A programba beválasztott községekben a munkanélküliség komoly problémát jelent a helyiek számára, s a lakosok nagy része a létminimum alatt él. Az önkormányzatok és civil szervezetek összefogásaként ebben az évben már 14 településen kezdték meg tavasszal a termelést. A kezdeményezés sikerét igazolja, hogy a kapott adományt sok pályázó lehetőségeihez mérten saját vetőmagokkal is kiegészítette, amely még több rászoruló bevonását tette lehetővé. A viszonylag kíméletes időjárásnak és a kitartó munkának köszönhetően a résztvevők nagy része szép termést takaríthatott be.

"Sajnos megdöbbenve tapasztaltuk, hogy akadnak olyanok, akik még kapát sem fogtak soha a kezükben. Ez a ma 25-30 éves generáció már nem művel otthon konyhakertet, hiába családanya vagy családfő. Noha elismerik, hogy egy átlagos család havi költségeinek több mint harmadát az élelmiszerek vásárlása jelenti, ennek csökkentése érdekében semmit sem tesznek. Pedig igazából minden adott, a kert és az idő, mert a falu többsége munkanélküli. Egyszerűbbnek tartják bemenni a helyi közértbe és - még ha hitelből is - megvenni például a hasábburgonyát. Mennyivel egyszerűbb kimenni a saját kertbe és a saját krumplit felszedni, amelyet saját magunk termeltünk" - tárta fel a kezdeti helyzetet Vida Dezső Egyházasharaszti polgármestere. "Amikor tájékoztattuk az érintetteket a programról, nem mindenki fogadta teljes örömmel, hiszen kapálni kell! Nehezen tudtuk megértetni velük, hogy a program célja a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését hivatott segíteni, életminőségüket javítani. Viszont végül sikerrel jártunk, a kezdeményezésnek köszönhetően az elmúlt időszakban kevesebb rendkívüli segélyt kellett kiadnunk, az érintettek életszínvonala pedig javult."

A megtermelt több mint tízféle zöldség közül a visszajelzések szerint legjobban a nem annyira közismert cukkini termett, ezzel nem kis fejtörést okozva a helyi szakácsoknak és rászorulóknak a minél változatosabb ételek elkészítését illetően. A saját előállítású élelmiszereket többek között az önkormányzati konyhákon, napközikben használták fel, vagy pedig nyersanyag formájában jutottak el kedvezményezettekhez. A támogatásban elsősorban munkanélküliek családjai, egyedülálló szülők, nagycsaládosok és megváltozott munkaképességűek részesültek. 

Az Élelmiszerlavina Önkormányzati Programját idén második alkalommal hirdette meg a Syngenta és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A Syngenta az idei évben is vetőmagokat és növényvédő szert adott a résztvevőknek, amelyet helyben a saját termőföld-területük megművelésére használtak fel a
pályázók.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által meghirdetett pályázat iránt idén is nagy volt az érdeklődés, és a program bővítésének köszönhetően a tavalyi 9 helyett 2011-ben 14 pályázó kapott támogatást: Zsadány, Végegyháza és Pusztaföldvár (Békés megye), Magyarszerdahely és Zalaszentgrót, (Zala megye), Zsámbok (Pest megye), Somlószőlős (Veszprém megye), Siklósnagyfalu, Somogyhatvan és Egyházasharaszti (Baranya megye), Ramocsaháza és Panyola (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Pázmánd (Fejér megye), valamint Nagykörű (Jász-Nagykun-Szolnok megye). 

"Örömmel tölt el bennünket, hogy a programban résztvevők ilyen szép eredményt értek el, s hogy ehhez a sikerhez mi is hozzájárulhattunk. A munkanélküli emberek hozzáállásának változása jól tükrözi a program lényegét: a program célja nemcsak élelmiszert biztosítani a rászorulóknak, hanem olyan ismereteket, tudást átadni, amely hosszú távon segíti a résztvevők életét, megélhetését" - mondta el a program kapcsán Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetője.