sem pedig a tenyészidőszak alatt, döntésük mögött pedig tudatos stratégia áll.
A napraforgó hosszú, mélyre hatoló gyökérzetével ugyanis képes elérni azokat a talajrétegeket is, ahová a könnyen mozgó nitrogén az évek során lemosódott. Ezzel gyakorlatilag „visszahozza” a talaj mélyebb zónáiba veszni indult tápanyagot, amit pedig nem használ fel, az a növény szárában vagy szerves maradványaiban a felsőbb talajrétegekbe kerülhet vissza.
A napraforgó egyébként nem is reagál jól a frissen kijuttatott műtrágyára, különösen a nitrogénre. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ha a tápanyag a talaj felső rétegében van jelen, a növény hajlamos kisebb gyökértömeget fejleszteni, hiszen nem érzi szükségét, hogy mélyre hatoljon. Ez viszont nyáron, egy komolyabb aszály idején komoly hátrányt jelenthet: a sekélyen gyökerező növény ugyanis kevésbé bírja a vízhiányos időszakokat, ami pedig végső soron terméscsökkenéshez vezethet.
Ezért kincs az agráradat XLIII. rész: Somogyváron és Lajoskomáromban is figyelnek a digitalizáció összefüggéseire
Tartson velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.
Fotók: Csepregi Attila
(x)
