A konferencia a Szent István Egyetem (SZIE) Földszinti Rektori Dísztermében került megrendezésre. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK) alapképzései közül az állattenyésztő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a kertészmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki és a vadgazda mérnöki szakok jelentek meg a fórumon. Minden szak vendégként hívott egy felső vezetőt valamely olyan cégtől, ahova a szak több hallgatót is szokott küldeni az adott szemeszterben. A rendezvényen részt vett Dr. Ángyán József, a kar professzora, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

A megnyitó

A rendezvényt Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a kar dékánja nyitotta meg reggel 10-kor, köszöntve a cégvezetőket, a megjelent tanárokat és azokat, akik érdeklődtek eme hasznos rendezvény iránt. Eztán előadást tartott a gyakorlat feltételeiről és fontosságáról. Beszédében kiemelte, hogy a gyakorlati félévet a hallgatók főként termelő üzemekben hallgatják le, de előfordul, hogy államigazgatási vagy egyéb intézmények is fogadhatják őket. Elmondta, hogy nagy problémát szokott okozni a távolság, mivel a hallgatók olykor messzire kerülnek lakhelyüktől és így az albérlet, illetve a szállás költségek miatt inkább más gyakorlati helyet keresnek.

Dr. Csányi Sándor

A gyakorlati helyeket a hallgatók egy listáról választhatják ki, mely cégek tevékenységét az egyetem megvizsgálta, és alkalmasnak találta a képzés szintű gyakorlat lehallgatására, természetesen ezen kívül is választhatnak a tanulók vállalatokat, de azt először tevékenységében az intézmény megvizsgálja, és ha megfelelőnek tartja, akkor a hallgatók ott is kitölthetik kötelező idejüket.

A dékán urat Aranyos Lajos mestertanár követte, aki a kar gyakorlati képzésért felelős hivatalt vezeti. A tanár úr a gyakorlattal kapcsolatban tapasztalatait ismertette, mivel a program céljai között szerepelt, hogy ezeket együttesen megvitassák a jelenlévők.

Elmondta, hogy a törvény szerint az egyetem hallgatói mindenképpen külső gyakorlati helyeket kell, hogy válasszanak, de ez a szakma szempontjából is nagyon jó döntés, mivel így tudják a hallgatók testközelből érzékelni az agrár cégek vezetésével járó problémákat, így munkalehetőségekhez is könnyebben jutnak a végzett mérnökök. Elmondta, hogy az intézmény nem kéri a fogadó cégektől, hogy a gyakorlat alatt fizetést adjanak a hallgatóknak, mivel így több vállalkozás is visszautasítaná a felkérést. Szintén megemlítette a lakhatás problémáját, mely miatt több cég is lekényszerült a választható gyakorlati helyek listájáról.

Elmondta, hogy nem kell az esetleges adózási problémáktól tartani, hiszen a diákigazolvány és a fogadó nyilatkozat egyértelműen igazolja a munkaadás legalitását. Hozzátette, hogy "praxisban lehet megtanulni legjobban a praxist", tehát az igazi végzett diáknak nem csak lexikális, de tapasztalati tudásra is nagyon nagy szüksége van, talán még nagyobb súlyban is.

A kar mestertanára elmondta, hogy a cégek hozzáállása nagyon pozitív a gyakorlattal szemben, szívesen fogadnak hallgatókat és szakmailag is magas szintű képzésben részesítik őket, ehhez hozzátette, hogy a visszajelzések szerint a hallgatók hozzáállása is példás, mivel lelkesen és szorgalmasan végzik el a rájuk bízott feladatokat.

"Összefogás a gyakorlat és az oktatás között" szakonkénti vélemények

Eztán következett a konferencia egyik leglényegesebb része, melyben a szakvezetők és a megjelent cégek képviselői osztották meg tapasztalataikat a jelenlévőkkel.

A sort Horvainé Dr. Szabó Mária egyetemi docens kezdte, aki az állattenyésztő mérnöki szak gyakorlati képzésének vezetője. Röviden ismertette a fent említett szakot, majd átadta a szót Lóczi Miklósnak, a Jászapáti 2000 Mg ZRt. elnök-vezérigazgatójának, aki elmondta, hogy maga is Gödöllőn végzett és ma egy 4500 hektár szántóval gazdálkodó cégcsoport felső vezetője. Elmondta, hogy telepükön sertést, pulykát, juhot és szarvasmarhát is tenyésztenek. A cégnél 600 dolgozóból 50 diplomás vezető van, akik nagy része 25 és 30 év közötti, elmondta, hogy ezért is nagyon fontos a diplomás mérnökök minél szélesebb körű képzése, mivel belőlük válnak a vezetők. Hozzátette, hogy az egyetemeknek viszont mindenképp rá kell nevelniük ezeket az embereket az emberismeretre, hiszen az alkalmazottak irányítását is meg kell tanulni.

Őt követte Dr. Vetési Margit egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes, a mezőgazdasági mérnöki szak vezetője, aki kiemelte, hogy nem engedik, hogy hallgatóik saját családi vállalkozásukban töltsék le a kötelező 14 hetet, de ettől függetlenül főleg más családi vállalkozásokba kerülhetnek. Elmondta, hogy eddigi tapasztalatai és a kapott visszajelzések egyaránt nagyon kedvezőek.

Eztán kapta meg a szót Molnár István az Agrár-Béta MG. Kft ügyvezetője, a SZIE címzetes egyetemi docense. Felvázolta cége jellemzőit, melyben komoly figyelmet keltett fel az a tény, hogy 2252 hektárjuknak átlag aranykorona értéke 41,1-es. Folytatta azzal, hogy ugyan növénytermesztéssel foglalkoznak, de nem a "klasszikus" fajtákkal, mind inkább gyógyászati célokra előállított kukoricával, búza vetőmag előállítással és energiafűz termeléssel, ez utóbbi azért fontos, mert a cég tervei között szerepel a zöld energiára való teljes átállás. Idén májusban indult be biogáz üzemük, és épül bioetanol valamint biomassza erőművük is.

Elmondta, hogy a tudásba befektetni lassan megtérülő, de biztosan hasznot hozó tevékenység, mivel diplomás agrármérnökre mindig szükség lesz egy nagyobb Mg. üzem csapatában, emellett pedig nem szabad elhanyagolni a továbbképzést sem, semmilyen munkakörben. Véleménye szerint a gyakornokok esetében nagyon fontos a döntéshozásra való ránevelés, mivel a vezető beosztásban is ez lesz a feladatuk, ez csak felkészültséggel és önbizalommal lehetséges.

Kitért arra, hogy a lakhatási problémát egy a külön gyakornokok számára épített szállással oldották meg, melyben külön szoba és megfelelő körülmények várják a hallgatókat.

A kertészmérnöki szakot Dimény Judit szakvezető professzor asszony ismertette, aki a kar előző dékánja volt. Elmondta, hogy a kertész gyakornokok esetében rengeteg energiát fektettek abba, hogy nemzetközi szinten szélesítsék ki a végzősök lehetőségeit.

Őt követte Ledó Ferenc a SZIE címzetes egyetemi docense, a Délalföld Kertész TÉSZ ügyvezető igazgatója. Az ő véleménye is nagyon pozitív a gyakorlattal kapcsolatban, és hozzátette, hogy véleménye szerint a finanszírozás szempontjából legoptimálisabb megoldás, ha a hallgató saját otthona környékén helyezkedik el.

A konferencia hasonlóan folytatódott, a környezetgazdálkodási agrármérnök szakot Ónódi Gábor egyetemi docens, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Igazgatója, a szak vezetője ismertette, majd Pálfi Brigitta, a kar volt hallgatója, a Biokontroll Hungária Nonprofit Közhasznú Kft. képviseletében mondta el, a többi felszólalóhoz hasonló véleményét, kiemelte, hogy gyakorlatosaikat a végzés után nagy százalékban a cég állományba is veszi.

Ezt egy rövid kávé szünet követte, majd Dr. Turcsányi Gábor egyetemi docens, a szak vezetőjeként ismertette a Természetvédelmi mérnöki képzés fontosságait. Elmondta, hogy a legtöbb hallgatójuk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban találja meg a helyét, és át is adta a szót az intézmény igazgatósági vezetőjének, Füri Andrásnak, aki elmondta, hogy náluk a hallgató a kétkezi munkától az adminisztrációig, minden tevékenységi területet megismer, és kiemelten jónak és fontosnak tartja a tanulni vágyók nagyon pozitív hozzáállását és szorgalmát.

Végül, de nem utolsó sorban a Vadgazda mérnöki szak ismertetése következett, Dr. Csányi Sándor dékán úr tolmácsolásában, aki a szak vezetője. Elmondta, hogy a vadgazda mérnöknek készülők részére általában a listán szereplő, kipróbált gyakorlati helyeket szokták engedélyezni, de volt már példa ennek az ellenkezőjére is.

Rövid ismertetője után átadta a szót Farkas Sándornak, a kar volt a hallgatójának, aki most az Abádszalóki Hubertus Vadásztársaság gazdasági vezetője. Farkas Sándor elmondta, hogy a cég fácántenyésztéssel és értékesítéssel is foglalkozik, és nagyon fontosnak tartja a vadász életszemlélet pontos ismertetését a jövő generációjával. A gyakorlattal kapcsolatos véleménye és tapasztalatai nem tértek el az előtte felszólalóktól.

Őt követte Paksi András tanszéki mérnök, a Kertészeti Technológiai Intézet munkatársa, aki a külföldi gyakorlattal kapcsolatos élményiről beszélt, majd utána a kar azon MSc-s hallgatói szólaltak fel, akik már túl vannak a gyakorlati féléven. Ők elmondták, hogy a gyakorlat rengeteget segített a szakmai képzettségük fejlesztésében és a képzés egyik legfontosabb részének tartják.

A vita

Dékán úr ezután röviden összefoglalta a hallottakat, majd vitára bocsájtotta azokat. A vitán a hallgatóság kérdéseire válaszolhattak a beszélők, a leírt problémákra pedig igyekeznek jó megoldásokat találni a jövőben.

Az avatás

A rendezvény egyik záró programja volt a "Tudós Tanáraink" emléktáblájának avatása, melyet egy rövid rektori és egy hosszabb dékáni beszédet követően a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai és a kar hallgatóinak képviselői megkoszorúztak. A rendezvény ezen részén részt vettek az ünnepelt tudós tanárok hozzátartozói és az egyetem munkatársainak nagy része.

Mint egy zárásként a vendégek jóllakhattak a kar jóvoltából rendezett állófogadáson, és kötetlen beszélgetésben fejthették ki véleményüket a rendezvényről, egy biztos, a konferenciából kiderült, hogy az MKK méltó a rendezvény jelmondatára, mely szerint:

"GÖDÖLLŐ A SZAKMÁNAK KÉPEZ".