Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Állattenyésztési termékekből származik a mezőgazdasági kibocsátás 60%-a, tehát a bevételek jelentős részét teszi ki. A versenyképességnek azonban fontos kritériuma, hogy a nemzetközi piacon is megvalósuljon a termékek, szolgáltatások eredményes értékesítése, és ebből hazánkban többletjövedelem származzon. Emellett nélkülözhetetlen az életképesség, aminek kulcsa a folyamatos innováció és megújulás, de hogy állunk ezeken a területeken?
- mondta Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója, aki azt is elmondta, melyek azok a versenyképességet befolyásoló tényezők, amelyek a magyar állattenyésztést kimozdíthatják a holtpontból.
Egészséges állatállomány nélkül nincs versenyképesség
A makrokörnyezettel kapcsolatban Ádám János azt emelte ki, hogy az évről évre növekvő támogatások és a kedvező hitelek megfelelő alapot jelentenek a beruházásokra, de olyan nemcsak az állattenyésztést érintő kihívásokra is választ kéne találni, mint a gazdaság fehérítése.
A vezérigazgató szerint fontos lenne még a minőségirányítási rendszerek egységesítése és a termék-pálya környezet fejlesztése.
Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a járványügyi helyzetről beszélt részletesebben: a globalizálódó piacon csak jó állategészségügyi helyzettel lehet versenyben maradni. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kihívások:
- a növekvő - és ezáltal gazdaságos - üzemméretek miatt fokozódó járványveszély;
- a modern technológiák a hatékonyság mellett a megelőzést is szolgálják;
- a megelőzésnek is költségei vannak, amit ki kell gazdálkodni;
- a gyógyszeres megelőzés gyakran ellentétes a fogyasztói elvárokkal és az EU normatívákkal.
A világban a járványok egyre gyorsabban terjednek, ezt a madárinfluenza globális terjedésén is lekövethető 2015-től 2017 novemberig, de a járványok lefutása és a piaci visszarendeződés is gyorsabb.
Mit tanultunk a madárinfluenzából?
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az állattenyésztésben érdekelt piaci szereplők tanultak a madárinfluenzából, illetve elég komolyan megfizették a "tandíjat". Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy az eddigi számítások alapján 20 milliárd forint veszteséget jelentett a madárinfluenza Magyarországnak. A járvány kirobbanása után szállítmányokat utasítottak vissza a kelet-európai országokban, 3 millió állat kényszerleölésére került sor, ami komoly kapacitáscsökkenést okozott a vágóhidakon. A leölés után pedig számos telep jó ideig üresen állt, és ez az üresen állás szintén jelentős termelői kárt okozott. Bár úgy tűnik, hogy az Európai Unió hajlandó lesz erre valamilyen támogatási tervet kidolgozni, ez még valószínűleg eltart egy ideig.
Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy sok helyen még mindig nem állt vissza a rend: még mindig állnak üresen vágóhidak, és bár a húskacsánál és a pecsenyakacsánál jó a helyzet, a hízott szárnyasoknál csak jövő tavasszal várható a helyreállás. Több piaci szereplő kiesett a károk miatt, ami talán nem is baj, mert ezzel végbement egy tisztulás.
- tette hozzá a vezérigazgató, A megelőzéssel kapcsolatban a rendeletek betartását szorgalmazta, ugyanis úgy látja, hogy általában nem a jogszabályokkal van probléma, hanem azok betartásával, illetve betartatásával, amihez nem kampányszerű, hanem folyamatos ellenőrzésre lenne szükség. Említett még egy fontos technológiai változást a járványához kötődően: a zárt tartás látványosan terjed a szabad tartás rovására az állattok egészségügyi védelme érdekében. Például most már a kacsát is zárt tartásban nevelik, és a nagyobb területigényű libánál is találni kell a jövőben egy kivitelezhető zárt tartásos megoldást.
Hogy készüljünk a sertéspestisre?
Az afrikai sertéspestis szeptember óta már a román határ mellett az ukrán határ mentén is fenyegeti a sertéstartó gazdaságokat. A cél nyilvánvalóan az, hogy elkerüljük a járvány megjelenését a magyarországi telepeken, hiszen a fertőzött állatokat már nem lehet megmenteni.
Ezek mind megelőzési intézkedések, illetve lépések arra az estre, ha a vírus átlépi a határt, illetve a Bonafarm telephelyein megjelenne. Ennek része többek között oktatások szervezése, oktatási anyagok készítése a sertéstelepek dolgozóinak, a takarmányágazat munkatársainak, illetve telepek között ingázó sofőröknek. A telephelyre való bekerülés megelőzéséhez kapcsolódó intézkedések közé tartozik továbbá a személyi forgalom kontrollálása, szigorítása, a bevihető élelmiszerek korlátozása, és a járműforgalomban is igyekeznek minden felesleges, nem szükséges forgalmat kiszorítani.
- véli Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője
Szerinte az új betelepítések feltételeinek szigorítása, illetve az ezzel kapcsolatos ellenőrzés, az előírások betartatása a legfontosabb. Az utóbbi idők ellenőrzései során az derült ki, hogy még mindig vannak rések a pajzson, illetve a vaddisznók mozgása kevésbé korlátozható, de mivel nem szárnyasokról van szó, lassabb a járvány terjedése. Hozzátette, hogy a terméktanácsok együttműködése nagyon fontos a piac szereplőivel.
