Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az egyesület adatai szerint 2019 januári adatok alapján Magyarországon megközelítőleg 200 mangalicatenyészet működik, számuk folyamatosan változik, az elmúlt öt év átlagában növekvő tendenciát mutat. Mint tudjuk, a mangalica egy lassúbb növekedésű, korán zsírosodó sertés. A mangalica húsmennyisége körülbelül 50-60 százaléka a modern sertésekének, húsa viszont rendkívül ízletes, ásványi anyagokban és mikroelemekben jóval gazdagabb. Nagyobb szárazanyag- és zsírtartalma miatt elsősorban szárazáruk - jellemzően kolbász, szalámi és sonka - előállítására alkalmas. Szalonnája több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint a benne lévő összes (humán táplálkozás szempontjából hátrányos) telített zsírsavak mennyisége.
A vágási súly 140-160 kg-ra való növelésével és speciális takarmányozással jelentősen csökkenthető a mangalicahús és -zsír koleszterintartalma is. A mangalicából készült termékkör folyamatosan bővül, például kapható már két éven át tokaji aszúborban érlelt mangalicasonka is. A hétvégi rendezvény megnyitóján Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy a magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be. Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése. Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Emlékeztetett rá: harminc évvel ezelőtt a mangalica sertésfajta majdnem eltűnt Magyarország területéről.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az elmúlt huszonöt évet a mangalica újjászületése történetének nevezte. Az egyesület azon dolgozik, hogy ez a tendencia folytatódjon. A fesztiválok megrendezésével szeretnék elősegíteni, hogy minél több gazda kerüljön helyzetbe, közelebb a piachoz. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete rendezésében 12. alkalommal nyílt meg pénteken a Budapesti Mangalicafesztivál. Az egyesület a fővároson kívül minden évben Debrecenben, Székesfehérváron, Szegeden rendezi meg a fesztiválokat.
A fesztiválon díjazták a rendezvényen árusító egyesületi tagok termékeit öt kategóriában.
- A szárazáru kategória első helyezettje lett Tóth László túrkevei tenyésztő
- Zsiradékáru kategóriában első lett a badacsonytomaji Istvándi és Társa Kft.
- A disznósajt kategória győztese a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Iskola
- A kenőmájas kategória első helyezettje a megyaszói Harangod-Mag Kft.
- Az érlelt-füstölt nemes húsrészek kategóriájában első lett a Harangod-Mag Kft.
- A zsűri az összesített pontszám alapján a fesztivál Termék Nagydíj elismerését a Kaba településhez tartozó Kövér-tanya termékeinek adta.
A mangalicatenyésztés olyan magángazdaságok számára lehet alternatíva, ahol rendelkezésre áll legalább 30-50 hektár szántóterület és 20-30 hektárnyi legeltethető terület, valamint adott 300-500 négyzetméternyi istállótér. Tehát tíznél több tenyészkoca és évente 300-500 dararabos szaporulat tartására és hízlalására képesek.
(Forrás :MTI)
