Eddig soha nem látott összefogás indult meg az állatok érdekében - emelték ki a tüntetők. A szombaton megtartott demonstráció több mint 120 szervezet összefogásával jött létre, és Budapesten kívül Győrben, Szegeden és Szombathelyen is tartottak megmozdulást.

A szervezők azt szeretnénk elérni, hogy az állatkínzók részesüljenek méltó büntetésben és valóban letöltendő szabadságvesztést kapjanak. Olyan büntetési tételeket akarnak elérni, amelyek elriasztanak a bántalmazástól.

MTI-fotó: Szigetváry Zsolt

Jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek főként felfüggesztett börtönbüntetéssel végződnek.

Az állatvédő szervezetek szerint hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása. A szigorítás érdekében az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának törvénymódosító javaslatot adtak át. Eszerint az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák és bűntetté minősítenék át az ilyen cselekményeket, így akiket bűnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe.

A törvénymódosítási javaslatot Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy "egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak". Közlése szerint az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a napokban a parlamentben már bejelentette, hogy a tárca is egyetért a szabályozás szigorításával. Ezért a minisztérium kezdeményezni kívánja, hogy az állatkínzás alapesetét vétség helyett nyilvánítsák bűntetté, és a kiszabható büntetések tételkereteit is növelné.