Ez a zseniális adócsökkentés - Innen is elüldözték az áfacsalókat

agrarszektor.hu
Az áfacsökkentés miatti kifehéredésnek tudja be "fontos tényezőként" a Földművelésügyi Minisztérium (FM), hogy nőtt a levágott üszők és a tehenek száma a vágóhidakon. Vagyis a tárca szerint a statisztikai adatok nem feltétlenül azt tükrözik, hogy a termelők több állatot küldenek a vágóhidakra, hanem azt, hogy az állomány nagyobb része "válik láthatóvá" a hatóságok számára. Az ágazati aggodalmak viszont arról szólnak, hogy a tejfelvásárlási árak csökkenése az üsző- és tehénállományok tömeges ritkításához vezethet.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Tehenekből 7,6 százalékkal, üszőkből 11,1 százalékkal többet küldtek a vágóhidakra idén augusztusig az állattartók az előző év hasonló időszakához képest - ismeri el közleményében a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca szerint azonban az adatok nem azt fejezik ki, hogy a gazdálkodók a felvásárlási árak csökkenése miatti tejválság hatására tömegesen kezdték volna ritkítani üsző- és tehénállományaikat.

A vágásszám növekedésében "fontos tényező", hogy az élő és a vágott szarvasmarhák áfakulcsak januártól 5 százalékra csökkent - fogalmaz a minisztérium. A kisebb áfa ugyanis az ágazat kifehéredéséhez vezethetett, ez pedig befolyásolhatja a statisztikai adatokat is, mivel az áfacsalások visszaszorulásával egyes állományok "láthatóvá válhattak" a hatóságok számára. A vágásszám emelkedése tehát nem feltétlenül azt mutatja, hogy több állat került a vágóhidakra, hanem azt, hogy a leölt szarvasmarhák most nagyobb számban jelentek meg a statisztikákban.

Az FM szerint a vágások tömegessé válásáról azért sem lehet beszélni, mert Magyarországon a leszállított nyerstej mennyisége 2015 első hét hónapjában 6,4 százalékkal nőtt, ez pedig Írország mögött a második legnagyobb növekedést jelenti az Európai Unióban. A tehenek selejtezése és vágóhídra küldése egyébként sem jelez feltétlenül termelés-visszafogásra irányuló szándékot, mivel a termelők ezeket az egyedeket pótolhatják, így állományfrissítést hajthatnak végre - véli a tárca.

Az ágazati aggodalmak viszont arról szólnak, hogy a tartósan alacsony tejfelvásárlási árak hosszabb távon sokkal jelentősebb állománycsökkenést indíthatnak meg. Bár tény, hogy a normál módon járó, illetve a közelmúltban megszavazott rendkívüli uniós támogatások mérsékelhetik a veszteségeket. Ez azonban ágazati vélemények szerint csak részleges kompenzációt jelenthet, ezért a piaci bizonytalanság számos állattartót tejelő szarvasmarha-állományának leépítésére késztethet.

Hasonlót tapasztaltak a sertésszektorban is
Jelentős részben szintén az áfacsökkentésnek tulajdonítják piaci szereplők, hogy az utóbbi időszakban a statisztikai sertéslétszám is látványosan bővült. Különösen azóta, hogy az élő és a félsertésekre 2014-től 5 százalékos áfa lépett életbe. Ágazati vélemények szerint itt is arról van szó, hogy nem csak a tényleges állatlétszám-bővülés, hanem a sertésszektor kifehéredése javítja a statisztikákat. Az áfacsökkentés tapasztalatai nyomán a kormány, illetve a parlament döntött arról, hogy jövő januártól a sertés tőkehúsra is 5 százalékos áfa lépjen életbe, mivel az áfacsalók az élő- és félsertések kereskedelméből a termékpálya magasabb feldolgozottsági fokú szakaszaira vándoroltak át.

 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?