Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szeptember elsején vett vérmintákból két állatnál mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kéknyelv vírust egy 350 üszős Tolnai szarvasmarhatelepen. Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepeknél a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 kilométeres körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.
Az emberre nem veszélyes
A kéknyelv megbetegedést - amelyet szúnyogok csípése terjeszt - tavaly is kimutatták. A vírust október közepén diagnosztizálták Csongrád megyében, majd elterjedt az ország más részerire is. A mostani újabb kitörés ellenére az elmúlt évi eset miatt elrendelt, jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. A vírus a kérődzőkre - szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre - veszélyes, az összes többi állatra és az emberre nem.
Ugyanakkor jelentős változás a tavalyi intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem ölik le. Ehelyett az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat rovarirtó szerrel kezeli a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben és vakcinázza a védőoltást még nem kapott egyedeket. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem úgyis, hogy a vízállásos területeket, a trágyát és a trágyalét mechanikusan - földréteggel - lefedik.
Vakcinázás állami támogatással
A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására - közölte a Nébih. E területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegségelterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől - hívja fel a figyelmet a hivatal.
