Tavaly október végén az Európai Parlament új jogszabályi keretet fogadott el az állatgyógyászati ​​készítményekről és a gyógyszerezett takarmányokról, ami előrelépést jelent az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának megakadályozásában. Az új jogszabály értelmében az antibiotikumok takarmányokban történő megelőző használata tilos. Ez vonatkozik az importált élelmiszerekre is. A rendelkezést, melynek célja az antibiotikumok humánegészségügyi hatékonyságának megóvása, 2022-ig végre kell hajtani.

Ezzel azonban még mindig nem tudjuk megnyerni az antibiotikum-rezisztencia elleni, igen költséges küzdelmet. Tavaly decemberben konkrét jelentések születtek arról, hogy 2014-ig visszamenőleg milyen mértékű az állati takarmányok szennyeződése az antibiotikumokra rezisztens génekkel. Civil szervezetek közzétették, hogy nagy mennyiségű, nem engedélyezett B2-vitamin (riboflavin) került az élelmiszerláncba egy Kínából importált alkotóelem révén, amelyet egy holland takarmánygyártó használt fel. Az így készült takarmánykiegészítőben életképes, genetikailag módosított baktériumokat találtak. (Megjegyezzük, a B2-vitamint génmódosított baktériumokkal "gyártatják le" mindenütt a világban, de ezek életképes formái nem kerülhetnek be a kész termékbe.) A legfőbb probléma az volt, hogy

Ez az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szerint hatalmas kockázatot hordoz mind az állatokra, mind az emberi egészségre nézve.

Becslések szerint az idegen génekkel szennyezett takarmányalkotóból mintegy 250-500 ezer tonna készült, és több uniós tagországba is eljutott. Eddig az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia jelezte, hogy érintett, de valószínűleg jóval több tagállam vásárolt belőle.

Pedig már 2014-ben érkezett egy figyelmeztetés a gyorsriasztási rendszeren (RASFF) keresztül, hogy a takarmányok B2-vitaminjában genetikailag módosított baktériumot találtak. 2016 októberében a német Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) és más uniós hatóságok kimondták, hogy az érintett takarmány-adalékanyagot nem szabad értékesíteni. Meg kell jegyezni, hogy az uniós vitamin-engedélyezési konzorcium (VITAC) megtagadta a BVL-vel való együttműködést, és nem adott át a hivatalnak megfelelő mintákat, így nem került sor a szennyezett takarmányadalék piacról történő kivonására.

Azonnali cselekvés helyett az Európai Bizottság 2016 augusztusában felkérte az EFSA-t, hogy készítsen új tudományos szakvéleményt a kérdéses vitaminkészítmény biztonságosságáról. A 2018. március 7-én elfogadott vélemény arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag kockázatot jelent a "célfajokra, a fogyasztókra és a környezetre" nézve is. Az Európai Bizottság végül 2018. szeptember 19-én tiltotta meg az illegális takarmányadalék használatát azzal a kitétellel, hogy a 2019 áprilisáig legyártott, valószínűleg több százezer tonna mennyiség még felhasználható.

Hasonlóan lassú volt a reakcióidő a fipronillal szennyezett tojások esetén is, de akkor legalább a tagállamok szintjén megtörtént a gyors válaszlépés. A gyorsriasztási rendszer jelzése elegendő okat adhatott volna a kérdéses vitamin engedélyének ideiglenes visszavonására. Az euractiv.com-on megjelent írás szerzői bizakodnak benne, hogy az eset kapcsán hatékonyabb reagálási rendszer épül ki az unióban.