Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A budapesti Vajdahunyad várában tartott múlt heti konferencián a holland Rabobank vezető elemzője, Nan-Dirk Mulder a baromfihús világpiaci kilátásairól beszélt. Az állati fehérje piacának specialistája rámutatott: a baromfiból egyre jobban meg lehet élni, ami egyrészt a takarmányárak stabilizálódásának, másrészt a helyettesítő termékekhez képest alacsony költségének, harmadrészt a fogyasztók kedvező megítélésének köszönhető. Ezen felül most kivételesen élénk a keresleti oldal, ami a Kínában dúló afrikai sertispestisre vezethető vissza.
Az elmúlt 5 évben világszinten 15,1 millió tonnával nőtt a baromfihús fogyasztása, miközben a sertésé csak 7,7, a marháé 4,3, a juhé 1,3 millió tonnával bővült. Az Európai Unión belül 3,2 millió tonnával emelkedett a húsfélék iránti kereslet, a növekedés 60 százaléka a baromfi-fogyasztás emelkedésének köszönhető.
A világpiaci kereskedelmen belül viszont még mindig a marhahús játsza a főszerepet, részsedése a világforgalomból mintegy 16 százalékos. A baromfihús a második helyen áll szűk 11 százalékos részsedéssel, a sertéshús pedig 7 százalékát teszi ki a globális húskereskedelmnek. A juhhús forgalma is nagyobb ennél, a kereskedés mintegy 9 százaléka köthető hozzá.
Nan-Dirk Mulder hangsúlyozta: Kínában óriási növekedési potenciálja van a csirkehúsnak. Az éves egy főre eső fogyasztás pillantnyilag alig 14 kilogramm, miközben Szingapúrban a magyar fogyasztáshoz hasonló, a 32 kilogrammot is meghaladó a fogyasztás, Malajziában pedig a 40 kilogrammot is átlépi. Ám míg sertéshúsból az EU 2015 óta vezető pozíciót tölt be a világpiacon, addig csirkehúsból Brazília látszik verhetetlennek, húsbotrányai miatt azonban a nyugati piacok egyre inkább elzárkóznak előle. Európában tavaly állt elő az a szokatlan helyzet, hogy Thaiföldről már több baromfitermék lépett be az öreg kontinensre, mint Brazíliából. A dél-amerikai ország nagy előnye viszont, hogy közvetlenül eléri Kínát, míg Európa inkább csak "kerülő utakon", például Hongkongon keresztül jut be ide.
A Rabobank elemzője szerint az európai húselőállítás 2017 és 2022 között mérsékeltebb ütemben fog nőni, mint az előző 5 évben. A baromfitermelés bővülése a korábbi 3,1 százalékos mértékről 1,3 százaklékosra fékeződik, a marha- és a sertéshús előálllítása pedig szinte változatlan szinten marad (0,2, illetve 0,1 százalékos növekedés). A termelésbővülés elsősorban Kelet-Európában következik be, ahol a termelési költségek messze a nyugat-európai szint alatt vannak (kivéve Csehországot). 2012 óta Lengyelországban, Magyarországon és Romániában ugrott meg leginkább a baromfihús előállítása. Erre nagy szüksége is van Európának, mivel baromfihúsból 2022-ben 1,4 millió tonnával többet igényel majd, mint 2017-ben. Sokat mond a világpiaci versenyesélyekről az alábbi Rabobank-elemzés, amely a termelési költségeket szemlélteti.
Mint ismeretes, Európa szabadkereskedelmi egyezményt kötött keleti szomszédunkkkal, ami azonnal megdobta az innen érkező baromfimennyiséget. A helyzet kisebb konfliktust is okozott a felek között, ami a kereskedelmi megállapodás kvótapontjainak újraírásával végül elsimult.
A holland elemző végül azzal zárta előadását, hogy az európai baromfihús-előállítás jövedelmezősége 2013 óta folyamatosan javul, és az ágazatnak a világpiaci kihívások ellenére minden oka megvan az optimizmusra. Az öreg kontinens stabilan a világ harmadik legnagyobb baromfihús-exportőre, a keleti blokknak pedig kiváló adottsági vannak a további termelésbővülésre.